|
A TULAJDONOS VÉLEMÉNYE Csontos István, Honda Civic 1.6 VTi, 1998, 130 000 km Újonnan vásároltuk az autót 1998-ban, mivel 160 lóerőt ennyire kedvező áron sehol máshol nem kaptunk volna. Nagyon szeretjük az autót, néha felmerül, hogy vegyünk helyette másikat, de egyrészt semmi baja, másrészt nem fizetnék meg a szervizkönyves, tényleg megkímélt autó valós értékét, ezért megtartjuk. Feleségem Németországban dolgozik, ezért van alkalmam kipróbálni, mit is tud az autó. A mutató kifektethető a 230-ig skálázott kilométerórán. Azt is szeretem a Civic-ben, hogy 180-nál még van benne tartalék, de gyorsan hajtva sem fogyaszt többet 8 liternél. Városban szintén 8 liter fogy el. Sok suhanc azt gondolja, hogy az ősz öregúr csak totyogni képes, szeretem őket megtréfálni a 160 lóerős Civic-kel. A kipufogó 5 évesen rozsdásodott át, a féktárcsa és a kuplung is az eredeti. Egyszer volt csak gond az autóval, akkor az indítási gondot a sárga angyal gyorsan orvosolta. |
|
1995-ben a Honda megújította a Civic sorozatot. A kucsmaszerű, jókora első lámpákkal megáldott típus gazdag karosszériaválasztékkal volt kapható. A csapotthátú háromajtóson túl négyajtós limuzin, kétajtós kupé, ötajtós ferdehátú és Aerodeck néven kombi is kapható volt belőle. A két utóbbi orr-része a keskenyebb lámpákkal különbözik a többi Civicétől, a kombi a ferdehátúra épül.
Csak 1997-ben jött ki a ferdehátú Civic, amelyből 1,8 literes VTi is volt, 169 lóerővel. Szintén 1997-es fejlemény a Rover eredetű kétliteres turbódízel megjelenése. A következő évben debütált az Európában kifejlesztett Aerodeck. 2000-ben Párizsban mutatkozott be a sokkal kevésbé sportos külsejű utód, amellyel a Honda az egyterűsített családi autók irányába mozdult el.
Műszakilag nagyon igényes autó ez a Civic generáció, ami nem csak a motorokra igaz. Míg az európai gyárak büszkén mutogatják független hátsó kerékfelfüggesztéseiket, a Hondánál és más japán gyártóknál ez nem mostani vívmány, hanem régóta magától értetődő. A Civic futóműve elöl-hátul kettős keresztlengőkaros egybeépített rugó-lengéscsillapító egységgel, az úttartás nagyon jó.
75-tól 169 lóerőig terjedt a motorkínálat, nem egy motor létezett többféle teljesítménnyel, az összes variációra nem térünk ki. Az 1.4i az alapváltozat 75 lóerővel, ugyanez a blokk az 1.4iS modellben 90 lóerős. Mindkettővel 5 és 8,5 liter közötti fogyasztásra érdemes számítani, a nyomatékleadás kis fordulaton egyiknek sem erőssége, de a 75 lóerős nagy fordulaton sem táltosodik meg.
Az 1,5 literes, 114 lóerős, egy vezérműtengelyes VTEC motorral a Civic 1.5i LS már megfelel a típusról kialakult sportos képnek, a vegyes fogyasztás 6,5-7 liter körüli. Ebben a modellben van egy zöld lámpácska a műszerfalon és mikor az világít, a fogyasztás 5-5,5 liter. Az 1.6i SR 125 lóerős, van benne erő és nem torkos, ami igaz a 116 lovas 1.6i ES-re is. Fokozatmentes automata váltóval párosítva ugyanez a motor 114 lóerős.
Az 1,6 literes VTi-t a nevezetes VTEC (Variable Valve Timing and Lift Electronic Control) változó szelepvezérlés serkenti még nagyobb teljesítményre, körülbelül 5800-as fordulat felett. A nagyon jól gyorsuló VTi motorral a Civic váratlanul takarékos, 7 és 11,5 liter között fogyaszt. Japánban az 1,6-os motorból 185 lóerős változat is létezik.
Bár a ritka kombik már nem Japánban, hanem a nagy-britanniai Swindonban készültek, minőségük általánosan jó, a japán gyártású többi modellé pedig nem kérdéses. A kombi 415 literes csomagtere az alsó középkategóriás kombik között inkább kicsi, mint nagy. A limuziné 410 literes, a csapott hátúé nagyon kicsi, mindössze 225 liter.
Az utastérben jó átlagos a helykínálat, hátul is elegendő a lábtér és a fejnek jutó hely, kivéve a háromajtóst és a szintén nagyon szűk kupét. Az üléshelyzet és a műszerfal is sportos, a formaterv ma is vonzó. Kár, hogy a háromajtósban az üléstámlát minden hátra beszálló után újra be kell állítani. Aki nem túl fitt, kerülje el az autót, mert a mélyre helyezett ülésekből nehéz kikászálódni idősebb korban.
A pontos, rövid úton kapcsolható váltó a Civic fontos jó tulajdonsága. A felfüggesztés nem sokat nyel el az úthibák hatásaiból, a motorok zajcsillapítása gyenge. A hibák között említendő, hogy még a VTi négy tárcsafékes rendszere is veszít hatásosságából többszöri egymás utáni erős fékezésnél német szaklapok mérései szerint.
A sportos autókat alaposan át kell nézni, nem történt-e velük nagy karambol, amit esetleg olcsón és rosszul helyrepofoztak. Mintaszerű a Civic megbízhatósága, néha a világítással adódik gond, A karosszéria merevsége szó szerint gyenge pontja az autónak, a legalább négy éves autókban előfordulnak zörgések. A kipufogórendszer tömítettségét érdemes megvizsgálni, füleljünk, kifúj-e valahol a rendszer. A korrózióvédelem magas szintű.
Nem szabad spórolni a tisztességes olajon, a kifinomult motorokat ne akarjuk literenként 600 forintos olajjal kenni, kérdezzünk rá, mit használt az előző tulajdonos. A vezérműszíj állapotát és idejekorán végrehajtott cseréjét ellenőrizni kell.
Nem jellemző, de előfordulhat olajfolyás a differenciálműnél, a zárak és az elektronikus gyújtás meghibásodása, az elosztófedél párásodása. A futóművel még ritkábban adódik gond.
Senki nem vesztegeti olcsón Civic-jét. 1996-os, 1,4 literes autókat nagyjából 1,3 millió forinttól kapni. A hasznaltautok.vezess.hu adatbázisban 1 390 000 forinttól találtunk a cikkben bemutatott sorozathoz tartozó Civic-et a bemutató feltöltésekor.
