A Genfi Autószalonon már annyi nagy gyártó kínál szériaérett, sőt, már valóban szériában gyártott elektromos autót, hogy a kis fejlesztő cégek golfautó-szerű prototípusai nem a jövő autójának, inkább valamiféle vicces múlt maradványainak tűnnek. Viszont iPhone-műszerfalas, légzsákos villanyrobogóval, teleszkópos autóval és golyóba zárt kompresszorral csak itt, a kiállítás Zöld Pavilon nevű eldugott sarkában találkozhattunk.
Az összecsukható autó és társai
A kis egyterűből nagy egyterű válhat: teleszkópos autót is láttunk a Zöld Szalonon
Bár valószínűleg csak egy látványos műanyaghéj, a Moduleo fantázianevű valamit legszívesebben azonnal hazavinném.
A hernyószerűen araszoló járműkoncepció gombnyomásra harminc centit képes nőni vagy zsugorodni, így praktikus, kétüléses városi parkolóművészből könnyen tágas négyszemélyes túrakocsivá válhat.
Hummer-imitáció xxs méretben és elektromos kivitelben
Jópofa volt a Hummer-szerű kis bézs szörnyecske, a GreenTech GT1 nevű gyösz is. 50 km/h végsebességgel, 150 km névleges hatótávval, 400 kilós saját tömegével persze ez is csak annyira Hummer, amennyire egy csivava – kutya.
És volt még számos kisebb-nagyobb plasztikhéjas prototípus, a Párizsban is látott, kormány nélküli, előre beállított útvonalakon vagy jeladósoron közlekedő körüléses nemtudommitől kezdve az előre tolóajtós csöppségen át a bangkoki szmogot talán idővel eloszlató elektromos riksáig.
Némelyik ötletből lesz valami, bizonyára, de szerintem nem sosem látott, új emblémát viselnek az orrukon a szalonokban pár éven belül, hanem klasszikus, jóé ismert emblémákat. Ott van például az egymás mögötti két üléses Renault Twizy; ki venne helyette m-way Thinket, a saját pénzén? Na ugye.
Fehér semmire sem jó tanulmány, hernyóautó és golyókompresszor
Szörnyecskék, amik senkinek se kellenek
Egy kedves, bér kissé erőszakos barna bácsi szerfelett kíváncsi volt, vajon a magyar piacon számot tarthat-e érdeklődésre szárnyasajtós, sárga, a Revára a kelleténél jobban emlékeztető terméke. Megkérdeztem, mennyibe kerül. Tízezer euróba, mondta.
Ez a lény 10000 euró körüli áron keres gazdát
Nem ez volt az egyetlen versenyző a kategóriában. Genfben tovább erősödött az érzésem, hogy ezek a golfautónál alig komolyabb, műszakilag bizonyára számos innovációt tartalmazó kis használhatatlan apróságok a kísérleti műhelyekből egyenesen a múzeumokba tartanak.
A nagy gyártók megszagolták a pénzt az alternatív autózásban, az utóbbi két-három évben minden szempontból a kis forradalmárok elé kerültek. A műanyagkasztnis törpeautók a jövő ígérete helyett mára inkább az autószalon bohócai. A nagy halak még csak meg sem eszik ezeket a kis halakat, csak – ezt a képzavart figyeljék! – elszívják előlük a levegőt.
Biciklik, robogók
Ahol még talán van mit keresniük kis cégeknek, az az olcsó közlekedési eszközök, a villanyos biciklik, robogók piaca. A piaci vállalkozások és az egyetemi műhelyek kiállítási tárgyai között egyaránt volt olyan cucc, amit el tudok képzelni az utcán, sőt, a saját garázsomban is. Villanyrobogó légzsákkal? Ember-villany hibrid bicó, amivel nem gond hegyen-völgyön a 20-30 km/h tartása?
Dizájnos, szép, könnyű gépek, kifejezetten kívánatos kis rétegmodellek, amiket nem 3-4 évente egyszer lehet eladni egy embernek, hanem éppúgy divatcikké válhatnak, mint egy Apple-termék vagy egy Sony Vaio notebook. Nézzék, hát nem gyönyörű?
A csudabiciklivel jóval megnő az egy nap alatt lezavarható túra hossza
Az alapvetően szokványosnak tekinthető kínálatú nem-mainstream villanyos felhozatalban volt három igazán érdekes műtárgy is. Az első egy kis fém Halálcsillag, a „Hüttlin hibridmotor”.
Furcsaság: villanymotorba zárt dugattyús kompresszor
Ez a szürke golyó a fejlesztő cég, a német Innomot szerint forradalmasíthatja a hibridjárművek intézményét. A rendszer valahogy úgy működik, hogy két pár szembefordított, íves pályán mozgó dugattyú alternál egy belsőégésű motorban, mindez pedig együtt kóvályog egy generátor forgórészével egybeépítve, és kóválygásában áramot termel.
De a kóválygó dugattyúk máshogy is működhetnek. Elektromos kompresszorként is fungálhatnak, vagy range-extenderként, elektromos autók áramot termelő segédmotorjaként üzemelhetnek. Érdekes. (Akinek ennyi nem elég: videó itt.)
Aztán volt ott egy iráni villanyautó, az IKCO Samand Soren elektromos változata, az iEV Soren. Csúnya szegény, szó se róla, de azért elgondolkodtató, hogy ez az autógyártással eleddig nemigen foglalkozó birodalom mintegy átugorva a benzinkorszakot milyen késznek tűnő elektromos jószágot hozott az európai autózás, khm, Mekkájába. (Aki további információra kíváncsi róla, itt keresse. Jó lesz, ha tud perzsául.)
A genfi Zöld Szalon legnagyobb meglepetése pedig egy indiai elektromos kocsi volt, a Tata Vista.
Teljesen gyártásérett autó, lítium-ion akkuval, 100 km/h feletti végsebességgel, autószerű komforttal, tömör, jól illeszkedő kárpitokkal. Ez nem csak lesz autó, ez legalább annyira kézzelfogható valóság, mint a Nissan Leaf vagy az Opel Ampera. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de jóval olcsóbb is.
Az elektromos Tata belseje
Itt találják összes cikkünket a 2011-es Genfi Autószalonról
