Áramvonalas ötajtós
Az Opel felismerte, hogy egy statikus prezentációra fölösleges pénzkidobás Frankfurtig utaztatni az újságírókat, így a Genfi Autószalonon a következő Meriva mellett kiállítandó Flextreme GT/E bemutatóját a cég budaörsi irodájából követhettük nyomon.
A diákat Mark Adams kommentálta, a GM Europe formatervezésért felelős alelnökének telefonon tehettük fel kérdéseinket az autóval kapcsolatban.
Mark Adams természetesen a formára koncentrált, de az Opel a bemutató után adatokat is közölt a feltűnően szép autóról.
Légellenállási szempontból a meredeken levágott végződés volna jó, mert így könnyebben leválnak a légörvények a kocsi mögött.
Ám a légellenállás csökkentésének alárendelt Toyota Prius vagy a Honda Insight megoldása nem jöhetett szóba egy lélegzetelállítónak szánt kupénál, amelynél a domborulatoknak kell vágyat kelteniük a szemlélőben.
Letakart kerekek
A megoldás a hátsó sárvédő mögül, egy sniccer pengéjéhez hasonlóan kitolható légterelő, amely csökkenti az autó légellenállását. A Flextreme GT/E rendkívül áramvonalas, alaktényezője 0,22. Szériaautók között 0,25 körül van a minimum, ahonnan már nagyon-nagyon nehéz lejjebb menni.
GT/E: a C Kadettel indult |
Sokunknak ismerős lehet a GT/E név. A GSi-t megelőző korszakban így hívták az Opel sportmodelleket, például a még hátsókerék-hajtású Kadett GT/E-t. Elsőként a C Kadettből dobott piacra GT/E verziót az Opel, 1,9 illetve kétliteres szívómotorral. A Mantából is létezett GT/E. 1979-től a D sorozatú Kadett elképzelhetetlen lett volna sportváltozat nélkül, mert az 1976-ban bemutatott Golf GTI tarolt a piacon. A GT/E verzió befecskendezéses, 115 lóerős motorral igyekezett felvenni a kesztyűt a 110 lóerős, de kisebb Golffal szemben. A korabeli sportos Opeleken a GT/E-ben a Gran Turismo után a befecskendezés (Einspritzung) betűje következett. A 2010-es tanulmányautó esetében az E az elektromos hajtásra utal. |
A 19 colos felnik esetében is sikerül a szépséget összebékíteni a jó légellenállással. Ennek érdekében a keréktárcsa nyílásait plexilapok fedik, csökkentve az autót visszafogó örvénylést.
Szemből nekem kicsi mazdás az ötszögletű hűtőnyílás, az autó a Mercedes SLR-re is hasonlít, ami mindenképp bók. A Flextreme GT/E-ből ebben a formában biztosan nem lesz megvásárolható autó, de egyes megoldásai visszaköszönnek majd a jövőbeni Opeleken.
Akkuk a Chevrolet Voltból
Az ötajtós koncepcióautó nagyjából egy Insigniányi parkolóhelyet foglal el, de műszakilag nincs köze a 2009-es Év Autójához. A technikát a tanulmányautó megörökölte a Chevrolet Volttól, de nem egy az egyben.
Maradt az alvázban, T alakban elrendezett akkucsomag, de a nagyobb méretek miatt több is elférne telepekből. Az autónak azonban nem mennie kell, hanem bemutatnia a formatervezés jövőjét. A kicsi és könnyű benzinmotor előnye a jobb súlyeloszlás, egy dízelmotorral több a teher az első kerekeken.
Akkora, mint az Insignia
476,2 centis hossza ellenére az autó nem nehezebb, mint a 440,4 centis Ampera. A telekonferencián feltett kérdésünkre Mark Adams, az Opel formatervezési vezetője nem mondott konkrét súlyt, de annyit elárult, hogy viszonylagos könnyűségét az alumínium karosszériaelemeknek köszönheti az autó.
Kedvező légellenállása miatt a négyajtós sportkupé jóval gyorsabb a 2011-ben sorozatgyártásba kerülő Amperánál. Végsebessége 160 helyett meghaladja a kétszázat, gyorsulása is fickós: 9 másodpercen belül eléri a százat. Ezek azonban alighanem becsült adatok, mert az autó belső tere nincs kidolgozva.
150 lóerő, 370 Nm
Ami biztos, az a 111 kW-os villanymotor 370 newtonméteres nyomatéka, ez egy rendes kétliteres turbódízeltől is kedvező érték volna.
Ráadásul ezt azonnal le is adja a villanymotor, ami az elektromos hajtás egyik nagy előnye.
Ám a 16 kWh-s akkumulátorból legkésőbb 60 kilométer megtétele után kifogy a szufla. Sebaj, ekkor lép működésbe az akkukat töltő benzines motor.
Az 1,4 literes gép a fogyasztás szempontjából kedvező tartományban dolgozva tölti az akkumulátorokat a generátoron át, maximum 500 kilométerre kitolva a hatótávolságot.
Töltés konnektorról vagy a benzines motorral
Amennyiben az autó nem megy többet napi 50-60 kilométernél, a hatótávot megnyújtó belső égésű motor (angolul range extender) beindítása nélkül használható, az akkuk külső töltésével.
A tulaj az irodában, otthon, esetleg a parkolóházakban és közterületen létesítendő töltési pontok egyikén vételezhet áramot, sima 230 voltos hálózatról.
A csatlakozót a hűtőrácsból kiemelkedő embléma rejti, hogy a tankolás kellően élményszerű legyen az elektromos üzemben zéró helyi károsanyag-kibocsátású autóval.
Gyorstöltéssel három órán belül feltölthetőek az akkumulátorok, kellően terhelhető elektromos hálózat esetén. Nálunk otthon a 6 és 10 amperes biztosítékokkal ez biztosan tovább tartana, de a hálózat bővítését amperenként kétezer forint körüli áron megoldja az áramszolgáltató.