1998 első felében a Fiat Cinquecentót (magyarul 500) leváltotta a Seicento (600). A Seicento nem új fejlesztésű modell, az elődjére épül. Egyféle, háromajtós karosszériával gyártják a lengyelországi Tychy-ben. Ez év tavaszán némi átformáláson ment át az autó, amit a hátsó ajtóra felkerült koszorús Fiat emblémáról ismerni meg.
A Citymatic verzió egy kuplung nélküli kézi váltós Seicentót jelöl, ez az opció a 39 lóerős motorhoz volt választható. A Seicentóból kapható volt villanyautó is, amelyben az akkumulátorok ellenére megmaradt négy ülőhely és a csomagtartó sem tűnt el egészen. Az Elettra hatótávolsága városban gyári adatok szerint 90 kilométer, utasterét olajkályha fűti.
A Seicentóból A-csoportos raliautó is készült, egy sárga rali Seicento itthon is közönségkedvenccé vált Kern Nándor vezetésével és Dér Péter navigálásával. Az 1,1 literes ralitörpét 108 lóerőre tuningolta a gyár, amit 7800-as fordulaton ért el.
332 centis hossza ellenér a Seicento belső tere hosszirányban egész sok helyet kínál, négy átlagmagas felnőtt rövid utakra bemerészkedhet. Elöl a keskeny belső tér miatt az utasok közel ülnek egymáshoz, de hosszirányban van hely és a fejtér is megfelelő.
Szervo nélkül is nagyon könnyen irányítható az autó, könnyű vele parkolni, igen jól áttekinthető. A Sporting modellek sportülése jóval kényelmesebb, mint a többi Seicento rövid, vékonyan párnázott és keskeny ülőalkalmatossága. A Seicento előnye, hogy apró méretei ellenére öt személyre vizsgázik.
Legnagyobb hátránya a gyatra passzív biztonság. Az Euro NCAP törésteszten azóta sem szerepelt le egy autó sem annyira, mint az ötből egy csillagot szerző Seicento. A kényelem korlátozott, a motorok zajszintje, a rugózás hiányosságai jelzik, hogy egy elavuló kisautóval van dolgunk.
Könnyen átlátható a motorpaletta, csak két tagból áll. Városi használatra elegendő a 899 köbcentis, 39 lóerős négyhengeres, de ez a motor 2000-ben kifutott, tehát csak régebbi modellekben található meg.
Aki autópályán, netán országúton is rendszeresen használja az autót, ne sajnálja a pénzt a jóval harciasabb 54 lóerős motorra. Mindkét motor kis fordulaton is jól használható nyomatékot biztosít, de nem esnek kétségbe kihúzatva sem, sőt.
Aki a legtakarékosabb Seicentóra utazik, próbáljon felhajtani egy korai Suite változatot, mert annak hosszabbak a váltóáttételei. Az olasz kisautó mindkét motorjával keveset fogyaszt, nagyjából 5,5 liter a minimum és 8,5-9 liter a maximum 100 kilométerre.
A Seicento bírja a gyűrődést, még ha nem is viseli annyira zokszó nélkül, mint a japán gépek. Elsősorban a túlmelegedést és a hengerfej meghibásodását említhetjük a veszélyes és viszonylag gyakori hűtési rendellenességek következményeként.
A Seicento rendszerével az a baj, hogy eleve alulméretezett a hűtőradiátor, ráadásul nem kap elég menetszelet. Egy városban, dugókban használt autónál ez végképp szomorú. Ehhez jön hozzá a hűtőventilátor hibája, ami súlyos veszély, mivel nincs vízhőmérő a műszerfalon, nem látni a hűtőközeg forrósodását.
Esetenként gond adódhat a kilométeróra spiráljával. Jobbik esetben csak a szelepfedél alól jön elő olajpára, de nem ritka a testes olajsár sem a motoron és a váltón. A benzinszivattyú hibája azonnal megállítja az autót, a némileg a Seicentót is érintő kuplungbowden-szakadás után még elvergődhetünk hazáig vagy a szervizig, ha szerencsénk van. A kuplungtárcsa a városi használat miatt fogyhat gyorsan.
Ha csak 2-4 kilométeres utakon fut a Seicento, váratlanul sokat fogyaszthat. Ebben az esetben nem feltétlenül kell meghibásodásra gyanakodni, nagyon rövid utakon az automata szívató miatt adódhat az elvártnál nagyobb fogyasztás.
A motorvezérlő számítógép meghibásodása ritka, ha mégis előfordul és cserélni kell, a Punto 55 számítógépe is alkalmas az eredeti helyett a megkérdezett Fiat szerviz tapasztalatai szerint. A testkábel törése nem gyakori és legalább a könnyen felismerhető hibák közé tartozik.
Mint az összes elsőkerék-hajtású autónál, a Seiento esetében is figyelni kell a féltengelyek porvédő gumiharangjainak épségére. Az egyszerű konstrukciójú felfüggesztések kiállják az idők próbáját. A kipufogórendszer is tartósabb az átlagnál.
A Sporting változatok között nehezebb megkíméltet kifogni, a vagány kisautó a motor állandó vinnyogtatására ingerli a tulajdonosok jó részét, ami egy autó hajtásláncának sem tesz jót. A körültekintő rozsdavédelem nem ad okot aggodalomra a még alig hat éves típus esetében.
Kicsivel 900 000 forint alatt már megkapni a legolcsóbb Seicentókat. 850-900 000 forint körül 5-6 éves, S felszereltségű alapmodelleket vehetünk a 900-as motorral. Hasonló korú, de 1,1 literes motorú autókat nagyjából 100 000 forinttal drágábban kapni, a Sporting felszereltség felára nem magas egy sima 1.1-es autó árán felül.
2 évesen az olasz kisautók hozzávetőleg 1,3-1,4 millió forintba kerülnek felszereltségtől és állapottól függően. Tavalyi Seicentókat is megkapni 1,5 millió forint alatt, az új ár 1 745 000 forintról indul 54 lóerős motorral a cikk megjelenésekor.
A hasznaltautok.vezess.hu adatbázisban 895 000 és forint között találtunk eladó Seicentókat a Seicento bemutató feltöltésekor. A városi használat miatt a Seicentók futásteljesítménye általában nem nagy, de pont a városi kilométerek veszik igénybe erősen az autókat.