Nem duma, tényleg a magyarok a világ legjobbjai

Tegyük tisztába: kik a sportbírók, és mit csinálnak egy Forma-1-es versenyen?

555 emberből állt az idei Magyar Nagydíjon a sportbírókból, plusz a támogató és kiszolgáló személyzetből álló csapat. Ebből mintegy 260 fő a sportbíró, akik a pálya körül dolgoznak 26 plusz 1 posztvezető alá beosztva. Mindegyikükhöz 2-2 zászlós ember tartozik (kék és sárga zászlóval, egymással szemben elhelyezkedve), gyalogos beavatkozók (oltanak, törmeléket szednek stb.), és az FIA fénypaneljeit kezelők. Mellettük dolgoznak a technikai gyorsbeavatkozók (kivágják a versenyzőt, vagy traktorral emelik a versenyautót), plusz az egészségügyi csapat, és mások a központi épületekben is.

19 verseny van ebben az évben, a százmilliók által élőben nézett futamokat, gondolom, mind a 19 csapatnak pontosan ugyanazon a kiemelkedően magas szinten kell levezényelni. Mi a különbség, amivel elsők lettek?

Az egyik a rendkívül gyors kommunikációnk. A légiirányítókhoz hasonlóan mi is kódokat használunk a sportbírók-posztvezetők-versenyirányítás vonalon, így szó szerint másodpercek alatt eljut a gumifaltól Charlie Whiting race directorig a leglényegesebb információ.

Mondjon konkrét példát!

„4-es posztnál 5-ös a falban” – mondja a posztvezető a versenyirányításnak, így négy szóból a központi irányítóban ülő Charlie már tudja, hogy a pályának az 1-es kanyarja (ahol a 4-es poszt van) melletti bukótér gumifalába az 5-ös rajtszámú versenyző autója fúródott be. Azonnal rá tud nézni a belső, 32 kamerából álló rendszernek arra a képére, ami ezt a kanyart mutatja, és dönt mondjuk a safety car beküldéséről. Eközben a versenyirányítás már küldi is az újabb üzenetet a technikai gyorsbeavatkozókhoz, „4-es traktor start” – és már indul is a kocsi kiemelésére a gép. Mindez másodpercek alatt, ráadásul mi egyetlen csatornán le tudjuk vezényelni a kommunikációt, sehol máshol erre nem képesek.

Ez egy dolog. Miben jobbak még olyan pályák, valószínűleg rendkívüli rutinnal bíró csapatainál, mint Silverstone, Monza, Spa…?

Hadd idézzem Faluvégi Pétert, aki szerint nálunk nincs olyan, hogy „megcsináljuk idén is úgy, ahogy tavaly”. Mi nem tradícióból dolgozunk, az egyik legnagyobb erősségünk, hogy nyitottak vagyunk az újításokra, hasznos változtatásokkal egyre csak javítani akarjuk a teljesítményt. A harmadik dolog, hogy a Hungaroring sportbírói rengeteget gyakorolnak élesben, a pályán évi több mint 100 napnyi rendezvény van, a különféle szériák versenyeitől a nyílt napokig. Végül talán a legfontosabb, hogy kiváló az emberi erőforrása a csapatnak, ők ezt nem munkának tekintik, hanem imádják.

Úgy tudom, szakmák szerint nagyon vegyes, hogy ki mit csinál hétköznap.

A sportbírók között van ügyvéd, orvos, autószerelő, rendőr, tűzoltó, egyetemista, sőt, akadt pilóta is.

Mennyit kapnak egy-egy futamért?

A sportbírói kódex szerint 1000 forint az órabér, és jár némi benzinpénz. Ki se számolják, hogy a Forma-1-es futam napján végzett körülbelül 10 órás munkáért ez mennyi, mert ők nem a pénzért csinálják.

Forma-1-es versenyautó csapódik a gumifalba. Mennyi időn belül kell mellette lenniük?

A kimentő személyzetnek 90 másodpercen belül a sérült autó mellett állva meg kezdeni a versenyző mentését. Szerencsés, ha a gyalogos beavatkozók, akik egyebek mellett kézi tűzoltó készülékekkel vannak felvértezve, már néhány másodpercen belül a balesetnél vannak. A gépesített tűzoltó szolgálatoknak 60 másodpercük van a helyszínre érni, ezt mi bőven időn belül hozzuk.

Mit kell tennie a sportbírónak, ha súlyosnak tűnik az ütközés, de a pilóta kiszáll, azt mondja, hogy oké vagyok, és indulna be a csapatához?

A versenyautón található egy kék fénnyel villogó lámpa, ami akkor jelez, ha egy becsapódó versenyautó lassulása jelentős mértékű volt, azaz akár egészségre káros lehetett. Ha ez villog, a versenyzőt – bármit mond is ő a saját állapotáról – el kell vinni orvosi vizsgálatra. Ezt a versenyzők is tudják, ha a sportbíró mondja, akkor menni kell. De a pályabíró azt is megteheti, hogy elé áll egy olyan versenyautónak, ami mondjuk a szabályok szerint már nem mehet vissza a pályára, ám a versenyző viszont visszaindulna vele.

