A második éve piacon lévő hidrogénüzemű Hyundai iX35 Fuel Cell után 2015-ben Genfben egy Európában most debütáló szériagyártású tüzelőanyag-cellás autó, a Toyota Mirai, és egy prototípus-szinten lévő másik négyajtós szedán, a Honda FCV Concept képviselte a hidrogént evő, vizet pöfögő technológiát. Aki esetleg csak azért kattintotta le ezt a cikket, mert megragadta a két új japán autó szépsége:
de semmit nem tud a hidrogénautózás technikai hátteréről, itt talál róla információt! Haladók, kérem, fáradjanak utánam: nézzük meg a füstmentes, de gyorsan feltankolható Toyotát!
Toyota Mirai
A világ legnagyobb autógyártója harmadik éve haknizik a hidrogénautóval, de ez a 2015-ös genfi kocsi már tényleg a hús-vér, megvásárolható szériaváltozat. Sem kívül, sem belül nincs semmi elvetemült prototípus-elem, a felniktől a műszerfalon át a bajuszkapcsolókon keresztül a visszapillantó tükrökig minden maga a praktikus, homologizált valóság. Ennek megfelelően a műszerfalon elhelyezett minden TFT-panel és érintőgomb dacára a Mirai utastere egy kicsit kiábrándítóan ismerős japánautós lett, az utastér alig futurisztikusabb, mint a 2009 óta készülő Priusé.
A 3-5 perc alatt teletölthető, 700 kilométerre elegendő hidrogént tartalmazó, kipukkanás ellen szénszállal erősített műanyag tartályokba töltött hidrogén 700 bar nyomással feszül a palack falának.
A Mirai villanymotorja 152 lóerős. Táplálásáról tulajdonképpen hibridrendszer gondoskodik: nem csak a hidrogéncellából kaphat áramot, hanem egy nagy kapacitású kondenzátorból is. A kondenzátor beiktatása a rendszerbe lehetővé tette az üzemi feszültség növelését a hidrogéncellán kívül, a 650 volt mellett kisebb méretű villanymotor is elég volt a kívánt teljesítmény eléréséhez.
Nagy az érdeklődés az első szériagyártású hidrogénes Toyota iránt Genfben
Honda FCV Concept
It All Starts Now, mondja a felirat a Honda FCV felett, vagyis Ez Most Kezdődik. Mi van? Utcán van tavalyelőtt óta a Hyundai iX35 hidrogénautó, megérkezett Európába a Mirai, én meg 2009-ban már egyszer mentem utcai forgalomban egy pléhkarosszériás Honda hidrogénautóval. Teljesen érthetetlen, miként manőverezte be magát a Honda a sokadhegedűs szerepébe hidrogén-témában. Hiszen már, uramisten, hatodik éve, hogy vezettem azt a rendszámos, teljesen kész utcai tüzelőanyag-cellás Hondát, az FCX-et, más néven Clarityt, Frankfurtban. Már akkor úgy volt, hogy ez maga a megvalósult jövő, pillanatok kérdése és eláraszt minket a vízpárát eregető szupertiszta új technika.
It all starts now, az egész most kezdődik: no de hát akkor mit vezettünk szériakészen 2009-ben?
Mondjuk a kocsi is olyan egy kicsit, mintha most tákolták volna össze egy sufniban. Nem tudom, szabad lett volna-e ilyet tennem egyáltalán, de megnyomtam az új NSX és Civic Type-R mellett a standon szomorúan árválkodó kocsin a picike, B-oszlopba rejtett gombot, mire a kilincs nélküli ajtó felpattant. Még egyszer körülnéztem, hogy meg lehet-e kérdezni valakit, szabad-e beszállni, de nem volt ott senki, így teljesen kinyitottam az ajtót és beültem. Amikor be akartam húzni az ajtót, az egy roppanással örökre félnyitott állapotba dermedt. Eközben a túloldalon Fábián Laci kolléga, a Klub Rádió Élőben a városból című autós műsorának szerkesztője egyetlen határozott mozdulattal letépte a fél ajtókárpitot is.
Kényelmes a négy személyre tervezett kabin, fura, hogy az ülések nem elektromos állításúak – pedig van áram az FCV-ben gazdagon
