A Renault-val sikeres együttműködésben eltöltött 12 szezon után a Red Bull motorszállító partnert váltott. 2019-től Honda motorokkal próbálják felvenni a versenyt a motorerőben eddig jócskán előttük álló Ferrarival és Mercedesszel.
Mióta 2018 közepén kétéves együttműködésről állapodtak meg a Hondával, a Red Bull csak pozitív hangvételben hajlandó az új motorszállítójáról nyilatkozni és kijelentették, hogy az már túl is lépett a Renault-n motorteljesítmény terén.
Az energiaital-gyártó motorsportfőnöke, Dr. Helmut Marko úgy véli, hogy a 2019-re tervezett fejlesztések a Red Bullt végre a Forma-1-ben jelenlegi élcspatnak számító Mercedes és Ferrari szintjére emelik, azóta kész eufória uralkodik a csapatban.
„A számok igazán bizakodóvá tesznek minket, főként a teljesítménynövekedés tekintetében” – mondta Marko.
„Első alkalommal köszönthetjük a “partimódot” a fedélzeten! A Honda motor teljesítménye már kissé meg is haladja a Renault-ét. A mi GPS-adataink és a Honda adatainak összegzésével, akár a Mercedes és a Ferrari szintjén lehetünk. Még ha most 10-15 kW is a lemaradásunk, a Renault motoros időkben is ekkora volt a különbség a nyolchengeres motorokkal. Ezt le tudjuk dolgozni.”
Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke, 2018 végén azt mondta, hogy „egy plusz 40 kW” megváltoztatta volna a szezon kimenetelét. A Red Bull tavaly négy győzelmet aratott, de a csapat folyamatos megbízhatósági problémákkal küzdött, valamint a Renault is elismerte, hogy nem tudott előrelépni a teljesítmény terén.
Velük szemben a Honda, a három katasztrofális mclarenes év után és a Toro Rossóval töltött tanulóév tapasztalatai alapján teljesen megújította erőforrását. Kisebb megbízhatósági problémák előfordultak, de a fejlesztés nem áll le. Marko szerint várható pár meghibásodás és nem vár zökkenőmentes első közös szezont a Hondával.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy valószínűleg nehéz dolgunk lesz megbízhatóság terén. Valószínűleg nem fogjuk tudni teljesíteni a teljes szezont három motorral. Ha a megfelelő pályákon vállaljuk be a büntetést, néhány körön belül vissza lehet érni az élbolyra. Ez lesz a koncepció, hogy tudatosan bevállaljuk a motorbüntetéseket, ha szükséges.”
Marko szerint az ellenfelekhez képest mindig kb. 70 lóerő hiányzott az időmérős teljesítményükből, és pályától függően, de átlagosan 40 lóerő a verseny során.
„GPS-adataink egyértelműen megmutatják, hogy mennyit veszítünk el az egyenesekben és mennyit nyerünk a kanyarokban. Amikor a Ferrari teljesítménye a csúcsán volt, a különbség még szélsőségesebb volt.”
