Az Italdesign Giugiaro és az Audi közös munkája a Nanuk, amely az újabban különösen divatossá vált terepkupé műfajában alkot emlékezeteset.
Alumínium térvázra húzott, vérvörös szénszálas panelek, hatalmas, hatszögletű hűtőmaszk, LED Matrix fényszórók, három centivel süllyeszthető vagy néggyel emelhető futómű, összkerék-kormányzás, kétméteres szélesség: az Audi Nanuk nem valami hétköznapi autó.
Sok hasonlóságot mutat formatervezőinek saját jogon bemutatott, emelt hasmagasságú szupersportkocsijával, az Italdesign Parcourral. Még a tízhengeres erőforrás is stimmel, bár ezúttal a Lamborghini 5,2 literes benzinmotorja helyett egy frissen fejlesztett, 5,0 literes TDI dízel biztosít hajtóerőt, nem is keveset: 1000 Nm és 544 lóerő jön létre az ikerturbó, a gigantikus 2500 baros befecskendezési nyomás és a változó emelésű szelepvezérlési rendszer összjátékából.
A motort ünnepelt sztárként kezelik: a felfelé nyíló ajtók mögött szabályozható légterelők szállítanak hozzá megfelelő mennyiségű töltőlevegőt, burkolata pedig teljes egészében felcsapható, akár egy versenyautón. A középmotoros autóban csomagokat elöl lehet szállítani – nem sokat, de egy golftáska pont befér.
Az 1900 kg tömegű Nanuk 3,8 mp alatt gyorsul százra, végsebessége 305 km/óra, illetve egészen máshogy használva átlagfogyasztása csupán 7,8 l/100km.
A karbon-kerámia féktárcsákat rejtő, 22 colos kerekek nem csak elöl, de hátul is képesek elfordulni: a szokásos recept szerint kis sebességnél azonos, nagynál ellentétes irányban működik az összkerék-kormányzás.
Az utastérben a szénszálas műszerfali panel fölött, alumínium állványon lebegő középkonzolon akad meg a szem. Minden kezelőszerv itt, illetve a kormányon kapott helyet. A műszerfal voltaképpen egyetlen, szabadon konfigurálható monitor, a belső és külső tükröket ugyancsak képernyők helyettesítik.
Szerző: Svékus Gergő