Nemzetközi szinten is legendás baki a Hungaroringről, amikor 1995-ben a mentőcsapat járműve gázolta el a kigyulladó autóját oltani készülő szegény Taki Inoue Forma-1-es versenyzőt, a korszak amúgy is meglehetősen balszerencsés statisztáját. Szakmai szemmel hogyan értékeli az esetet?

A YouTube-on persze többször láttam a balesetet, akkor még cseh mentőcsapat dolgozott a ringen. Legendák keringenek arról, hogy pontosan miért következett be a versenyző elgázolása. Nem volt jó a Tatra fékje, nem értették meg egymást stb. A ma kiváló egészségnek örvendő Inoue (aki idén már 52 éves – L.Cs.) azóta is emlegeti: na, jól elgázoltak a magyarok! Mire mindig kijavítjuk, nem mi, hanem a csehek.

Tud más pályákról hasonló esetet említeni, amikor nagyon látványos pályabírói hiba történt?

Volt, hogy rosszul rögzítették a szállító jármű platóján a lerobbant versenyautót, ami az első kanyarban lerepült és összetört. Pénzben óriási kár keletkezett. Nem a Forma-1-ben, de egy francia pályán előfordult, hogy a felvezető autó a repülő rajt előtt nem jött ki a mezőny elöl, amit nem vettek észre, és ráindították a versenyautókból álló mezőnyt, amiben több versenyautó összetört. Nagyon komoly sportszakmai hiba volt.

Itt nem Charlie Whiting volt a versenyigazgató…

Nem.

Ő a Forma-1 legfontosabb embere a nagydíjak alatt, minden verseny elindítója, minden futam race directora. Testközelből, eseménydús verseny alatt milyen?

Igazi angol úriember, aki nagyon humoros is tud lenni, de nagyon kimért is. Egymás mellett ülünk a Magyar Nagydíjak alatt, de én őt idegesnek még soha nem láttam, pedig idén is zűrös futamunk volt. Ő a tökéletes ember a Forma-1 race director-pozíciójára. Mindig ura a helyzetnek, pedig van dolga futamok közben: nem csak a hazai sportszakmai személyzettől jönnek hozzá az infók, állandóan villog neki a „team” lámpa is a monitorján, a csapatok ugyanis állandóan kérdezgetik futam közben, hogy jó-e ez így, vagy inkább úgy, vagy éppen más közölnivalójuk van felé.

Mondjuk egyik versenyző fúrja a másikat. Erre a csapata árulkodik Whitingnál, ahogyan azt a tévéközvetítések közben a csapatrádióból halljuk.

Van ilyen is. Egy verseny alatt ötször keresik a csapatok valamivel, máskor meg hatvanszor. Közben – mondjuk két autó ütközése miatt – a másik szobában ülő felügyelőkkel is tartja a kapcsolatot.

Mi volt a legkomolyabb vészhelyzet, aminek az elhárításában személyesen aktív volt?

Massa balesete (a 2009-es Magyar Nagydíj időmérőjén – szerk.).

A tévéből nem sokat láttunk, utólag derültek ki a részletek. Milyen volt átélni testközelből?

Akkor még a pálya szélén, a 12-es posztnál posztvezetőként dolgoztam. A baleset pontosan mellettem történt. Én értem oda hozzá legelsőként, fontos, hogy a versenyző jobb oldaláról. Láttam, nincs sérülés a sisakon, kérdeztem tőle, hogy van. Néma maradt és mozdulatlan, ezért nem érintettem meg, átmentem a bal oldalára, és akkor láttam meg a fejsérülését. Ha nem olyan komoly minőségű sisak van rajta, ma nem élne. A lassulásmérő lámpa is villogott. Közben odaért az egyik pályabíróm, aki a ruhája alól előhúzta a rugót, és mutatta nekem, hogy ez találta el a fejét. Takarta, hogy a tévékamerák ne lássák.

Jules Bianchi elkeserítő tragédiájával kapcsolatban két fő vélemény kering. Egy, hogy nincs helye traktornak a gumifalon belül, óriási rendezői hiba okolható a haláláért. Kettő, hogy gyorsan és szakszerűen próbálták eltüntetni a kicsúszott Adrian Sutil autóját a sportbírók, fatális véletlen, hogy pont akkor, pont oda csúszott egy másik versenyző. Ön hogyan látja ezt a konkrét balesetet?

Ezelőtt is nagyon sokszor járt sérült autót mentő traktor a pályákon, ez a bevett gyakorlat. Véleményem szerint nem hibáztak a sportbírók, és a versenyigazgatóság sem, de hangsúlyozom, nem voltam jelen, minden körülményt nem ismerek. A sportbírók dupla sárga zászlót lengettek, ez lassításra kötelezte a versenyzőket, sőt, a szabály értelmében a versenyzőnek a megállásra is fel kell készülnie ilyen esetekben. Fatális véletlen volt az a tragédia, a körülmények nagyon szerencsétlen összejátszása.

