Sokan szeretnének keveset költeni üzemanyagra, de egyformán ódzkodnak az LPG-nek rövidített autógáztól és a modern dízelektől. Ha nem vezetnek gyorsan, létezhet kiút számukra: a használtautó-piac régi szívódízelei. Ezeket járjuk most körbe.
Egy elő- vagy örvénykamrás atmoszférikus dízelmotor azért is tartogat a modernebb motoroknál kevesebb kiadást, mert ami nincs, az nem is tud elromlani, ld. a keretesben. A koros dízelek előnye, hogy adagolójuk nem olyan érzékeny a gázolaj minőségére, mint az irtózatos, 1300-2500 baros nyomással dolgozó modern motoroké. Mivel nincs bennük regenerálandó részecskeszűrő, angol nevén DPF, a folyamatos városi használatot is elviselik.
Mitől tartós egy szívódízel?
Időnként a szerkesztőségben körbeüljük Gajdán Miklóst, az Autó Magazin vezetőszerkesztőjét, aki a római kori pénzérméktől a ragadozó halakon keresztül a gőzmozdonyokig lenyűgözően sok mindenhez ért. Legutóbb a szívódízel volt a téma, a könyvre hasonlító soros adagolók és a radiál meg hosszanti dugattyús köradagolók működése, a régi dízelek konstrukciós sajátosságai.
Ezek a motorok tényleg nagyon sokat túlélnek és megbocsátanak. Tartósságuk egyik oka a vasblokkok bőséges méretezése és hogy sokkal kisebb befecskendezési nyomásokkal működnek, mint a maiak. Ezáltal a motor belső terhelése jóval alacsonyabb, mint a komolyabb anyagokból gyártott, de lényegesen nagyobb hő- és nyomásterhelésű modern turbódízeleké.
Egyszerű, nagyrészt strapabíró technikájuk megkíméli a vevőket a modern dízelek legfőbb gondjaitól. Nagyrészt nincs kettős tömegű lendkerék, nagynyomású szivattyú, feltanítással hengerenként 120 ezerért cserélendő injektor és persze turbófeltöltő sem. Nincs továbbá részecskeszűrő, amelynek üzemeltetése a 110 lóerős Focus vagy C-Max 1,6 TDCi-n 60 ezer kilométerenként 55 ezer forintba kerül, majd a cseréje, 120 ezrenként 275 ezres tétel, ha a tulaj követi a gyártói előírást.
Az ódon szívódízelek sokáig tartanak, kivéve, ha a tulaj autópályán padlógázzal kergeti őket. Ez még a híresen tartós motorokat is kinyírja, de a taposás a modernebb dízeleknek is kifejezetten árt.
Milyen olcsó dízelek kaphatók?
Mivel a dízeleknél a fordulatszámot nem nagyon lehet növelni és szívómotorban feltöltés sincs, nagyobb teljesítmény eléréséhez a lökettérfogatot és a hengerszámot lehetett növelni. Hathengeresben 4,2 literes terepjárók futottak, európai személyautókban három liter körül volt a felső határ, Amerikában ennek több mint a duplája.
A legelterjedtebbek azonban a négyhengeres motorok. Az 1980-as években többnyire 50-60 lóerősek voltak, később felküzdötték magukat 65-75 lóerő közé. Az 1,6-1,7 literes hengerűrtartalmat (pl. Mazda, Opel, Nissan, Renault, VW) nagyjából az 1990-es évektől felváltották az 1,9-2,0 literes motorok, például a malacorrú, 1988 utáni Passatban, a Renault 19-ben vagy a Peugeot 309-ben és a 405-ben.
Érdemes a franciák híresen jól sikerült 1,9-es dízelmotorját keresni, például a Peugeot 306-ban vagy a Citroën Xantiában, mert ezen modellek rozsdavédelme sokkal jobb, mint a korábbi generációké. Ugyanezt a remek motort a Lada a Nivába, a Toyota a békalámpás, 1997-2001 közötti Corollába építette be.
Nyomott árait ismerve az R19 kamrás szívódízele is jó vétel lehet. Nincs rossz híre a Škoda Felicia 1,9 D és a SEAT Toledo I 64 lóerős motorjának sem. Hasonló konstrukciójú motort valamennyi öreg japán kompakt autóban találunk. Fogyasztásuk nagyon hasonló, 5-7 liter/100 km körül alakul, lásd a cikk végén a táblázatban.
Mit kell ellenőrizni?
Szívódízelt legjobb télen venni. Ha kopogós fagyban beindul, akkor nagyon nagy bajtól nem kell tartanunk. Mivel épp nincs tél, minimum az aznapi hidegindításnál legyünk ott, meleg motorú autót kár is megnézni.
