Használt autó: Alfa 145-146

A tulajdonos véleménye: Vörös Béla, Alfa 146 1.6 TS 1998, 89 500 km

Ez a harmadik Alfám. Az első egy 1974-es Giulia Nuova Super 1.3 volt, amely a 300 000 kilométert futott 2103-as Ladámat váltotta fel. Nagyon jó kocsi volt a Giulia, de lekorhadt róla a karosszéria, ezért átültem egy 1994-es Alfa 33 1.4-be, majd 2002-ben ebbe a 146-osba.

42 000 kilométerrel vettem az Alfát és a közel 50 000 kilométer alatt sosem hagyott cserben. Régebben magam szereltem az autóimat, mert egyrészt így volt olcsóbb, másrészt mindig hosszú utakon jártam és tudnom kellett, mi milyen állapotban van a kocsiban. Ez az első autóm, amelyben még ékszíj sincs tartalékban.

Egyszer kellett lambda szondát és vezérműszíjat cseréltetnem, ezenkívül csak olajcserére és légszűrőre kellett költeni. Még hat évesen is márkaszervizbe viszem az autót, de amit a karbantartására rászánok, azt visszahozza, mert tökéletesen működik. Olajból a gyári Seleniát használom.

Pesten dolgozom, de pápai vagyok és csak hazautazásra használom az autót. Talán azért is van ilyen jó állapotban, mert országúton és autópályán járok vele. 100 alatt nem megyek az Alfával, így 8-8,5 litert fogyaszt 120 és 140 között. Nagyon spórolva 6,5 literrel is ki lehet jönni, de akkor minek a 120 lóerő? Városba elég lenne egy ezres Suzuki, de országútra nem mennék ki gyenge autóval. Nagyon élvezem, hogy a Twin Spark motorban ennyi erő van.

[bekkep]1994-ben a Fiat Tipo padlólemezre kihozott Alfa 145 leváltotta a 33-ast. Az ötajtós 146 bő fél évvel később debütált. Az Alfa hagyományokhoz hűen akkor még természetes volt a boxermotor, szűken 1,4, ezenkívül 1,6 és 1,7 literes hengerűrtartalommal.

A sportváltozat az 1995-ben kihozott 150 lóerős kétliteres soros motort kapta. Az 1997-es modellévben megjelentek a boxereket leváltó soros négyhengeres motorok. Még 1997-ben a 2.0 TS teljesítménye 155, az 1.8 TS-é 145 lóerőre nőtt.

1996-tól egy kétliteres turbódízel szolgálta ki a dízelre vágyókat, aminél sokkal modernebb a későbbi 105 lóerős dízelmotor. Az 1997-es modellévhez kapcsolódott a külső-belső modellfrissítés. A közös nyomócsöves, 105 lóerős JTD dízelmotor 1999-ben búcsúztatta a kamrás dízelt. A 2001-es Év Autójának megválasztott Alfa 147 2001 elején váltotta le a két elődöt.

[bekkep]Kategóriájának a Mazda 323F mellett talán legkülönlegesebb formatervű autója volt a 145, külseje még ma is mutatós. Az ötszögletes hátsó ablak Alfa védjegy, a Brerán is hasonló megoldást látunk. Az egyedi autó extralistája is egyedi volt, 100-nál több tétel szerepelt rajta a cumisüveg-melegítőtől kezdve a hűtődobozig.

A két modell közül a 146 is szép és markáns formájú, amely nagyobb csomagtere miatt praktikusabb a 145-nél. A 380 literes raktér az alsó középkategóriás autók között az élmezőnyben van.

Mindkét típusban jó a térkínálat, jobb oldalon az első műszerfal kimélyítése és a nagy belső szélesség javítja a térérzetet. A hátsó utasok is jól elférnek és még hátsó levegőkilépő is van a két első ülés között, amit sokszor csak nagyobb autókban látni. Igényes megoldásként az ülőlap és az üléstámla is osztottan hajtható előre.

[bekkep]Az ülések kényelmesek, de vezetőülés a magasságállítás ellenére mindig túl magasan marad. Furcsa érzés egy sportos autóban ennyire fent trónolni. Az úttartás és a kezelhetőség igen jó, a gyors kanyarokért cserébe a közepes rugózási kényelmet is lenyeli az ember.

A boxereknek hosszú távon zavaróan erős a hangjuk, de az érces felpörgés biztosan sokakat boldoggá tesz. A 90, 103 és 129 lóerővel kapható motorok húzóereje gyenge a súlyos autóhoz, mindegyik nagy fordulatra hangolt.

