Adrian Newey, a Red Bulltól távozó tervező eddig 12 konstruktőri és 13 egyéni bajnoki címben, valamint 200 futamgyőzelemben játszott szerepet Forma-1-es karrierje során. Fejéből számos sikeres konstrukció kipattant már, így az sem lett volna nagyképű tőle, ha az F1 kérésére saját autóiból válogatja ki kedvenceit, de a brit szakember nem így tett.
Newey első választása a Lotus 49-re esett. „Nagy hatása volt akkor, amikor kicsi voltam, és mondhatni meghatározta az elköteleződésem ebbe a karrierirányba” – fogalmazott. A tervezőnek egyébként van is egy 1968-as Lotus 49B-je: ezen a szivar alakú versenygépen már voltak kezdetleges légterelők, Newey pedig időnként a volánja mögé is pattan – például a Monacói Historic Nagydíjon.
Newey Monacóban a Lotusa volánja mögött (Kép: Luca Martini/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Elmondása szerint kedvencei közé tartozik még a Chaparral „szárnyautója”, a 2F is az 1960-as évek közepéről, de még a szintén meghatározó szerepű Lotus 79-es is, mely a talajkölcsönhatást kihasználva uralta le az 1978-as Forma-1-es szezont. (Erre a jelenségre épül a mostani, 2022 óta érvényben lévő szabályrendszer is, melynek eddigi domináns ereje éppen a Red Bull.)
Chaparral 2F (Kép: Serge DE SAZO/Gamma-Rapho via Getty Images)
Lotus 79 (Kép: Bernard Cahier/Getty Images)
A versenypályától távol is van Newey-nak a kedvence, mégpedig a Bluebird CN7, mely 1964-ben 648,7 km/órával megdöntötte az FIA szárazföldi sebességrekordját. „Sokkal fejlettebb volt, mint a legtöbb F1-es. Ez volt az első autó, mely igazán kihasználta a talajkölcsönhatást” – mondta.
Bluebird CN7 (Kép: SSPL/Getty Images)
Newey egyébként nemrég egy hiperautóval is előrukkolt, a Red Bull RB17-ről itt olvashatsz:
