Bár 1950 és 1960 között az Indy 500 a Forma-1-es versenyzői világbajnokság egyik fordulójának számított, az első igazi F1-es Amerikai Nagydíjat 1959 decemberében rendezték csak a floridai Sebringben. A hétvége igen emlékezetesre sikerült, jó néhány furcsaság történt.
Már az indulókon, pontosabban az egyik indulón elcsodálkozhatunk: a versenyszervezők meghívták az év Indy 500-as győztesét, Rodger Wardot, aki azonban nem F1-es autóval, hanem egy salakos-földes oválpályás járgánnyal érkezett (nyitóképünkön), úgy volt vele, hogy az agilis kisautó a kanyarokban behozza majd a hátrányát az európai erőgépekkel szemben. Érdekes módon a Kurtis Kraft Midget átment a műszaki átvételen.
Az időmérőn aztán kiderült az igazság, az autó a legkevésbé sem tudta tartani a lépést a Cooperekkel, Ferrarikkal, BRM-ekkel, Lotusokkal, Maseratikkal, 44 másodperces(!) hátránnyal lett tökutolsó. „El kell ismernem, ezek az európai járgányok tényleg gyorsan kanyarodnak!” – mondta. Ward a futamon végig a mezőny végén autózott, és mire műszaki hiba miatt kiesett, sokkörös hátrányban volt.
Egy másik amerikai, Harry Schell sokkal előkelőbb helyre, a harmadikra kvalifikált, bár cseppet sem előkelő módon: az időmérő végén egy szervizúton a pályát levágva hat másodpercet javított addigi idején, a 11. helyről lépett előre – és egyik rivális sem vette észre a dolgot!
A verseny főszereplője persze nem az alaposan eltájolt Ward vagy az ügyeskedő Schell, hanem a világbajnoki címért harcban álló Jack Brabham (Cooper-Climax), Stirling Moss (BRM) és Tony Brooks (Ferrari) volt.
Moss már a verseny elején kiesett, miközben Brabham vezetett, Brooks pedig csak a 4. helyen haladt. Az ausztrál győzelme már biztosnak látszott, amikor az alultankolt Cooper az utolsó körön lelassult, és a célvonal előtt megállt.
„Black Jack” nem adta fel, mivel a bajnoki sikeréhez a célba érés is elég lett volna, kiszállt és betolta az autót a célba, a 4. helyen, így gyakorlatilag világbajnokként intették le.
Brabham ekkor szerezte első bajnoki címét, és a Cooper képében ekkor szerzett először világbajnoki címet farmotoros autó.
Az első Amerikai Nagydíjat Brabham ifjú csapattársa, Bruce McLaren nyerte meg, aki 22 éves és 104 napos korában a Forma-1 addigi legfiatalabb futamgyőztese lett, rekordja pedig Fernando Alonso 2003-as hungaroringi győzelméig érintetlen is maradt.
A Forma-1 1959 után sosem versenyzett újra a sebringi pályán, az USA-ban viszont még 10 további helyszínen rendeztek nagydíjat az azóta eltelt években.
