Az első autó minden ember életében emlékezetes pillanat. Tisztában vagyunk saját ízlésünkkel, és próbálunk ehhez legközelebb állót találni. Elsőként csak keresgélünk, felmérjük a terepet, különböző újságokat vásárolunk vagy a neten böngészünk. Kis idő elteltével azon kapjuk magunkat, hogy az utcán is a kiszemelt modelleket vizslatjuk.
Ha meglátunk egyet a parkolóban, alaposan körbejárjuk, a bátrabbak még meg is érintik. Esténként véres szemmel böngésszük a használtautó-portálokat, tízpercenként frissítve a keresést, hátha feltöltöttek valami újat, aztán egyszer csak megtörténik. Azonnali birtoklási vágy kerít minket hatalmába… megvan az igazi. Olyan érzés ez, mint az első szerelem: azt még nem tudjuk, hogy vele éljük-e le az életünket, de mindennél jobban szeretnénk, hogy így legyen.
Számomra ez az érzés 2006-ban következett be, mikor nagyjából fél évnyi keresgélés után a japán autók között, a sokak számára legunalmasabbnak tartott autó fogott meg, a kilencedik generációs Toyota Corolla egyik utolsó példánya, és azóta sem enged el. Októberben volt 6 éve, hogy megvásároltam – egy vidéki márkakereskedésben – a háromajtós hatchbacket, ahol a vásárlói tesztflotta egyik tagja volt. Sokan óva intettek a tesztautóktól, hiszen ezen járműveknek szeretettel hajtják ki a belét is, de nem tudtak eltántorítani.
Az autó átvételének pillanatában a számláló, ha jól emlékszem 1200 körüli futott kilométert mutatott, és ez pont elég volt ahhoz, hogy 500 000 forinttal olcsóbban jussak hozzá álmaim autójához. Akkoriban ez igencsak jónak számított, hiszen a nulla beülővel, hitelre kihozott autók korát éltük, és az egy autós, 500 ezres flottakedvezmények még csak rémálmokban vizionálódtak a kereskedők agyában.
Toyota Corolla Hatchback 2006 | |
---|---|
Motoradatok | |
Lökettérfogat | 1598 ccm |
Hengerek/szelepek | 4 |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 110 LE / 6000 |
Max. nyomaték (Nm/ford.) | 145 / 4800 |
Menetteljesítmények | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 10,2 |
Végsebesség (km/h) | 190 |
Fogyasztás | |
Város (l/100 km) | 8 |
Lakott területen kívül (l/100 km) | 7 |
Vegyes (l/100 km) | 7,5 |
Üzemanyag | benzin |
Nemrég elkísértem egyik ismerősömet a szervizbe, ahová Peugeot 607-esét hordja, és mikor elővette az A4-es lapon sorakozó hibalistát, az futott át agyamon, hogy én ilyet most látok először ennyire közelről. Tesztautó ide vagy oda, egy kezemen össze tudom számolni, hogy a Corollát hányszor vittem szerelőhöz, a kopóalkatrészek cseréjén kívül. Készítettem is egy rövid számvetést, amibe az égvilágon mindent beleszámoltam, amit a 190 ezer megtett kilométer alatt ráköltöttem az autóra.
Meghibásodások
– Kuplungpedál-nyikorgás, 1400 forint
Egy év telt el, mire kijött az autó első hibája, ami a kuplung kinyomása közben hallható idegesítő, nyikorgó hangban testesült meg. Utánanéztem a dolognak és kiderült, hogy típushiba, nem lehet vele mit kezdeni, vagyis inkább nem érdemes komolyabb erőt és pénzt belepumpálni, így vettem egy szilikon sprayt, befújtam, elmúlt. Azóta többször előfordult már, de a sprayből még mindig van.
– Első ülések mozgató szerkezete, 3000 forint
A háromajtós kivitelnek köszönhetően már 3-4 alakalommal elromlott mindkét első ülés mozgató szerkezete. Az ülés alatti bovden, ami akkor feszül meg, amikor előre billentjük az üléseket, rendszerint kiakadt a helyéről. Pár alkalommal saját magam szenvedtem vele, hogy megcsináljam, aztán legutóbb elvittem egy ismerősömhöz, akinek szerelőműhelye van, kikapták az üléseket, és áthidalták a problémát. Nagyjából másfél éve nem volt ilyen gond.
– Légbefúvó ventilátor, 31 795 forint
Ez volt a legnagyobb értékű meghibásodás a viharszürke Corollám életében. Digitális klímával szerelt az autó, ami a fűtésért is felelős ugyebár. Nem sokkal a 140 ezredik kilométer után vettem észre, hogy miután felveszem a légbefúvást hármasnál nagyobb fokozatra, pár másodperc után leáll a ventilátor, se hideg se meleg levegő nem jött a nyílásokból. Sajnos a közeli szakik nem vállalták a kényes elektronikai rendszer szétszerelését, így márkaszervizhez fordultam. Megállapították, hogy a ventilátor szabályzóegysége és a tágulószelep hibásodott meg, kicserélték, működik.
