Ahogy a bevezetőben is jeleztük, a címben feltett kérdésre van egy egyszerű, egyértelmű válasz a jelenre, ám az is érdekes, hogyan is jutott el az aktuális hungaroringi körrekordhoz az F1, a Magyar Nagydíj eddigi 36 kiadása során hogyan alakultak a köridők a pálya és az autók változásaival.
1986-1988
Maga a Hungaroring eddig három különböző nyomvonallal szerepelt a Forma-1-ben. Az 1986-ban a száguldó cirkusz által első ízben meglátogatott – rekordidő, 8 hónap alatt felépített – mogyoródi versenyhelyszín kezdetben 4014 méter hosszú volt.
Ez a nyomvonal három évig maradt meg, ami pontosan egybeesett az első F1-es turbókorszak utolsó három évével. A legelső Forma-1-es Magyar Nagydíjon a lotusos Ayrton Senna szerezte meg a pole-t 1:29,450-es körrel, míg a futamon a győztes Nelson Piquet futotta a leggyorsabb kört Williamsével 1:31,001-del.
Az első korszak legjobb eredményei azonban nem ebből az évből származnak: a legjobb időmérős teljesítmény 1988-ban született: az akkor már mclarenes Senna 1:27,635-öt ért el, míg a leggyorsabb versenykört (1:30,149) honfitársa, Piquet érte el 1987-ben.
1989-2002
1989-re átalakították a pályát, eltávolították a 3-as kanyar utáni, az építéskor felfedezett forrás miatt beiktatott sikánt, ezzel 3975 méteresre rövidült a Hungaroring (2002-ig maradt így), ami persze jelentősen csökkentette a köridőket is: abban az évben a pole már 1:19,726 volt (Riccardo Patrese, Williams), a versenyen a győztes Nigel Mansell 1:22,726-tal ért körbe a Ferrarival, azaz 7-8 másodpercet „gyorsult” az aszfaltcsík.
Nem csak Forma-1!
Ugyan cikkünkben az F1-es köridőket vizsgáljuk, de – szerencsére – a Hungaroringen számos egyéb kategória, szakág is megfordult már az idők során. A tempók érzékeltetésére mutatjuk a különböző versenyszériák legutóbbi mogyoródi fordulóinak leggyorsabb versenyköreit.
Forma-2 – 1:31,717 (Nyikita Mazepin, Hitech, 2020)
Forma-3 – 1:35,316 (Olli Caldwell, Prema, 2021)
DTM – 1:38,812 (Lucas Auer, Mercedes, 2018)
WTCR – 1:53,163 (Mikel Azcona, Hyundai, 2022)
A 700-800 LE-s, 3,5 literes V10-es, V12-esek éveiben a minden idők legfejlettebb F1-es autóiként emlegetett FW14B és FW15C hozták a legjobb eredményeket: versenyen Mansell ért el 1:18,308-as kört 1992-ben, míg 1993-ban Alain Prost 1:14,631-gyel szerezte meg a pole-t.
1994-re a Forma-1-ben betiltották az aktív felfüggesztést, az összkerékkormányzást, a kipörgésgátlót, 1995-től pedig már „csak” 3 literes V10-esk, V8-asok dolgoztak az autókban, így nem csoda, hogy ’94-ben Michael Schumacher csak 1:18,258-as kört hozott az időmérőn és 1:20,881-et a futamon a Benetton volánjánál.
Az F1-ben 1998-ra kötelezővé tették a bordázott gumiabroncsokat – a megelőző évben, azaz 1997-ben a Magyar Nagydíj időmérőjén Schumacher 1:14,62-tel nyerte az időmérőt a Ferrarival, honfitársa, Heinz-Harald Frentzen 1:18,372-vel futotta meg a verseny leggyorsabb körét a Williamsszel, míg ’98-ban Mika Häkkinen (McLaren) 1:16,973-mal szerezte meg a pole-t, Schumacher 1:19-es legjobbat produkált a futamon.
