Használt autó: neppertrükk, amit te is beveszel

Valahol otthon letettem édesapám Opel Zafirájának kulcsát és richtig nem találom, pedig jövő héten síelni indulnak. Egy kulcs nem kulcs, bármi történhet vele, de azért is pótolni kellett, hogy a több hullámban leérkezők ne a kocsinál dideregve várják meg azt, akinél a kulcs van.

Kutya, mosógép, feledékenység

Véletlen ismeretség vezetett el Dudás Tamáshoz, az Autókulcs.hu szakemberéhez, aki kulcspótlással és feltanítással vagy zárnyitással segít mindazoknak, akik hozzám hasonlóan jártak. A slusszkulcs eltökítésén kívül sokszor kutyák által szétrágott kulcskártyák miatt keresik fel, néha kimossa az asszony vagy ellopják a strandról a táskával együtt, ahogy zajlik az élet. De a legérdekesebb kulcsos sztorii a használtautó-eladáshoz kötődtek, mert a nepperek egy része kulcsügyben is rafkós. A trükkökkel néha maximum 10-15 ezer forintot fognak meg, de ez is pénz és nem is csak egyszer vasalható be a tájékozatlan vevők megkárosításával.

Mielőtt jönnének a trükkök, szögezzük le, hogy sok tisztességesen dolgozó használtautó-kereskedő van, akik korrekten tájékoztatják az ügyfeleket a kocsik hibáiról, nem hazudnak esztétikai okból újrafényezettnek egy szerkezeti sérüléses autót, nem emelik ki a szervizkönyvből a 160 000 kilométer feletti lapokat, mert a vevő úgysem nézi meg az oldalszámokat és így tovább. Nem szeretnék igazságtalan lenni a használtautó-kereskedőkkel, nehéz kenyér azoké, akik a csalók mellett próbálják tisztességesen vinni az üzletet. Most pedig jöjjön az, amit érdemes ellenőrizni, ha használt autót veszünk valakitől, legyen az magánember vagy profi kereskedő.

Neppertrükk: két kulcs, egy chip

Aki lát két kulcsot a kocsihoz, többnyire nem gyanakszik. Pedig ebben sem árt óvatosnak lenni. Hasonlítsuk össze a két vagy több slusszkulcsot! Néha súlyuk, a műanyag ház anyaga, kidolgozása is jelzi, hogy az egyik utángyártott, silányabb a gyárinál. A kivitelből nyugodtan következtethetünk a kulcs tartósságára, hogy mekkora eséllyel törik le a tolla, mint sok Toyotáé például. Nem feltétlenül baj, ha csak az egyik kulcs ténylegesen eredeti, de kérdezzünk rá, miért kellett pótolni.

A ránézésre egyforma kulcsok között nagy különbség lehet. Egy sima nyerskulcs megmaratott tollal háromezer forintos tétel, amivel már bemutatható, hogy milyen szépen nyitja az ajtókat. Előfordul viszont, hogy az indításgátlóval kommunikáló chip csak az egyikben van benne. A valóságban kevés vevőjelölt próbálja végig, hogy mindkettővel indul-e a kocsi. Az élelmes autókereskedő ilyenkor, a két kulcsot egymáshoz szorítva, a chipmentessel is be tudja indítani a motort, ha nagyon meggyőző akar lenni. Amennyiben mindkettőben volna chip, az feltanítással 15 00 forintjába kerülne, miért is költsön rá?

Van más buktató is

Arra is akad példa, hogy az indításgátlóval kommunikáló chipet kiveszik a jó kulcsból és felragasztják a kormányborítás alá, a gyújtáskapcsoló közvetlen közelébe. Így a gagyi kulccsal is indul az autó és még a mindkét kulcsot, egymástól különválasztva kipróbáló, igazán gondos vevő sem vesz észre semmit.

Elég rögzíteni a chipet, áramot nem kell neki adni, mert a chip indukciósan (mágneshullámokkal) kap áramot a gyújtáskapcsolóban lévő réztekercstől. Érdekes, hogy míg az okostelefonok indukciós töltése csak az utóbbi egy-két évben kezd terjedni az autókban, többek között a Lexus NX vagy az új A4 tudja ezt, a BMW már 1998-tól indukcióval töltötte az E46 kulcsát és az utána következő modellek kulcsát. A jeladó felragasztásával akkor van baj, ha a kendácsolt egység egy úthiba nyomán leesik vagy elmozdul és onnantól nem indítható az autó.

Hány kulcsa van valójában az autónak?

Sokszor javasoltuk olvasóinknak, hogy lehetőleg vigyék el állapotfelmérésre a használt autót márkaszervizbe. Ez persze a jutányos árú autókkal nehezebben kivitelezhető, mert elkelnek úgy is, de mit tegyünk. Azért is hasznos ez a szolgáltatás, mert így lekérdezhető, hány kulcsa van a kocsinak a rendszer szerint. Nem mindig annyi, amennyit az eladó be tud mutatni. Ha a számítógép hármat vagy négyet ír, például mert pótolni kellett az elkallódott slusszkulcsot, de csak kettőt mutat fel az eladó, az nyilván elbizonytalanítja a vevőt.

Bár a szervizcsatlakozóra kötött számítógép kiköpi, hogy az autóhoz hány kulcsot tart számon a hálózat, ám ez sem mindig egyezik meg a kulcsok valós számával. A nagy értékű használt autókkal kereskedők a kulcspótlást lehetőleg nem márkaszervizekben végeztetik, és nem is elsősorban azért, hogy olcsóbb megoldást találjanak. Ha egy független szakember pótolja a kulcsokat, megvéve a gyári kulcsházat és elvégezve a programozást, úgy az elveszett, ellopott kulcs pótlását nem látja a teljes európai márkaszerviz-hálózat. A kulcsot elkészítő vállalkozó ilyenkor jól megvághatja a használtautó-kereskedőt, mert neki sokat megér, hogy ne legyen nyoma a munkának. Hangsúlyozzuk, hogy az eladó nem visszalopni akarja az autót, hanem odaadni a vevőnek azt a kulcsot, ami nincs meg.

Egy helyett három kulcs

Egész más a gond a legolcsóbb használt autókkal. Nem egyszer belefuthatunk az egykulcsos zárrendszer ellenére 2-3 kulccsal életre kelthető autókba. Kocsifeltörés, elromló zár esetén a legolcsóbb megoldás bontóból pótolni az egyik zárat a hozzá passzoló kulccsal, hogy ne kelljen mind a négy zárat cserélni. Pár százezres autóknál ez még elmegy, de van, aki távirányítós, jeladós kulcsokból használ többet, ahogy épp a legolcsóbb javítási lehetőség kiadta. A modernebb kulcsok nagy előnye, hogy akár a bontóban vagy kulcspótló vállalkozásoknál, kulcsmásolókban vett kulcsot is át lehet kódolni, hogy ne kelljen külön kulcs a gyújtáskapcsolóhoz és az ajtók nyitására. Aki használt autót vásárol, a kocsi átnézésekor próbálja végig az összes kulcsot, nyitják-e az ajtókat, indítható-e velük a motor. És válassza szét bátran a slusszkulcsokat a közös karikáról, mielőtt indítózik! Ne utólag derüljön ki, hogy egyetlen működőképes kulccsal vette meg az autót.