1996-ban a Citroën Saxo leváltotta az AX-et. A városi kisautó a Peugeot 106-tal közös padlólemezre épül.
Műszakilag megegyezik a két típus. Fontos eltérés a két kisautó között, hogy a 106 csomagtartója csak 215 literes, de nagyobb benne a hátsó lábtér.
A Citroën ezt fordítva csinálta. A Saxót két vagy négy oldalajtóval lehetett kapni.
A francia kiskocsi gyengén muzsikált az Euro NCAP törésteszten, ötből mindössze 2 csillagot ért el.
1998-ban a számkódos indításgátlót felváltotta egy kevésbé körülményes, transzponderes megoldás. Az olajcsere-intervallum a dízeleknél 15 000, a benzineseknél 20 000 kilométerre nőtt. Az 1,1 literes motor teljesítménye 54-ről 60 lóerőre módosult.
1999 őszén a Saxo külső ráncfelvarráson esett át, az ívelt első lámpákról könnyű kiszúrni a frissebb szériát. Az 1.1-es és 50 lóerős motor leváltotta az egyliterest. 2003 második felében a Citroën leállt a Saxo gyártásával, utóda a C2.
A Saxo utastere megfelelően nagy, elöl magasabbak is jól ülnek. A csomagtartó 280-953 literes, ami szintén jónak számít a Saxo kategóriájában. Az ülések kényelme elfogadható, a nagyon jól hangolt rugózás rossz úton sem engedi bántani az utasokat. Egyedül a motorzaj problémás és persze az autó passzív biztonsága.
Csekély szerep jut a használt piacon az egyliteres Saxóknak. A 45 vagy 50 lóerős, gyengécske motorral csak 1999-es modellévig készült az autó. Fogyasztása a tulajdonosok tapasztalati szerint 5-7,5 liter közötti.
Igen nagy a választék az 1,1 literes benzinesből. Teljesítménye az autó évjáratától függően 50, 54 vagy 60 lóerő is lehet. A fogyasztás a tapasztalatok szerint 5 és 7,5 liter között változik, átlagosan inkább a 6, mint a 7 literhez közelít. Az 1.1-es Saxo egészen jól megy.
75 lóerős az 1,4 literes motor, amely igencsak élénkké teszi a kiskocsit. A gázt taposva 8,5-9 literre is felmegy a fogyasztás, de normál esetben 6,5-7,5 liter elég.
GTI rajongók teljes joggal megvesznek az 1,6 literes Saxo VTS-ért. A 118 lóerős, nagyon sportos gépből nagy kihívás megkímélt, netán törésmentes példányt találni. A 8,5 literes átlagfogyasztás nem magas.
A dízel már az elődben, az AX-ben is hihetetlenül szerény fogyasztású motor hírében állt. Az 1,5 literes, 50, 54, majd 2000-től 57 lóerős motorral a Saxók a takarékosság mesterei. Fogyasztásuk átlagosan 4,5-5 liter. 100 kilométerre a használattól függően 3,5-6,5 liter gázolajat igényelnek.
Jellegzetes hibákra nem kell vesztegetnünk a szót, az egyszerű felépítésű Saxo igen megbízható. Az első 3 évjáratból származó autókat esetleg a számkódos indításgátló hibája állíthatja meg.
Szintén az 1996-os, 1997-es Saxók gyújtásával adódhat gond, de ez sem jellemző. Esetenként a gyújtótekercs meghibásodása fordul elő, ami az adott henger leállását okozza.
A benzines motorok nagyon jól bírják a strapát, az örvénykamrás dízellel sincs semmi baj. A Saxo egyedül a kiakadó váltórudazattal kellemetlenkedhet, ilyenkor a váltó beragad valamelyik fokozatba.
A mélyre beépített generátor életét a felverődő víz és sár rövidíti meg, de így sem gyakran okoz bajt. Igen ritka a hűtőfolyadék szivárgása is, amitől túlmelegedhetnének a motorok. Az olajszivárgás nem általános, ha előfordul, akkor sem veszélyes mértékű.
Nehezen engedik lejjebb az eladók a Saxók értékét, előfordul, hogy ugyanannyi pénzből akár a nagyobb ZX-et is meg lehet venni hasonló motorral. 1996-os évjáratú autókat úgy 800-850 000 forinttól találni.
A hasznaltautok.vezess.hu adatbázisban a cikk feltöltésekor a 890 000-2 100 000 forintos ársávban találtunk Saxókat.
A 2000-ben gyártott, benzines Saxók ára nagyjából 1,3-1,4 millió forint körül mozog. 2002-es autókat különösebb extrák nélkül 1,5-1,6 millió forint körül láttunk.