A 2004-es Forma-1-es világbajnokság elég hamar lejátszott meccsnek tűnt. A szezon épp a feléhez érkezett, amikor a mezőny az Amerikai Nagydíj akkori helyszínére, Indianapolisba látogatott. Az előző nyolc futamból hetet behúzott Michael Schumacher, de Rubens Barrichello is szorgosan gyűjtötte a dobogókat, így nem volt kérdés fölényük. Mögöttük izgalmasabb volt már a meccs: a Williams és a McLaren mélyrepülésbe kerültek a szezonra, helyüket pedig a Renault és a BAR-Honda versenyzői foglalták el. A francia csapatból Jarno Trulli meg is nyerte a Monacói Nagydíjat, élete egyetlen futamgyőzelmét aratva.
2004 jellemző képe: a két Ferrari az élen (Kép: Clive Mason/Getty Images)
A mezőny tagja volt Baumgartner Zsolt is a Minardival, aki villantott pár jó eredményt a szezon első felében: Monacóban 9., Kanadában 10. volt, ám ezek a helyezések akkor nem értek pontot. Főleg mások technikai és vezetői hibáiból profitált a magyar versenyző ezeken a versenyeken, az olasz kiscsapat autójának tempóhátránya szinte ellehetetlenítette azt, hogy önerőből érjenek el jó eredményeket.
Baumgartner Zsolt (Kép: Alexander Hassenstein/Bongarts/Getty Images)
Azt nem tudjuk, hogy azon a bizonyos június 20-ai napon, 2004-ben mennyire bízott az őrült forgatókönyvekben Baumgartner, de az tény, hogy kijutott belőle a futamra. Az időmérőn az utolsó lett a mért kört futók közül, ez a 19. helyet jelentette a rajtrácson, ahol a kezdés előtt egy szaladgáló emberre figyelhetett fel a világ. Juan Pablo Montoya volt az, aki a rozmárorrú Williamséből a bokszba rohant tartalékautójáért.
A 73 körös futam elöl Fernando Alonso zseniális rajtjával kezdődött (kilencedikről a harmadik helyre ugrott fel), hátul pedig egy négyes balesettel. Baumgartner nem volt érintett, éppen előtte zajlottak az események, de csapattársa, Gianmaria Bruni kiesett.
A Jordan pilótája, Giorgio Pantano is érintett volt a rajtbalesetben (Kép: Paul Gilham/Getty Images)
A biztonsági autós újraindítást Michael Schumacher kihasználta, megelőzte élről rajtoló csapattársát és innentől kezdve vissza sem nézett. Néznivaló persze volt bőven, például Alonso defektje a 8. körben vagy a 9.-ben Ralf Schumacher súlyos bukása, melyről a világ először azt hihette, éppen Baumgartnerrel történt valami csúnya dolog a képernyőn megjelenő feliratok alapján. Nem ő volt, hanem a német pilóta, akinek kisebb repedés keletkezett a gerincében, így ki kellett hagynia hat futamot.
Ralf Schumacher (Kép: Clive Mason/Getty Images)
Pár kör leforgása alatt 14 fősre fogyott a mezőny, és még az ekkoriban előforduló szokásos műszaki hibák nem is ütötték fel a fejüket. A futamban előrehaladva ezek ideje is eljött, a 60. körig még négy embernek kellett feladnia a futamot. Az 57. körben Montoyát kizárták a rajt körüli autócserés incidens miatt, így már csak 9-en voltak a pályán.
Baumgartner ebben a pozícióban is haladt több körös hátrányban, de benne volt a pakliban, hogy ezen a futamon még bármi – a mi szempontunkból nézve csoda – is történhet. Ezt Giancarlo Fisichellának köszönhettük végül és a Saubernek, melynek hidraulikája fáradt el. Fisichella visszalassulását követően még perceknek kellett eltelnie, mire az eredményjelző is ugrott, de Baumgartner visszavette körhátrányát és végül feljött az egy pontot érő nyolcadik helyre.
3 kör hátránnyal ért célba Baumgartner a 8. helyen (Kép: Mark Thompson/Getty Images)
Michael Schumacher végül majdnem három másodperces előnnyel húzta be 78. győzelmét Barrichello és az első – illetve egyetlen – F1-es dobogóját szerző Szató Takuma előtt Indianapolisban. Ha tudta volna a japán, hogy ennél nagyobb sikerei is lesznek ezen a pályán…
A dobogósok (Kép: Clive Mason/Getty Images)
Mi viszont a pilótánkra figyeltünk azon a bizonyos vasárnap estén, amikor megszületett a magyar Forma-1-es közvetítések egyik legikonikusabb mondata. A Minardinál pedig úgy pezsgőztek, mintha legalább a világbajnokságot nyerték volna meg.
Te hogy emlékszel erre a napra? Írd meg nekünk!
