Mintha szándékosan heccelné akarná közönségét: a Jaguar első dolga volt bejelenteni, hogy a C-X17 csupán arra szolgál, hogy bemutassák, milyen hallatlanul sokoldalú és rugalmasan alakítható a márka vadonatúj, alumínium szerkezetű padlólemeze. Erre a platformra azonban elsőként egy középkategóriás szedánt fognak felhúzni, azt is csak 2015-ben, így akárhogy reménykedünk, a következő 24 hónapban aligha valósul meg a 4,7 méteres terepjáró.
Másfelől viszont később nagyon is van rá esély, hiszen a Jaguar pontosan a piaci igények gyors lekövetésére, a rövid időn belüli termékfejlesztésekre gondolva építette meg a minden irányban moduláris, átméretezhető, ráadásul 100 százalékban újrahasznosított alumíniumot tartalmazó, könnyű és merev architektúrát.
De most kanyarodjunk vissza a tanulmányhoz: orra az XJ, fara talán az F-type vérrokonságát igyekszik bizonyítani, mégpedig hatásosan. Feltűnő, hogy hiányzik a csillogó króm az autóról: hűtőmaszkját a platinával rokon ruténiumból gyártották, a matt felületek vészjóslóvá teszik az autót.
A motorok tekintetében optimista és elnagyolt a gyár: az F-type hathengeresét éppúgy el tudja képzelni a power dome-os gépházfedél alatt, mint a most fejlesztés alatt álló, méretcsökkentett négyhengereseket, amelyek hangolástól függően tudnak nagyon takarékosak (100 g/km CO2) vagy nagyon erősek (300 LE) is lenni – a kettő persze együtt nem megy.
A fedélzeten természetesen új kezelőfelületeket találunk. A szabadon parametrizálható, dupla TFT műszerfalat opcióként head-up display egészítheti ki, a padlókonzol teljes hosszában érintőképernyők húzódnak végig. Ezeken keresztül képeket, videókat, hangokat küldhetnek egymásnak és online barátaiknak az utasok – a Jaguar hangsúlyozza a hagyományok fontosságát, ezért is rendelte a bőrkárpitozást a Connollytól, ehhez képest úgy tűnik, a beszélgetésnek végképp leáldozott…
Szerző: Svékus Gergő