Röviden – Toyota Corolla (1997-2002)

Mi ez?

A megbízhatósága miatt legendás Toyota Corolla 8. generációja, 1997-2002 között gyártották Japánban és Angliában
Mennyibe kerül? Magyar forgalmival, érvényes műszakival már 400 ezer forinttól  találhatunk használhatót, a legfiatalabb 2000 után gyártottak ára 7-800 ezer körül mozog
Melyik motor jó bele? Kizárólag a benzines, azon belül a korábbi 1,3 illetve 1,6 literes 4E-FE kódjelű motorok problémamentesek
Mi van helyette? Félmillióért már dúskálhatunk a hasonló korú kompaktok között, a G sorozatú Astra mellett a Ford Focus I. generációja ajánlható alternatíva, a japánok közül pedig a Honda Civic.

Sosem volt kiemelkedő típus, és ez főként igaz az 1997 és 2002 között gyártott E11 kódjelű generációra. Van nála tágasabb, kényelmesebb, sportosabb, és kétségkívül akad szebb is. Ennek ellenére a Corolla mindig sláger, mert tudja az autóktól elvárható legfontosabbat. Indul.

Ez a megkérdőjelezhetetlen előny túlmutat hátrányain, és igazi tuti tippé emeli a félmilliós használt autók között. Már csak az a kérdés, hogy mennyi igazság lapul a legendás megbízhatóság mögött, és hogy milyen hátrányokkal kell megbarátkoznunk, ha egy ilyen Corollát szeretnénk birtokolni.

Biztos műszaki alapok

A teszthez felhajtott kocsi még rátett egy lapáttal az ezerszer említett unalmas hangulatra. Szürke színéhez teljesen szürke belső tér társul, talán csak a féklámpa lóg ki a monokróm összképből. Valahol a Toyota is érezte ezt, és a keményvonalas japán hangulatot feladva az utód már európai ízlésre szabva, európai kezek által tervezve került piacra 2002-ben.

A tökéletesen szürke belső ingerszegény, de minden kezelőszerv logikus helyen, üzembiztosan teszi a dolgát.
Használt autó: Toyota Corolla E11 41 Bezzeg a „békalámpás” négyajtós tökéletesen illik a szigetországi szedán sablonba, a motorháztetőt díszítő domborulatokon túl nincs semmi említésre méló, a szögletes, fekete műanyag kilincsek 1990-től innen gyakorlatilag bármelyik szigetországi modellel csereszabatosak. Igaz 2000-ben ráncfelvarrást kapott a típus, de a jellegzetes lámpák lecserélése inkább a rondaság új dimenzióját nyitotta meg, minthogy javulást hozott volna.

Négy karosszériaverzióban készült a széria, a tesztben szereplő négyajtós mellett a háromajtós (hatchback), illetve a legpraktikusabb ötajtós (liftback) kivitel, valamint az igen ritka kombi található meg az eladó autók között. Utóbbi mellőzöttsége érthető, 308 literes csomagterét 1218 literig bővíthetjük, az ötajtós pedig alapból tud 372 litert, tehát aki csomagtérre utazik, annak ez a legjobb választás.

Van akinek már a beszállásnál felejthetővé válik a típus, az európai konkurensekkel szemben alacsonyan, a padlóhoz közel ülünk, ami megnehezítheti a mozgást. Nem minden kivitel annyira szürke, mint a képeken szereplő darab, néha akad egy falat tarka kárpit. Legalább az ajtóborítás puha, szivacsos műanyag, és gyári pohártartó, valamint egy jól használható rekesz szolgálja a kényelmet a szellőzőrendszer alatt.

A motortérben ritkán találunk hibát, a 4A-FE jelzésű, kiforrott technikával működő blokk zokszó nélkül, drága megoldások nélkül ad tűrhető teljesítményt

A motortérben ritkán találunk hibát, a 4A-FE jelzésű, kiforrott technikával működő blokk zokszó nélkül, drága megoldások nélkül ad tűrhető teljesítményt

14 évesen csak az utólag beépített rádió zörög, a vezetés pedig összhangban áll a külsővel, a nagyméretű volán szervóval támogatva könnyen jár, ahogy szinte minden, de élményt inkább egy első generációs Focus kormánya mögött keressünk. Hátrány az intenzív használatra csökkenő fékerő, főleg a ráncfelvarrás előtti, hátul dobfékes kocsiknál, 2000-ben ezt tárcsafékre cserélte a gyártó. Az utazási komfortot csökkenti a magas sebességnél hangos motor, valamint a szűk második üléssor.

