A brit Sunday Mirror mai számában érdekes összeállítás jelent meg: a Forma-1-es mezőny tagjai beszélnek egykori példaképeikről. Kiért rajongott Button, Vettel vagy épp Nick Heidfeld?
Jenson Button, Brawn GP
„Nem volt igazi kedvenc versenyzőm, de nagyon tetszett az Ayrton Senna és Alain Prost közötti küzdelem. A néhai James Hunt is tetszett, bár nem feltétlenül a versenyzése miatt. Az igazi sportpéldaképem Lance Armstrong. Sosem felejtem el, hogy ő egyszer azt mondta: „A fájdalom csak ideiglenes. Eltarthat egy percig, egy óráig, egy napig vagy egy évig, de végül elmúlik, és valami más lép a helyébe. De ha az ember feladja, akkor örökké fog tartani.”
Lewis Hamilton, McLaren
„Gyerekkoromban mindig is Senna vonzott, a vezetési stílusa mindenki másétól különbözött. Mindenre hajlandó volt, hogy az élre kerüljön. A többiekkel ellentétben úgy tűnt, hogy sosem félt, volt benne valami plusz. Mindig teljes szívvel versenyzett.”
Rubens Barrichello, Brawn GP
„Amikor 1993-ban bekerültem a Forma-1-be, nem voltam képes Alain Prost és Ayrton Senna ellen versenyezni, ők élő legendák voltak. Sennához senkit nem lehet hasonlítani. Ő más volt. Mindenki imádta, Brazíliában bárki megtett volna bármit érte. A fociválogatott tagjai is érte akartak nyerni, miután meghalt. A mai napig eszembe jut Senna, amikor hazatérek Brazíliába. Nagyon szeretnék újra találkozni vele, hiányzik. Az életem része volt.”
Sebastian Vettel, Red Bull
„Nagyon tisztelem Michael (Schumacher) eredményeit, de leginkább a hozzáállása és a szakértelme hatott rám. Fáradhatatlanul dolgozott a színfalak mögött is, hogy a lehető legtöbbet megtanuljon a sport minden aspektusáról. Sokkal nagyobb nyomott hagyott maga után, mint bármelyik kortársa.”
Nick Heidfeld, BMW Sauber
„Gyerekkoromban egyetlen poszter volt a szobámban, a kosaras Michael Jordané. Az F1-ben imádtam Ayrton Senna és Alain Prost csatáit. Én inkább Sennának drukkoltam. Olyan szenvedéllyel versenyzett, hogy törekvő fiatalként nehéz lett volna nem rajongani érte. Érdekes, hogy végül viszont pont Prost csapatánál mutatkozhattam be az F1-ben 2000-ben.”
Mark Webber, Red Bull
„Alain Prost igazán nagy benyomást tett rám, számító, okos versenyző volt. Lenyűgözött a versenyzésének ritmusa. A bokszkiállások előtti időkben, amikor nagyon oda kellett figyelni a gumikra és az üzemanyagra, egyszerűen hihetetlenül tette a dolgát. Kivételesen bánt az autóval az egész versenytávon.”
Timo Glock, Toyota
„Kissrácként Ayrton Senna és Michael Schumacher volt a példaképem. Egy német számára Schumacher természetes választás volt. Nekünk hosszú évekig nem volt előtte igazi F1-sztárunk, ezért ki voltunk éhezve egy hazai hősre. Amikor 2004-ben bemutatkoztam az F1-ben, egészen furcsa érzés volt, hogy vele egy pályán vezethetek.”
Fernando Alonso, Renault
„Nagyjából csak 1990-91 körül kezdett jobban érdekelni a Forma-1, akkor Ayrton Senna volt a bajnok. Spanyolországban akkoriban nem volt F1-közvetítés, így az újságokból tájékozódtam, és mindig Sennáról olvastam. Persze videón sok versenyét láttam, például az 1993-as doningtoni futamot, amikor az esőben négy autót előzött meg az első körben.”
Nico Rosberg, Williams
„A Forma-1-ben vannak olyan pilóták, akik azonnal győznek, és olyanok, akik nem kevésbé tehetségesek, de tovább tart elérniük a csúcsra. Mika Häkkinen is ilyen volt például. Hét év kellett Mikának, hogy bajnok legyen. Nagyon tisztelem őt, és szerintem ha az ember érdemes rá, előbb vagy utóbb mindenképpen révbe ér. A tehetséget az ember a születésekor kapja, de a szakmai tudás legalább ennyit számít. Azt hiszem, Ayrton Senna vagy Häkkinen egy kicsit tehetségesebb is lehetett Michael Schumachernél, de Michael a legtöbbet hozta ki magából a munkájával.”
Nelsninho Piquet, Renault
„Számomra az apám volt a példaképem gyerekként, miatta akartam autóversenyző lenni. Nemcsak azért vagyok büszke rá, mert háromszoros világbajnok lett, de az elszántsága miatt is felnéztem rá. 18 évesen autószerelőként dolgozott, 20 évesen már a Forma-1-ben volt szerelő, pár évvel később pedig már az autót vezette, és a bajnoki címért küzdött!”