Ha nehezen indul az autó és a tulaj csak az izzítógyertyákra fogja, akkor cserélje ki őket nyugodtan. Párezer forintos tétel és ha tényleg csak ez a gond, oldja meg bátran, házilag is kivitelezhető. Ha mégsem ez a baj, akkor viszont megmenekülünk egy csúnya kiadástól.
A Nyíry Dízeljavító Kft. munkatársai azt tanácsolták, hogy a korosabb, elő- vagy örvénykamrás dízeleket nem szabad megvenni:
– ha a kompresszió bármelyik hengerben 1:20 alatti
– ha a kompressziómérésnél sokkal eláruló többet veszteségmérés 25% feletti vesztéseget jelez valamelyik hengerben
– ha a meleg motor kéken füstöl.
Tudni kell, hogy a kompressziómérés csak hideg motornál mérvadó. Hagyjuk ott az autót, ha a hűtőfolyadék-kiegyenlítő tartály szélén vagy a folyadékban fekete olajlerakódást találunk. Ha mégis van, akkor a kompressziótérből átjut a kormos-olajos kipufogógáz, ami rosszat jelent.
Milyen vezetni?
Mi a cikk kapcsán egy 1999-es Nissan Almerát próbáltunk ki a kétliteres, örvénykamrás CD20 motorral. Az N15 gyári kódú Almera magánimportban érkezett Ausztriából, az ezüstmetál limuzin közterhekkel és minden tétellel együtt 580 000 forintba került. A 4800-on 72 lóerős, 2800-as fordulatszámon 132 Nm Nm nyomatékú Almera jól példázza a használt szívódízelekkel kötendő kompromisszumot.
Indításkor is türelemre int. Pár másodperces izzítást kér, mint a Kardos doktor üldözőautóját, az Ezeröcsit leváltó Golf. El kell fogadni, hogy a gázpedállal nem nagyon tudnunk hatni az autó mozgására, cserébe a motor egykedvű mormogással ledarálja a 384 402 kilométeres Föld-Hold távolságot, oda és vissza.
Aki nem egy hebrencs típus, ráérezhet ennek hangulatára, főleg ebben a szép állapotú autóban. Sietni tehát nem érdemes, úgysem nagyon lehet. Aki hosszabb utakon megelégszik autópályán 120-as tempóval, az nagyon gazdaságos utazóautóhoz juthat hozzá egy használt szívódízellel. Mert a hajszolás, ideértve az autópályás kergetést nagyon lerövidíti az élettartamukat. Nagy alapjárati nyomatékuk miatt könnyű velük elindulni, akár hegyre fel is üresjáratban engedhetjük fel a kuplungot.
Akadnak modern szívódízelek
Félmillió forint körül saját magunknak például Citroën Xsara 1,9 D-t keresnénk. Aki előítéletes és horizontját eltakarják a német autók, az helyből elutasítja. Akinek viszont van vele saját tapasztalata, tudja róla, hogy józan, üzembiztos és nagyon gazdaságos autó. Sajnos a legalább négycsillagos törésteszt és a szívódízel motor metsző halmazában alig akad autó. A kivétel például a 1,9 SDi motorral szerelt Skoda Fabia I és Octavia I, tehát a 64 lóerős változat.
Gyengék, de kevés bennük a hibalehetőség és a Fabia tesztünkön Budapesten 5,5, a fővároson kívül négy litert fogyasztott. A VW-konszern még a Golf V-ből is kínált SDi-t, 1968 köbcentis, 75 lóerős motorral. Németországban nagyjából 4000 eurótól kaphatók az épkézláb autók, a kínálatban feltűnően sok a háromajtós modell. Ellenben az Euro IV-es határértéknek is meg tud felelni ez a motor, tehát a regadója 10-11 évesen nem több 90-110 000 forintnál.
Modellváltozat | Átlagfogyasztás a Spritmonitor.de alapján |
---|---|
Citroën Xsara 1,9 D | 5,69 l/100 km |
FIAT Punto II 1,9 D | 5,88 l/100 km |
FIAT Doblo I 1,9 D | 7,05 l/100 km |
Mercedes-Benz 190 W201 2,0D | 6,46 l/100 km |
Mercedes-Benz W/S124 250D | 7,14 l/100 km |
Nissan Almera N15 2,0 D, 1995-2000 | 6,62 l/100 km |
Opel Astra F 1,7D | 5,60 l/100 km |
Peugeot 306 1,9D | 6,37 l/100 km |
Renault 19 1,9D | 5,79 l/100 km |
Škoda Fabia 1,9 SDi | 4,82 l/100 km |
Škoda Octavia 1,9 SDi | 4,90 l/100 km |