Ha lecsupaszítjuk róla a látványos, de nem túl célszerű karosszériaelemeket, a Mitsubishi GR-HEV tanulmánya a platós kisteherautók nem is olyan távoli jövőjébe enged betekintést.
2,5 literes, tiszta üzemű dízelmotor az orrban, villanymotor ugyanott, mögöttük egy automata váltó, a nehéz akkumulátor-csomag pedig kényelmesen elfér a létravázban: a japánok receptje akár szabványosítható is volna az iparágban.
Csupán egy, zöld körökben manapság divatos dolog nincs a GR-HEV fedélzetén: hálózati töltő csatlakozó. Az 5,42 méteres autó ugyanis egyszerű, hagyományos hibrid, ami jelentős költségmegtakarítást jelent, ez pedig fontos szempont ebben a nagynak számító szegmensben, amelyben az elmúlt húsz év során csak Európában több mint 600 ezer autót adott el a márka.
Haszonjárműként a hibrid hajtáslánc terhelten is jobb indulási és gyorsítási képességet, valamint magas fordulaton is nagyobb nyomatékot jelent – a 149 g/km CO2-kibocsátásban manifesztálódó, csekély üzemanyag-fogyasztásról nem is szólva. Egy fontos, személyautóknál ritkán figyelembe vett szempont, hogy a nagyfeszültségű hibrid áramkörből viszonylag könnyen vehető ki 120/240 voltos áram különböző hordozható (pl. laptop) vagy beépített (elektromos csörlő) eszközök működtetésére.
Egy területen megmaradt a jól bevált technikáknál a Mitsubishi: az összkerékhajtás tisztán mechanikus, kiegészítve a talajtípusoktól függően eltérő, kerekenkénti ESP vezérléssel.
