Versenypálya rekordidő alatt

Az immár 24. alkalommal megrendezésre kerülő Forma-1-es Magyar Nagydíj megszületésének története már legenda. A tervezett városi pálya helyett végül Mogyoród mellett épült meg a keleti blokk első F1-es pályája. Az építést 1985. október 1-jén kezdték, és 8 hónap elég volt az átadásig. Állami beruházásról lévén szó, a tervezését is központilag szervezték, a tervezők az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc voltak.

A Forma-1 mezőnye 1986. augusztus 10-én mutatkozott be hazánkban. A versenyt Nelson Piquet nyerte, Ayrton Sennát és Nigel Mansellt megelőzve, amit a helyszínen 200 ezer szurkoló izgult végig.

Ilyen volt eredetileg a Hungaroring:

Ferrari öröm
A piros az eredeti, a fekete a legújabb nyomvonal

A piros az eredeti, a fekete a legújabb nyomvonal

A piros az eredeti, a fekete a legújabb nyomvonal


Katlanszerű természeti adottságai miatt lapostányérnak is nevezett pálya (a nézők a tányér szélén ülnek és szinte az egészet belátták) hossza eredetileg 4014 méter volt, ami csak rövid ideig maradt így. 1989-ben megtörtént az első átalakítás. Kivették a 3. kanyart követő sikánt, ezzel próbáltak egy újabb előzési helyet adni a 4., később Mansellre keresztelt kanyar előtt. 1998-ban kissé módosítottak a célegyenesen, így némiképp nőtt a Hungaroring hossza.

Hosszabb célegyenes

A Nemzetközi Automobil Szövetség javaslatára 2003-ban komolyan hozzányúltak a mogyoródi ringhez. Egymilliárd forintot elköltve 202 méterrel meghosszabbították a célegyenest (ami most 789 méter hosszú) illetve szűkebbre vették a kijárati kanyart, hogy megkönnyítsék az előzést. Ugyanakkor a Hungaroring másik végén a 14-es kanyar átalakításával újabb előzési pontot alakítottak ki. Az új pálya hossza 4381 méterre növekedett.

2001-ben a Minardival Alonso még messze volt Schumachertől

Tavalyi átalakítások

Ha erre rámennek, szétesik az autó

Ha erre rámennek, szétesik az autó

Ha erre rámennek, szétesik az autó


Az tavalyi évben is történt pár átalakítás a pályán, amelyek nem túl izgalmasak, de akár a versenyt is befolyásolhatják. 14-es kanyarban új aszfaltozott bukóteret építettek ki, de ennél izgalmasabb az ugyanott kialakított 75 m hosszú műfűbetét. Ha a pilóták túlságosan kiszélesítik a kanyart, a versenyautó könnyedén megcsúszhat rajta.

Nem ildomos túl nagy tempóval „átdobni” a versenyautót a 6-7-es kanyar sikánján sem, ahová 12 cm-es íves felületű betoncsíkokat helyeztek, ami több mint az F1-esek hasmagassága. Könnyedén lebonthatják a kocsi alját, ahogy egy tette azt 2001-ben is egy túl magasra épített rázókő David Coulthard McLarenjével.

A meglévő rajtrács elé 4 db rajthelyet festettek, hogy a pole pozíció 10 méterre kerüljön a rajtlámpától.

1:19.071 A leggyorsabb autó a Hungaroringen:

Torony lifttel:

Az évek során a pályával együtt változtak a kiszolgálóépületek, és a bokszok is. 2001-ben adták át az úgynevezett Millennium-tornyot. A négyszintes épülettel egy időben hat új bokszot alakítottak ki, a rajtrácsot húsz méterrel hátrébb festették fel, a célegyenes fölött átívelő gyalogoshidat pedig 30 méterrel az első kanyar felé tolták.

Ez a rész 2003-ban eltünt

Ez a rész 2003-ban eltünt

Ez a rész 2003-ban eltünt


A 2003-as átalakításokkor az új célegyenes miatt az építők áthelyezték a régi főbejáratot és egy új útvonalon, a pálya alatt kialakított alagúton át is el lehetett elérni a paddock részt.

Tavaly a csapatok igényei miatt 16 darab új boksz épült, és ezzel párhuzamosan 2500 négyzetméterrel kibővült a kamionoknak, mobil épületeknek helyet adó depó-rész is. Így már kényelmesebben elférnek az akár többszintes épületek is. Új étteremmel, zuhanyzókkal, WC-kkel, személy- és teherliftekkel bővült a magyar versenypálya infrastruktúrája.

További fantasztikus archiv fotók a !

Magyar Nagydíj: Verseny a lapostányérban 130