Kár szépíteni: Magyarországon a francia autóknak rossz a híre. Pityu, a mázolók gyöngye tudni véli, hogy FIAT-ot, Fordot, franciát sosem, Feri bá, a tömbbizalmi is vágja, hogy csak japánnal lehet jól járni, de az aranykezű Lali sem venne francia autót, mert mindben bolond az elektronika.
Bár egyiküknek sem volt még francia autója, az erős értékvesztésen is látni, hogy okkal vagy ok nélkül, de sokan nem bíznak a Hatszögből származó modellekben. Mivel a világ összetett és francia autóval is lehet rosszul, de jól is járni, mutatunk három árkategóriában három családi autót, amelyet saját magunknak is megvennénk használtan.
200 ezer körül: Renault 19 | |
---|---|
Mettől meddig? | 1988-1996 (átdolgozás 1992) |
Ajánlott motorok: | 1,4i (80 LE), 1,9 D (64 LE) |
Körülbelüli ár: | 130-380 000 Ft |
Ha nagyon olcsón kell működőképes és nem özönvíz előtti autót találni, a kettes Golfoknál, ősöreg Nissan Sunnyknál modernebb alternatíva egy Renault 19. Az R19 még a régi névadási séma szülötte, az első Clióval a Renault visszatért a nevekre az R5 leváltásakor.
A Renault Focusa
1988-ben az R19 forradalmi ugrást jelentett a Renault életében, tervezésében döntő szerep jutott a számítógépnek (ami akkoriban nagy szám volt) és a derék franciáknak a déli pétanque és az esti osztriga között sikerült a rozsdavédelemre is rászánniuk egy keveset az idejükből.
Az R19 is olyan mérföldkő, mint az első Ford Focus: egy közepes autókkal vergődő gyár beleadott mindent és összejött egy korszakalkotó autó.
Ebben az árkategóriában már kevés tulaj pedáns az autójára, könnyű belefutni olyan autókba, ahol a spirál hibája miatt a sebességmérő csak dísz és a hátsó ablak fűtése négy téllel ezelőtt sem ment.
Előfordul még rugótörés elöl, elszakadhat a váltóbowden és a műszerfalban az izzók elég rapszodikusan működnek. De egy R19 az 1,4-es benzinessel eljár 5-8 literrel és mivel nincs egy tonna, még jól is megy. A jó korróziógátlásnak köszönhetően a kasztni nem mállik le a kimondottan tartós mechanikáról, ráadásul az R19 lelakottan is kényelmes és sármos, ami ennyi pénzért kevés autóról mondható el.
Fél- és egymillió Ft között: Citroën Xsara | |
---|---|
Mettől meddig? | 1998-2005 (átdolgozás 2000) |
Ajánlott motorok: | 1,4i (75 LE), 1,6i 16V (110 LE); 1,9D (69-72 LE) |
Körülbelüli ár: | 420 000 – 1 200 000 Ft |
1998-ban, a fakó ZX leváltásakor a Citroën egy avantgárd megoldásoktól mentes, de jól megcsinált autót hozott ki a Peugeot 306 alapjaira. A kényelmes, gazdagon felszerelt autó 408 literes csomagtere kiugróan tágas a kategóriában, így nemcsak a kombival lehet nyaralni menni.
Nem romlik el
2000 őszén a Citroën átdolgozta a Xsarát, a mélypontot jelentő formatervezési korszak kellős közepén. A basedowos szemű C5-höz hasonlóan ezt is otromba lámpákkal csúfították el, viszont megjelent benne az eleven és kedvező fogyasztású, 16 szelepes 1,6-os, amely 110 lóerővel gumifüstölésre is alkalmas.
Híresen jó és tartós motor a kamrás 1,9 szívódízel, amelynek félmillió kilométer meg sem kottyan, így az erősebb és modernebb, de bonyolultabb HDi dízellel szemben is megállja a helyét.
Benzinesből sokféle volt, de városi autónak megfelel a 75 lóerős 1,4-es, amely nem duzzad az erőtől, de hét literrel elgurul, még városban is 8 liter alatt tartható a fogyasztása. A sokkal tüzesebb 1,6 16V nagyjából 7,5-8 litert fogyaszt átlagosan.
Aki az első generációs C5-ből indul ki, el sem hiszi, hogy ugyanaz a cég kifejezetten megbízható autót is képes volt gyártani vele párhuzamosan. A Xsarába többnyire elég tankolni, ami bőven ellensúlyozza az olcsó hatású műanyagokat a belső térben.
Galibát többnyire a szétcsúszott csatlakozó miatt felgyulladó légzsákvisszajelző-lámpa okoz és mint manapság a legtöbb benzines autóban, itt is gond lehet a gyújtótrafóval. Ezekkel az apróságokkal együtt egy korrekt Xsara nagyon megéri az árát és mivel kevesen hisznek benne, sokkal jobb állapotú autót kapunk azonos összegből, mint mondjuk egy körülrajongott Toyota Corollából.
Egy- és kétmillió Ft között: Peugeot Partner I (Origin) | |
---|---|
Mettől-meddig? 1996- (átdolgozás 2002) Ajánlott motorok: 1,6i 16V (110 LE), 1,8i (90 LE); 1,9D (69-72 LE), 2,0 HDi (90 LE) Árak: 650 000 – 2 300 000 Ft |
Az egyenlő bánásmód jegyében a harmadik olcsó családi autó a Peugeot-é. Megkönnyíti a vágyott kocsi kiválasztását, hogy a Partnert Citroën Berlingóként is gyártják és a két autó között semmi különbség.
Eredetileg a PSA nem számított rá, hogy haszonjárművükbe beleszeretnek a kisgyermekes családok és a térigényes hobbit űzők, emiatt a hátsó tolóajtós verziók csak a premier után három évvel jelentek meg. Épp ezért főleg az 1999 utáni autóban érdemes gondolkodni.
Szörnyű a váltó
Mai szemmel belül erősen rusnya műanyagok vágják az arcunkba, hogy nincs pénzünk igazi egyterűre, de a Partner kényelme elfogadható, térkínálata pedig minden képzeletet felülmúl.
Sajnos a Partner is örökölte a kikopó, kanyar után lefittyenő indexkart és személyautóban egyikünk sem látott még ennél rosszabbul kapcsolható sebességváltót, de némi elektromos zűrrel és elromló ékszíjtárcsával együtt a Partner kitartóan robotol.
Szorgosan robotol
Bár a modern dízelmotorok között a 2,0 HDI is megbízhatónak számít, óvatosságból a francia dobozost érdemes a milliószor bevált, nagyon kiforrott szívódízellel megvenni, amely nagyjából hat litert fogyaszt.
Sokan beérték az alap benzinessel, amely letargikus, de 8-8,5 literes fogyasztásával gazdaságos motor. A 110 lóerős ezerhatos azért érdekes, mert gyakorlatilag nem fogyaszt többet, de jóval élénkebb.
Első generációs Renault Kangoo helyett is érdemes Partnert vagy Berlingót venni, mert megbízhatóbb és belül jóval szélesebb autó, ami nemcsak akkor jön jól, ha három gyermekülésnek kell helyet találni hátul.