Órapörgetés: átvernek a használt autóval

Aki sok használtautó-hirdetést olvas, meglepődve láthatja, hogy a meghirdetett autók zöme véletlenül sem futott többet 150 ezer kilométernél. Ennek oka, hogy Nagyfenéktől  Makkoshotykáig dívik az óratekergetés.

Árak: húszezer alatt, 80 ezer felett

Senki nem beszél szívesen a témáról (a felkeresett műszerjavító mester is kikérte magának, hogy ilyesmivel foglalkozna), de a körülbelüli árakról sikerült kifaggatni egy Pest megyei használtautó-kereskedőt.

Öreg autókban a mechanikus számlálókkal nem foglalkoznak, a digitális órás autókon az egyszerűbb, 2-3 perces melók ára tízezerről indul, de jellemzően inkább 20 ezer forint neki, 30 az idegeneknek. A bonyolultabban manipulálható használt autók esetében utcáról 50, neki harmincezer Ft a tarifa.

Legtöbbe akkor kerül az „óraátállítás”, ha az adatokat a sebességmérőn kívül például a slusszkulcsban, a xenon fényszórók vezérlésében és több más számítógépben is tárolja az autó. Minél több helyen rögzül a futásteljesítmény, annál többe kerül átírni, 80 ezer forintot simán elvisz a szimpatikus óraállás.

Rutinmunka kiszállással, nagyobb meló műhelyben

Míg a rutinmunkát a tulaj háza előtt vagy a kereskedő telephelyén el lehet végezni egy laptoppal, a bonyolultabb órapörgetéshez műhelybe kell vinni az autót, ahol kiszerelik például az ABS egyes elemeit, hogy a blokkolásgátló memóriájában is a vonzóbb szám szerepeljen. Többnyire a modern, felső kategóriás autók visszatekerése igényel szervizt.

Talán meglepő, de az órapörgetésre nemcsak a lóvá tett vevők, hanem az állandó óratekerők is panaszkodnak.

A profiknak ugyanis ez a fix kiadás apasztja a hasznát egy eleve vergődő bizniszben, ráadásul nem is dob az autó eladási árán.

Az EurotaxGlass’s Magyarország Kft. adataiból jól látszik, hogy az órapörgetés alig növeli az autók értékét. Egy ötajtós dízel Ford Focus elméleti ára 170 ezer forinttal nő, ha kétszázezer helyett 70 ezret futott, ha pedig csak az óráját állítják vissza, akkor az autók állapotkülönbsége miatt nyilván még kisebb az eltérés.

Atavisztikus rettegés a hatjegyű számtól

Ebből is látszik, az órapörgetés nem azért dívik ipari méretekben, hogy az autón nagyot kaszáljon a csalásra vetemedő kereskedő vagy magánember. A visszavett kilométerállással egyszerűen piacképessé válik a kocsi a sok hasonszőrű között.

Autókereskedők állítják, hogy az óra szerint sokat futott autókat egyszerűen nem veszik meg az emberek, hiába van hozzájuk a könnyen hamisítható szervizkönyv mellé frankó szervizszámla is a márkaszervizes karbantartásról. Mert a szocializmusban beleégett az emberekbe, hogy egy autónak vége 100-150 ezer kilométernél, ezért ő nem vesz 120 ezret futott roncsot. Pedig egy autó, amelybe autópályán 2-3 év alatt beletesznek 100-180 ezer kilométert, nem kopik jobban, mint városban feleannyit futva, sőt.

Baj, ha sokat futott?

Ám ott a félelem, hogy mennyiről lehet visszatekerve a 2008-as Passat TDI órája, ha 140 ezren áll? Ha meghagyják a tényleges 140 ezernél, kutyának nem kell, ezért szépen visszaveszik 65 ezerre és mindenki boldog.

Pedig egy jól karbantartott, modern autónak nem árt, ha hosszabb utakon használják sokat (persze a hazai kutya világban a tényleges karbantartást is nehéz ellenőrizni). Az előző Mazda6-on például 120 ezer kilométernél kell vezérműszíjat cserélni, ám többen is fintorognak egy friss vezérlést kapott, de 132 ezret futott autótól. Helyette megvesznek drágábban egy 107 ezrest, amire nemsokára költhetnek még bő százezret.

Vannak természetesen becsületes autókereskedők és eladók is, de amíg az emberek nem hiszik el, hogy a munkacélra használt, dízelmotoros autók többségébe igenis belevernek évi 35-70 ezer kilométert és elvárják, hogy 15-20 éves magánautókban se legyen több 120-140 ezer kilométernél, addig át fogják őket verni.

Na, ne: Olaszból jött, de tényleg csak 80 ezerrel

Sokan képesek bevenni egy dízel Mondeo kombiról, hogy ugyan Olaszországból jött és az összes többiben 280 ezer km van 4-6 éves korukra, de csak ők, csak most kifogták a legtutibbat, amelyben csak 80 ezer van, de igaziból. Vagy megcsípték az egyetlen 320d-t Németországból, hétévesen, 120 ezerrel.