– Antennacsere, 2800 forint
Idén nyáron valamiért meguntam a gyári antennaszárat és úgy döntöttem, lecserélem egy rövidebbre. A csavar bele volt rohadva a szárba, nem volt az a csavarlazító, ami megkönnyítette volna a dolgom. Ráfogtam fogóval, és a csavar tőben tört bele az antennába. Ennél fogva cserélni kellett azt a részt is, amibe belecsavarjuk a szárat. Márkaszervizben rákérdeztem, 60 000-ért kínálták a komplett gyári antenna rendszert! Irány az autóbolt, mert hülye azért nem vagyok, 2800-ért vettem egy univerzális egységet, amit szépen rá is szereltünk otthon a tetőre.
– Nyekergő önindító, 5000 forint
Pár héttel ezelőtti hibáról beszélünk. Közel 190 ezer kilométer után koszolódott el annyira az önindító, hogy 10 alkalomból háromszor csak többszöri próbálkozásra indult az autó. Szakember szétszedte, kitakarította, és ha már úgy is darabokban volt, kicserélte a szénkeféket is. Azóta nem fordult elő a probléma.
Összesen: 43 995 forint áfásan, 6 évesen, 190 000 kilométerrel
Kötelező szervizek
Összesen 12 alkalommal (15 ezer kilométerenként) járta végig a Toyota a kötelező szervizzel járó procedúrát, ami az olaj, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő cseréjét jelenti nálam. Ennek átlagos összege munkadíjjal együtt 22 500 forint, felszorozva a 12 alkalommal: 270 000 forint
120 ezernél volt egy nagyobb szerviz: Fékolaj, ékszíj, gyújtógyertyák és az összes féktárcsa cseréje szerepelt tételként: 61 058 forint
Összesen 12 darab fékbetét fogyasztott el az autó, ez azt jelenti, hogy háromszor cseréltük az összes keréknél: 63 400 forint
Ablaktörlőlapátokból szintén a harmadik garnitúrát nyúzom, de már a legutóbbi is necces: 16 269 forint
Összesen: 410 727 forint, szintén áfásan, esetleges munkadíjjakkal együtt.
Egyéb költségek
Horpadások, kisebb karcolások kijavítására és az újrafényezésre összesen 40 000 forintot költöttem. Itt minimális sérülésekről volt szó, soha nem koccantam neki még másik autónak, padkának, oszlopnak vagy fának.
Néhány éve pedig egy szerencsétlen fácán ugrott ki elém, aki kitörte a bal oldali ködlámpát. Szerencsére a lökhárító nem sérült, így csak a lámpát és az azt tartó műanyag betétet kellett cserélni, 15 000 forintomba került a jómadár.
Összesen: 55 000 forint
Itt vége is a történetnek, amiből láthatjátok, hogy az autó műszaki meghibásodásaira költöttem eddig a legkevesebbet. A végső összeg így 509 722 forintnál áll eddig. A címben feltett kérdésre pedig bátran és őszintén mondok nemet!
Lehet, hogy nem ez a legszebb, legkényelmesebb, és háromajtós kivételének köszönhetően semmiképp sem a legpraktikusabb autó, de az egyszer biztos, hogy ő az egyik legbiztosabb pont az életeben, bármikor számíthatok rá, szó nélkül visz el bárhová, és csendben tolerálja azt is, ha éppen rossz passzban vagyok. Talán a fogyasztása az, amivel a mai napig nem tudok kibékülni, de mivel az 1,6 literes motor 130-nál már 4000-es fordulaton pörög, ezen igazán nem csodálkozom.
Autópályás tempónál simán behörpinti a 8,5 litert, ha jobban taposom, akkor ez a szám drasztikusan emelkedik, városban 7,3 alá még nem sikerült levinnem. A rekord-legkevesebb üzemanyag, amit 100 kilométeren fogyasztott, 5,8 liter volt, de ekkor 90-es tempóval tettük meg a Nyíregyháza-Balatonlelle távolságot (396 km), végig autópályán haladva.
Ha pedig kiszámoljuk, hogy 7,7 literes fogyasztással, 350 forintos literenkénti benzinárral (a hat évre vetítve) 190 ezer kilométer alatt mennyi üzemanyagot fogyasztottam el, a következő értéket kapjuk: 14 630 liter benzin, amiért nem kevesebb mint, 5,12 millió forintot fizettem. De ez, már egy másik történet…
További képeket még találhattok a galériában, aminyílik meg.
Mi a véleményed a megbízható japánról?
Szép és megbízható, ennyi nekem elég.
17% (93)
Unalmas, viszont nem kell rá költeni. Engem meggyőzött!
13% (69)
Megbízhatóság ide vagy oda, én nem szeretem a szürke egereket.
2% (13)
Utálom a japán autókat
5% (29)
Tökéletes hétköznapi autó!
7% (39)
Pont ilyesmit keresek.
6% (30)
Akkor sem kéne, ha utánam vágnák!
4% (23)
Corolla tulajdonos vagyok! :)
46% (252)