Az elveszett idő visszanyerése, a gyorsulás persze nem állt le, úgy sem, hogy 2000-től már kötelezően mindenki V10-eseket használt. A 2002-es Magyar Nagydíjon a ferraris Rubens Barrichello már 1:13,333-as körrel szerezte meg a pole-t, míg Schumi 1:16,207-tel állított fel új pályarekordot a versenyen.
2003-2021
2003-ra újra átalakult egy kicsit a Hungaroring, az előzések támogatására megnyújtották a rajt-célegyenest, valamint szűkebbre is vették az 1. kanyart. A pálya így érte el a ma is használt, 4381 m-es nyomvonalát.
A jó 200 méteres nyúlás természetesen a köridőkön is meglátszott: az abban az évben F1-es pályafutása első győzelmét nálunk arató Fernando Alonso 1:21,688-as idővel hozta a pole-t, míg a futam leggyorsabb körét a kolumbiai Juan Pablo Montoya produkálta a Williamsszel 1:22,095-tel.
Az F1 2005-től áttért a 2,4 literes V8-asokra, a hungaroringi köridők pedig a következő nagy szabályváltozási csomagig nagyjából stagnáltak, 1:19-1:20 közötti pole-köröket és 1:20-1:22 versenycsúcsokat láttunk.
2009-re drasztikusan átalakultak a Forma-1-es autók: jócskán „lebutított” aerodinamika mellett megjelent a mozgásienergia-visszanyerő rendszer, a KERS, valamint újra mintázat nélküli, slick gumik kerültek a járgányokra. Érdekes, hogy a hatalmas műszaki változások nem igazán jelentek meg a hungaroringi tempóban: az új éra első magyar nagydíjhétvégéjén Alonso 1:21,569-cel szerezte meg a pole-t a Renault-val, Mark Webber pedig 1:21,931-es leggyorsabb kört ment a versenyen – tegyük hozzá, akkor az időmérőn cipelni kellett a futam első etapjára szánt üzemanyagot is.
2010-re ezt eltörölték, 2011-től pedig megjelent az egyenesekben a légellenállást csökkentő DRS is, ahogy persze az autók is fejlődtek, így 11 évvel ezelőtt Sebastian Vettel 1:19,815-tel nyerte az időmérőt, a félig esős futamon Felipe Massa 1:23,451-es idővel hozta el a leggyorsabb kört. Hasonló időket hozott a további pár év is.
2014-ben mutatkozott be a Forma-1-ben – ilyen-olyan módosításokkal – a mai napig használt 1,6 literes turbós V6-os hibrid motorformula, ami lassulást jelentett a Hungaroringen: abban az évben Nico Rosberg 1:22,715-tel nyerte az időmérőt, a futamon pedig 1:25,724-gyel érte el a leggyorsabb kört a Mercedesszel.
Három évvel később (2017) teljesen új aerodinamikai szabályrendszer lépett életbe: a végül tavalyig használt keretrendszerben született meg az aktuális pályarekord is: Lewis Hamilton 2020-ban 1:13,447-es kört teljesített az időmérőn, míg a futamon 1:16,627-tel vitte el a leggyorsabb körért járó pontot.
A Hungaroringen tehát a mai napig három (verseny)körrekord született: az első nyomvonalon Nelson Piquet nevéhez kötődik 1:30,149-cel 1987-ből, az 1989 és 2002 közötti pályán Michael Schumacher volt a leggyorsabb a Ferrarijával 2002-ben 1:16,207-tel, míg a mai konfiguráción Lewis Hamiltoné a csúcs 1,16,627-es idővel.
A Forma-1-es autók az idei évre megont jelentősen átalakultak, a 37. Magyar Nagydíj hamarosan kezdődő első szabadedzésén pedig az is kiderül majd, hogy mostani formájukban mire képesek a mogyoródi pályán.