Ki lehet zárni a halált a Forma-1-ből?

Nem. Látni kell, hogy ez egy veszélyes üzem. Lesz még haláleset, de minden tudásunkkal, fejlesztésekkel, szabályokkal arra kell törekedni, hogy mindent megtegyünk a biztonság javítsa érdekében. Bianchi tragédiája után is születtek új szabályok, talán a legismertebb a virtuális safety car.

Sőt, felmerült a zárt Forma-1-es autók ötlete. Erről mit gondol?

A nyitott formaautók lényege az, hogy nyitottak. Ugyanakkor kellenek új fejlesztések, soha nem szabad leállni a biztonságra törekvéssel. Annak idején felhördült az addig a pálya szélén álló közönség, hogy szalagkorlátot építettek a versenypálya köré, és nem feltétlenül tetszett nekik a törmelékfogó kerítés sem. Sportszakemberként azt tudom mondani, a nálam sokkal okosabb mérnökök és fizikusok kezében kell hagyni a javaslattétel lehetőségét.

A pilóták szövetsége és az FIA is dolgozik biztonságot javító fejlesztéseken. Tud valamit említeni ezek közül?

Nincs rálátásom ezekre, de vannak folyosói pletykák.

Ha lenne egy varázspálcája, mi mindent alakítana át a pályákon a lehető legnagyobb biztonság érdekében?

Érdekes kérdés. A Forma-1-ben működik nyomkövető az autókban, ami nagyon hasznos lenne alacsonyabb szériákban is. De a Forma-1-ben is vannak egyszerű javítani való dolgok, pedig technikában messze minden más széria fölött áll. Nemrég a Mexikói Nagydíjon jártam, ahol javasoltam, hogy a fénypaneleket működtető pályabírók posztját emeljék meg, mert a törmelékfogó kerítés miatt ezen a pályán nem látják jól a szektorukat, és ezért át kell őket helyezni olyan helyre, ami miatt meg a kék jelzést nem tudják jól használni. Mondták, hogy túl drága átalakítás lenne.

Bejárta a világ versenypályáit. Melyik a legbiztonságosabb?

A Hungaroring! Több ok miatt. A lassúsága mellett ötletes a védelmi vonala, több kanyarban nagyon profin, légrésekkel van összerakva a gumifal. Két éve egy WTCC-teszten Tiago Monteiro beleszállt, és utána elmondta: a becsapódáskor látta maga előtt a törött lábát. Sérülés nélkül elsétált, mondanom sem kell, igen boldog volt. 30 év alatt itt egyetlen autós haláleset sem volt, motoros is idén az első, remélem, nem is lesz több.

Udvariasan kérdezem, melyik pályán kellene ön szerint még a legtöbbet tanulni a szervezőknek?

Udvariasan válaszolok, ezért nem mondok országnevet, csak annyit, hogy mediterrán térség. A WSR-rel jártam idén 7 pályán, és az egyiken rengeteg probléma akadt. Az is nagy gond, hogy nem értek ki időben a sportbírók a pályára, de az különösen, hogy a versenyirányításnál ülők nem beszéltek angolul.

A Forma-1-es versenyzők viszont kiválóan kommunikálnak, Ön is. Van valami kedves sztorija valamelyikükkel?

Tavaly A Nagy Futam alatt fuvaroztam Ricciardót és Coulthardot. Ők külön-külön is rendkívül vicces figurák, de együtt végig nyomták a poénokat. Én láttam testközelből Räikkönen mosolyát is, pedig állítólag nem szokott ilyet csinálni. Volt ugyanakkor olyan is, hogy fotósok gyűrűjéből kellett kimenteni őt, na, az a szituáció már egyáltalán nem tetszett neki, és ez látszott is rajta. Kérdeztem, meg lehet-e ezt szokni, gondoltam, kifejti, mit gondol erről, de persze nem hazudtolta meg magát, úgyhogy csak annyit mondott: nem.

Végül árulja el, van otthon valami igazi Forma-1-es ereklyéje? Darabka egy leszakad szárnyból, vagy valami hasonló? Ha azt állítja, hogy a pályabírók nem tesznek el ilyeneket, akkor azt nem hiszem el.

Elég nagy baj lenne, ha ezeket hazahordanák, hiszen le kell adni őket, ez a hivatalos válaszom. Persze bizonyára van nekik otthon egy-két apróság, ilyeneket adott esetben lehet kérni a csapatoktól, amikor már pakolnak. Ilyenkor azért többnyire csak eleve osztogatásra szánt sapka, használt gumi, felismerhetetlenségig összetört padlólemez darabja, és hasonló akadhat elfekvőben. Én is kértem egyszer egy benzines kannát. A versenyistállóké nem pont olyan, mint a hétköznapi, gondoltam, virágtartónak pont jó lesz.