A McLaren immár a harmadik éve küszködik a 2015-ben kizárólagos gyári partnerükként visszatért Hondával. A japán gyártó a gyenge kezdés és a halvány reményekre jogosító 2016-os szezon után idén az eddigi legrosszabb erőforrását adta a wokingi csapatnak, kezd betelni a pohár.
Miután az eredetileg a Kanadai Nagydíjra beígért fejlesztés bevetését elnapolta a Honda, a McLaren-vezér Zak Brown eddig sosem látott nyíltsággal és keménységgel beszélt a helyzetről.
„A Hondánál keményen dolgoznak, de elég elveszettnek tűnnek. Csak mostanában szóltak, hogy nem kapjuk meg az új fejlesztést (Montrealra), és hogy nincs is pontos menetrend, ami viszont aggasztó, ugyanis nagyon szenvedünk és nem várhatunk örökké. Nagyon vártuk ezt a fejlesztési csomagot, a pilóták szintén, szóval nagy a csalódás. Nem is arról van szó, hogy nem dolgoznak, hanem hogy nem megy nekik a dolog” – idézte a Reuters.
„A cégvezetés kiadta az ukázt, még egy ilyen évünk nem lehet. Nem szeretnék részletekbe menni azt illetően, mik a lehetőségeink. Továbbra is a Hondával szeretnénk világbajnoki címet nyerni, de egyszer eljön az a pont, amikor fel kell tenni a kérdést, hogy lehetséges-e ez. És komoly kételyeink vannak. Elmaradó fejlesztések, megérkezett, de az ígéreteket nem teljesítő fejlesztések, ezt nem lehet így örökké. A határon vagyunk.”
Bár hivatalosan senki semmit nem erősített meg, nyílt titok, hogy a McLaren már a szezon kezdetén érdeklődött a korábbi partner Mercedesnél az esetleges visszatérésről. Brawn ezt most sem mondta ki konkrétan, de kilátásba helyezte a Hondától való válást, hozzátéve, hogy nagy döntések jönnek a következő 90 napban.
„Majd kialakulnak a dolgok. Sok tényező alapján születik meg a döntés, és most kezdünk eljutni oda, hogy el kell dönteni, merre tovább az útelágazásnál.”
Brown kiállt a még 2013-ban Ron Dennis által hozott, a Hondával való összefogásról szóló döntés mellett: „100 százalékosan helyes döntés volt. Azonban eddig nem vált be. A Forma-1-ben egy év egy örökkévalóság, három év egy évtized. Ez nem mehet így örökké.”
A Hondával való összefogás mögött eredetileg a legfőbb érv a gyári támogatás volt, Ron Dennis ugyanis meg volt győződve róla, hogy kliensként sosem lehetnek bajnokok. Brown már ezt is megkérdőjelezi: „Hogy szerintem nyerhetnénk-e kliensmotorral? Szerintem lehetséges.”
A Honda mellett való kitartást a hosszú távú szerződés, a PR-szempontok mellett, sőt talán előtt a pénzügyek indokolták, hiszen az ingyen motorok, a pilótafizetésekhez való hozzájárulás és a japán gyártótól szponzorációként érkező összegek együtt elérik a 100 millió dollárt. Brown nem biztos benne, hogy csak ezért megéri együtt maradni:
„Nos, ha megnézzük, hogy mennyit bukunk az F1-es pénzdíjakon és a csökkenő szponzori bevételeken, máris nem tűnik olyan nagynak a Hondától érkező pénzügyi támogatás. Ha utánaszámolunk, nem is akkora haszon ez, mint első pillantásra látszik.”
Olvastad? Meglepően olcsón árul autókat az állam