Miért nem merül fel bennük, hogy egy nagyobb területű, sokkal fejlettebb autópálya-hálózattal rendelkező országban a sokkal többet kereső emberek ugyan mitől autóznának feleannyit, mint hasonló kocsikkal a magyarok?

Illúzió a keveset futott dízel

Jobb volna belátni, hogy 2,5 millióba sehogy nem fér bele egy keveset futott BMW 320d. De neki ennyi pénze van, ebből kellene megállnia a vágyott autónak, így mindig lesz, aki készséggel megadja neki ezt az illúziót.

Akik nem saját célra hoznak be autót külföldről, gyakran mondják, hogy csak a sokat futott, elhanyagolt vagy sérült autókat érdemes eladási céllal importálni, mert a jók ott is sokba kerülnek. „Néha már azon gondolkodunk, hogy itthonról vigyünk ki friss autókat, olyan drágák külföldön a tényleg megkímélt kocsik” – jegyezte meg egy kedves ismerősünk a Nagykőrösi úti autópiacról.

Hogyan lehet leleplezni?

Ha nem primitív barom módjára végzik, az órapörgetést nehéz kiszúrni. „Aki erre készül és profi, az minket is meg tud téveszteni” – mondja egy nepper, aki 20 éve van a szakmában.

„Ha például tudja, hogy taxizásra veszi az autót vagy állandóan külföldre ingázik vele, leveheti az eredeti kerekeket 40 ezernél, felrak üléshuzatot, kormányvédőt, váltóvédőt és ha nem dagadt, még az ülést sem üli ki látványosan. Vagy visszapörgetés helyett simán kiköti az órát, amihez néha elég egy biztosítékot kihúzni” – meséli.

Mivel kóklerek mindenütt vannak, a motortérben, a vezető oldali ajtófalcokon felejtett olajcserecímkék elárulhatják a csalást, ahogy a kormánynak sem illik fényesre kopnia 80 ezer km alatt.

Fix pont a garanciális javítás

Gyanús, ha az anyósülés kiült, a vezetőé pedig jó állapotú, mert valószínűleg felcserélték őket. Ám a kopott pedálgumi fillérekből cserélhető, a kormány újrabőrözése vagy a váltógomb cseréje sem a világ, és egy profi kárpittisztítás még a lelakott autót is vonzóvá teheti.

Célravezetőbb lekérdezni, hogy volt-e az autón garanciális javítás, mert ezt a kilométerállással együtt tárolja a vezérképviselet egy országos adatbázisban, de ehhez ismeretség kell egy importőrnél vagy minimum egy márkakereskedésben.

Hasznos az állapotfelmérés

Érdemes elvinni az autót állapotfelmérésre egy márkakereskedésbe, láttunk már olyan A2-es Audit, amelyről ott derült ki, hogy két évvel azelőtt járt 150 ezres szervizen Németországban, most pedig 90-ezret mutat az órája.

Sajnos végigpecsételt szervizkönyvet is lehet utólag készíteni, ezért kell a szervizszámlákat is elkérni és figyelni arra, milyen időközönként követik egymást a bejegyzések a szervizfüzetben, van-e furcsa csökkenés a futásteljesítményben, ügyelni a színekre: lehetőleg ne ugyanazzal a tollal és bélyegzőpárnával legyen végigvezetve a szervizkönyv.

Az új autónak is megvan a maga baja

Sajnos biztos módszert mi sem ismerünk, kénytelenek vagyunk abban bízni, hogy magánemberek nehezebben tekerik vissza az órát, mert ritkábban van hozzá kapcsolatuk és követhetjük az ősi bölcsességet: a futásteljesítményt nagy átlagban akkor csökkenthetjük, ha az adott kategórián belül minél fiatalabb autót veszünk. Ez a logika persze az új autóhoz vezet, de a kölcsönpénz ára és a korai értékvesztés nagyobb érvágás, mintha átvernek az óraállással.

Cikkünk egy sorozat része, melyben sorra vesszük a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete és az Autós Nagykoalíció lobbiakciójának témáit. Ezek:

• B-s jogsi kiterjesztése 125 köbcentis motorkerékpárokra
• A személyautókhoz kötődő ÁFA-ellentmondások feloldása
• Külföldi rendszámmal közlekedő magyarok megregulázása
• Kilométeróra-manipulálás szigorú büntetése
• Gazdasági totálkár intézényének újragondolása
• Szürkeimport visszásságainak kezelése
• Regisztrációs adó korszerűsítése
• Forgalomból kivonás szabályainak átgondolása
• Környezetvédelmi elenőrzések gyakorítása
• Illegális bontók felszámolása
• Robogók rendszámozása