A garázslátogatás után Toyota motorhome-jában az elhelyezkedés és a rövid várakozás után meg is érkezett Jarno Trulli – akiről egyébként kiderült, hogy igazi munkamániás, már reggel hétkor a pályán volt, a csapat tagjai viccelődtek is, hogy talán ő nyitotta a kaput reggel? Az olasz pilóta ha nem is túl lelkesen (hány ilyen vacsorát ült már végig?), de nagyon készségesen válaszolt a kérdéseinkre. Szerencsére pont mellette ültem, így bőven akadt lehetőségem kérdezni.
Kérdésemre Jarno elárulta, hogy a pénteki szabadedzés eredményei alapján a csapat valószínűleg a versenyen is beveti a cápauszonyt:
„Igen, úgy néz ki, hogy használni fogjuk. Bevált. Nem túl nagy előny, csak egy kicsi, de előny” – mondta az olasz.
A vasárnapi versenyen természetesen a pontszerzés lesz a cél. Trulli elmondta még, hogy az általános vélekedés ellenére nem tartja unalmasnak a lassabb, előzésre nem túl alkalmas Hungaroringet, a versenyzők elfogadják, hogy ez ilyen jellegű pálya, és itt is igyekeznek megragadni a lehetőségeket, lehetőleg már az időmérőn minél jobb rajthelyet elcsípve.
Megtudtuk, hogy a Toyota első győzelme még várat magára, de néhány éven belül biztosan beérik.
Trullit, mint a mezőny egyik veteránját arról is megkérdeztem, hogy hogyan kezelheti a pilóta azt, hogy évről évre úgy áll neki versenyezni, hogy tudja, az autója nem alkalmas a bajnoki cím megszerzésére vagy győzelmekre:
Trulli már korábban vacsorázott (Kép:Toyota Hungary/Bessenyei Gergely)
„Akármilyen autóban is ül az ember, mindig száz százalékot kell nyújtania, ezt csak így lehet csinálni. Ki kell tűzni a megfelelő célokat, és akkor menni fog. Mindenki nem győzhet, ha mindenkinek ugyanolyan esélyei lennének, nem lenne versengés.”
De nem frusztráló? – forszíroztam a kérdést.
„Pontosan olyan ez, mint az újságíróknál. Van aki egy ismeretlen kis lapnak írogat, míg más a New York Timesnak” – fricskázott Trulli, aki elmondta, hogy még egyáltalán nem gondol a visszavonulásra, nagyon élvezi a versenyzést.
Érdekelt az is, hogy olasz versenyzőként hogyan viszonyul Trulli a Ferrarihoz, és menne-e hozzájuk, ha hívnák.
„Arról, hogy miért nem versenyeztetnek olaszokat, nincs véleményem, ez náluk a gyakorlat, és kész. De ha valamikor lehetőségem adódna, akkor természetesen szeretnék náluk vezetni, ahogy minden pilóta. Olaszként pedig különösen. A Ferrari nem csak egy csapat, egy legenda.”
Trullit a jövő évi szabályváltozásokról is kérdeztem, szerinte vajon mennyire változhatnak majd meg az erőviszonyok, lehet-e sötét ló:
„Erről még túl korai lenne beszélni, igazából még nem tudjuk. Azt nem tudom, hogy más csapatok hogy haladnak, de mi keményen dolgozunk. Az erőviszonyokat csak a téli tesztek idején kezdhetjük felmérni, januárban, februárban, márciusban látjuk majd, hogy mi a helyzet.”
Vajon a pilóták szerepe nagyobb lesz a 2009-es változtatások után?
„Igen.”
Engem mindig is furdalt a kíváncsiság, hogy esős versenyeken mennyire áznak el a versenyzők, így erre is rákérdeztem:
„Nagy esőben elázunk, persze. Bőrig is ázhatunk. A pilótafülkében azért nem áll meg a víz, mert vannak kis lefolyólyukak a padlóban” – magyarázta az olasz, aki hozzátette, hogy hűvösben, szélben a megfázás is előfordulhat.
Trulli a Magyar Nagydíj utáni háromhetes nyári szünetet otthon tölti majd pihenéssel.
