Elsőként el kell döntenünk, hogy honnét is választjuk ki jövendőbeli használt autónkat Manapság ezt már számtalan helyről megtehetjük – választhatjuk az új autó kereskedők beszámított autóit, az ismertebb használtautó-értékesítő láncokat, a kiskereskedőket és a magánszemélyeket.
Amikor meg van a kiszemelt autó, mindenekelőtt tanulmányozzuk át a forgalmit és nézzük meg az autó alvázszámát. Az AF-fel kezdődő alvázszám a hazai Közlekedés Felügyelet által került beütésre, és jócskán, akár százezres nagyságrenddel is csökkentheti az autó értékét. Magyarországon belül nem, de külföldön komoly problémák adódhatnak ebből, úgyhogy ilyen alvázszámú autóval nem tanácsos elhagyni Magyarország területét.
Miután mindent rendben találtunk az alvázszámmal, vegyük szemügyre a fényezést, járjuk körül az autót, nehogy elmulasszunk esetleg egy csúnya javítást vagy egy jégverés nyomait, ami főként a külföldről behozott autóknál fontos. Lehetőleg csak tisztára mosott autóval foglalkozzunk, és soha ne hagyjuk a szemrevételezést alkonyat utánra.
Érdemes a motortérben és a csomagtérben jól szemügyre venni a csupasz lemezeket, mert innen könnyedén megállapíthatjuk, hogy volt e komolyabb sérülése az autónak.
A következő fontos lépés a motor szemrevételezése és meghallgatása. Sajnos sok mindent nem vehetünk észre, de mégis van néhány dolog amire érdemes odafigyelnünk. Elsősorban a motor hangja az, amiből sokat megállapíthatunk. Természetesen jobb ha hozzáértőt hívunk segítségül, mivel apró ciripelések, szelepzajok, olajfoltok lehet, hogy súlyos kiadásokat vonnak maguk után.
Az olajpálcát minden esetben érdemes kihúzni, mert ezzel sok mindenre fény derülhet. Először is, hogy van-e olaj a kocsiban. Ha a nincs, az már régen rossz. Másodszor az olaj színéből és halmazállapotából következtethetünk, hogy például nem-e töltötték fel a motort valamilyen adalékkal. Ezeket a füstölésgátló, hangtompító adalékokat sűrű halmazállapotukról ismerhetjük fel. A legrosszabb eset, ha az olaj vizes, mert ekkor hengerfejes a motor. Erre utaló jelek még a hűtővíz kiegyenlítő tartályban alapjáraton is gurgulázó vízbuborékok és a kipufogó fehéres füstje.
A kipufogóból kiáradó gázt minden esetben vegyük szemügyre magasabb fordulatszám mellett is. Benzineseknél ideális esetben nem kellene semmit sem látnunk, a kékes füst a motor kopottságra utaló jel.
A dízeleknél, sőt még a modern turbódízeleknél is megszokott a fekete színű korom eltávozása a kipufogón, úgyhogy ezt ne rójuk fel hibáként.
Öregebb dízeleknél minden esetben alkalmazzuk az olajpálca kivevős trükköt, mert itt láthatjuk, hogy mekkora kartergázt bocsát ki a motor. Enyhe gőz még elfogadható, de amelyik okádja a füstöt, azzal ne sokáig foglalkozzunk, mert hidegben sok problémánk lesz vele. A legokosabb ha vásárlás előtt megméretjük egy szervizben a kompressziót, mert akkor biztosan nem érthet meglepetés minket a hideg indítás során. A hengerek kompressziója nagyjából azonos legyen.
Mostanában egyre szélesebb körben válik közkedveltté az automata váltó, az általa nyújtott kényelem miatt. Talán egy kevésbé ismert, de hasznos funkciója az automata váltónak, hogy megkíméli a motort, mivel közel sem jár annyit a magasabb fordulatszám tartományokban, mint egy kézi váltóval összekapcsolt erőforrás. Ilyen autó vásárlásakor figyeljünk arra, hogy minden sebességfokozatban kipróbáljuk a váltót, menet közben és álló helyzetben is. Bármilyen rendellenesség esetén kérjük ki szerelő véleményét.
Általánosságban elmondható, hogy 150 ezer kilométert bír körülbelül egy automata, utána pedig igen magas költséggel javítható csak. Sok esetben nem is javítják a váltót, hanem kicserélik, ami bizony átlagos autóknál is elérheti a 100-150 ezer forintos nagyságrendet.
Menet közben is figyeljünk oda a motor hangjaira, ne próbáljunk autót bömbölő zene mellett. Próbáljuk magasabb fordulaton is megjáratni a motort, mert elképzelhető, hogy csak ott jön ki például, hogy egy motor csapágyas. Ez csúnya fémes hangot ad ki. Menet közben figyeljünk a kormány és a futómű viselkedésére is.
Próba során álló helyzetből kitekert kormánnyal is induljunk mindkét irányban, így elsőkerék-hajtású kocsiknál gyorsan rájöhetünk, hogy a drága féltengelyek milyen állapotban vannak.
A kilométerszámlálót előszeretettel tekergetik manapság, ezért arra szabad a legkevésbé hagyatkozni. A kopott kormány és a kiült ülés is hasonló téma, de egymagában még semmit sem bizonyítanak.
Ismertebb kereskedésekben való vásárláskor viszonylag biztonságban érezhetjük magunkat, mivel a nagy kereskedések ügyelnek arra, hogy csak megfelelő állapotú autókat forgalmazzanak, már ami a szármázást illeti. Egyre több helyen találkozhatunk olyannal, hogy garanciát is kapunk a használtautókra. Ezen előnyöket, azonban általában egy kissé magasabb vételárért tudhatjuk magunkénak, amit vásárláskor nem biztos, hogy ki szeretnénk fizetni.
Abban az esetben, ha autópiacról, vagy magánszemélytől vásárolunk, kicsivel figyelmesebben kell véghez vinni a vásárlást.
Mielőtt kifizetnénk a vételárat, csináltassunk eredetiségvizsgálatot, feltéve hogy 60 napnál régebben történt az előző vizsgálat. Az eredetiség vizsgálatot általában az eladó készítteti el és ő is fizeti, ha már meg van a fix vevő, de a felek ebben máshogy is megegyezhetnek. A vételár kifizetésért cserébe egy adásvételit, egy törzskönyvet és egy forgalmit kapunk. Ezen felül meg kell kötnünk a kötelező felelősségbiztosítást, mielőtt beállnánk az átíratásért (13 Ft/köbcenti) az önkormányzati okmányirodákban kígyózó sorba.
Abban az esetben ha mi adjuk el az autót, óvakodjunk a több részletre való eladástól, kivéve ha azt bank intézi. A törzskönyvet mindenképpen csak akkor adjuk ki a kezünkből, ha már nálunk van a teljes vételár, mivel az adásvételi szerződés és törzskönyv birtokában csúnyán kiszúrhatnak velünk.
További hasznos tanácsokkal szolgálnak olvasóink a fórumban.