Az 1.4-es boxer hozzávetőleg 6-10,5 litert fogyaszt, a középső motorváltozat még többet eszik. Nagyjából 7 és 13 liter között fogyaszt a 103 lóerős ezerhatos boxermotor, és az üresen 1,2 tonnás autóhoz még ez a motor is kicsi. 1.7-es boxert alig találni a piacon.

[bekkep]Az Alfa rajongók körében nagy volt a riadalom az új motorgeneráció bevezetésekor, de a hengerenként kétgyertyás Twin Spark motorcsalád remekül sikerült. Aki nem zsigerből isteníti az Alfákat, az jobban jár a csendesebb, erősebb és kevesebbet fogyasztó TS benzinesekkel.

A soros Alfa motorok könnyebben diétára foghatók, mint a szomjasabb boxerek. A 103 lóerős 1.4 TS az átlagos alap egy-négyeseknél jobb lehet ugyan, de sportosságot ne várjunk tőle. 8-9 liter körüli átlagfogyasztása sem alacsonyabb a 120 lóerősénél, csak az olcsóbb biztosítás szól mellette.

Magunknak a 120 lóerős 1.6 TS motorral vennénk 145-ös vagy 146-os Alfát. Ez a gép már kellően erős, kihúzatva sportos, de nyomatékleadása is jó. Fogyasztása átlagosan 8,5 liter körüli, de országúton és autópályán 7 liter alá is levihető, ha lassú tempóra váltunk.


[bekkep]A csúcsmodell évjárattól függően 150 vagy 155 lóerős, a kétliteres változat típusjelzése a 145-ben Quadrifoglio, a 146-ban ti. Ezzel a motorral országúton és autópályán is könnyű odaverni a legtöbb közlekedőt. Ilyen menetteljesítményekért nem magas a 10-13 literes fogyasztás, ami azonban 8-ra is lenyomható, mikor nagyon ráérünk városon kívül.

Sokszor hallani, hogy az Alfák meghálálják a törődést és az odafigyelő, az autóra sokat áldozó, igényes tulajdonost. Használt Alfát csak olyan embertől vegyünk, akiről úgy érezzük, hogy a tankoláson kívül is hajlandó sok időt, pénzt és energiát szánni az autóra.

Csak annak ajánlanánk a típust, akit nem irritál, hogy egy autó nem csak úgy üzemel, hanem sokat kell vele törődni. A széthajtott, elhanyagolt siralomvölgyektől eltekintve egy szép állapotú kompakt Alfa stabilan működik.

[bekkep]A futóműben a lengőkarok és a lengéscsillapítók szorulnak rendszeresen cserére, főként a Budapesten használt autókban. Tulajdonosi vélemények alapján a futóművel így is kevesebb baj van, mint a 156 esetében. Ne lepődjünk, meg ha Alfánk időnként kerékcsapágy-cserével is pénzt vesz ki a zsebünkből. Amiben az Alfa 145 és 146 nagyon jó, az a rozsdavédelem. Ezek az Alfák egyáltalán nem rohadnak.

Ahogy telnek az évek, több autónál is költeni kell az első vagy a hátsó ablaktörlők javítására. A hűtőrendszerben hibaforrás lehet a termosztát, a rendszer tömítettségét az összes többi használt autóhoz hasonlóan ellenőrizni kell.

Fontos ügyelni a vezérműszíj és a szíjfeszítő görgők épségére, ha bármelyik elszáll, költséges motorhibát okozhat.

[bekkep]Nézzük végig, hogy működik-e az összes visszajelző lámpácska a műszerfalon és nem világít-e valamelyik hibajelzés. Sok 145-ös és 146-os Alfát érint a lambdaszonda meghibásodása, de baj lehet a légtömegmérővel, a generátorral és az önindítóval is.

Ha rusnya dízelhangot hallunk, akkor a TS motorok vezérlésmódosítója romlott el. Nem feltétlenül muszáj cserélni, a javítókészlet nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint egy új. A váltókban a szinkrongyűrűk gyors kopása okoz gondot.

Nagyjából 600-700 ezer forintért vehetők meg a legolcsóbb 145-ös Alfák. A 146 esetében bő 100 000 forinttal magasabban kezdődnek az árak. Itthon a legdrágább 145-ös Alfákért nagyjából 1,7-1,8 millió forintot kérnek. Az Alfák felszereltsége sokszor jóval gazdagabb az adott korosztályban megszokottnál. A hasznaltautok.vezess.hu adatbázisban a cikk feltöltésekor 780 000 és 1 290 000 forint között mozgott a 145-ös Alfák kínálati ára. Aki a 146-tal szemez, az 865 000 és 1,9 millió forint között választhat autót a cikk feltöltésekor a vezess.hu-n.