Fogyasztás és motorok

Az apróhirdetések között kutatva az öregebb példányok legtöbbjét 1,3 literes benzines motor hajtja. A 86 lóerős blokk az egyik forrása a legendás megbízhatóságról szóló regéknek, esetünkben is egészséges hanggal, aggasztó zörejek nélkül kelt életre. Pedig nem egy babusgatva használt darab. Több horgászhelyet ismer a Tisza mentén, mint pár Lada Niva, a megterhelő sárdagasztástól mégsem esett térdre, csak a szokásos kopó alkatrészek fogytak a 177 ezer kilométer alatt.

4200-as fordulaton jelentkező 120 Nm nyomatéka nem forgatja ki sarkaiból a világot, de bőven elég az egy tonna körüli tömeg tűrhető mozgatásához. Nagyobb dinamikát az 1,6 literes kivitel ad, 110 lóerejével már 10,2 másodperc alatt érhető el a százas tempó. Klasszikus pörgős japán szívómotorok, tűrik, sőt kívánják a magas fordulatot, erejük az 5-6 ezres tartományban jelentkezik.

Nagyméretű a volán, az üléspozíció alacsony, a padlóhoz közel ülünk, ez változott a következő E12-es szériával

Nagyméretű a volán, az üléspozíció alacsony, a padlóhoz közel ülünk, ez változott a következő E12-es szériával

A ferde- és csapotthátú ezerhatos Corollákból kapható volt a már említett G6 jelzésű sportmodell, hatfokozatú váltóval, sportos hátlapú műszerekkel. A kamrás szívódízel szinte teljesen hiányzik a magyar piacról, nem igazán takarékos és lomha, de tartóssága átlagon felüli.

A ráncfelvarrás után érkezett az 1,4 literes változó szelepvezérlésű VVT-i benzines, amire a korai években erős olajfogyasztás volt jellemző. Ennek ellenére nem rossz választás az erősebb, takarékos, láncos vezérlésű blokk, főképp, hogy a hibát hét évig, vagy 180.000 kilométerig garanciálisan javította a Toyota. Tehát hajtásláncban lappangó időzített bombákra nem kell számítanunk, a futómű viszont igényelhet némi törődést, főképp a lengéscsillapítók, és az első kerékcsapágyak, tartósságukat nem a hazai igénybevételre tervezték.

A gyakoribb motorok átlagfogyasztása, l/100 km*

Benzinesek:
1,3 16V (86 LE): 7,02
1,4 16V VVT-i (97 LE): 7,05
1,6 16V (110 LE): 7,9
1,6 VVT-i (110 LE): 7,19

Dízelek:
2,0 D (72 LE): 6,15
2,0 D-4D (90 LE): 6,16

Gyenge pontként még a békalámpások fényszóróját ölelő gumitömítés említhető meg, a ragasztó előbb-utóbb minden esetben enged, de ezt a probléma otthon is könnyű szerrel, főleg ragasztóval orvosolható. Apróságok természetesen jelentkezhetnek, és mint minden alkalommal, most sem szabad elfelejteni, hogy nincs az a mérnöki csoda, amit egy kontár szerelő és a gondatlan tulajdonos ne tudna térdre kényszeríteni.

Biztonság és árak

A karosszéria már kevésbé hajlamos a rozsdásodásra mint, ahogy az a kilencvenes évek közepéig jellemző volt a japán típusokra, viszont a csillaggyűjtésben nem jeleskedik. Az EuroNCAP tesztjein három csillagot ért el, míg a kedvelt kortársak, a Golf-Focus-Astra hármas négyet mutatnak fel.


Ha a ráció Corolla vásárlást diktál, akkor körülbelül 100-120 eladó darab közül válogathatunk, javarészt az 1,3-1,4 literes motorokkal szerelve, 400 és 800 ezer forintos ársávban. A japán gyártásra gerjedőknek pedig érdemes kideríteni a pontos alvázszámot, mivel a típust Angliában is készítették, ezek száma SB-vel, a Japánban szerelteké JT-vel kezdődik. Hogy ez milyen mértékben változtat a legendás megbízhatóságon, az egy másik kérdés, de kétséget kizárva kijelenthető, hogy az E11-es széria rászolgál a hírére.

Alkatrészárak (tájékoztató jelleggel):

– lengéscsillapító 15-25 000 Ft.
– Hátsó sárvédő javítóív 15-19 000 Ft.
– Küszöb 13-15 000 Ft.

– Hátsó lámpa, bontott 3-4000 Ft

Kopó alkatrészek
– Kuplungszett 26 000 Ft (Nipparts) – 32 000 Ft (Sachs)
– Kerékcsapágy 9-12 000 Ft
– Első Fékbetét 6600 Ft (Nipparts) –  
10 000 Ft (Bosch)

A megbízhatóság szobra, de tényleg méri a pénzét a Corolla? Értékeld!
átlag
8.08
szavazat
1033
A megbízhatóság szobra, de tényleg méri a pénzét a Corolla? Értékeld!