Röviden – Volkswagen Lupo E6 3L 1,2 TDI használt autó | |
---|---|
Mi ez? | Az 1998 és 2005 között gyártott Volkswagen kisautó legtakarékosabb, 1999-ben bemutatott változata. 1,2 literes TDI dízel, robotizált váltó, magnézium ülésváz és kormánykerék, alumínium ajtók, sárvédők és motorházfedél, könnyített üvegek és 0,29-re javított alaktényező. |
Mennyibe kerül? | 500 és 900 ezer forint között szórnak használtan az 1,2 literes TDI-k árai. A többi Lupo 350 000 forinttól elérhető. |
Melyik motor jó bele? | Sokat autózóknak és a sűrű olajcserére áldozóknak jó az 1,2 TDI, városi autóként a 60 lóerős 1,4-es Lupo jobb megoldás. |
Mi van helyette? | Sokkal szűkebb volt a mezőny a mostaninál. Például Citroën Saxo és Peugeot 106, Lancia Y10, Nissan Micra K11. |
Folytatjuk sorozatunkat, amiben a Vezess 15-ik szülinapja alkalmából felkeressük első három tesztautónkat. A HMT-673-as rendszámú háromliteres Volkswagen Lupo 1,2 TDI-vel Százhalombattán jött létre 15 év után a második nagy találkozás. (Az első részben legelső tesztautónkat, a HRZ-486 rendszámú Volvo S40 1,9D-t kutattuk fel, a harmadik cikket a Mercedes-Benz C 220 CDI Sportcoupéról tervezzük. A 15 éve nem látott autók megtalálásának mikéntjéről szól ez a cikk.)
Utoljára 2001 nyarán ültem az autóban. Akkor egyetlen hét alatt 1100 kilométert mentünk vele a kollégákkal munka mellett. Euforikus öröm volt minden új tesztautó, amit véleményezésre megkaptunk, igyekeztünk alaposan kipróbálni őket. Én többek között Balatonfüreden jártam vele a Tihanyba vezető öbölátúszáson, amit tavaly oly emlékezetesen elbaltázott az új szervezőcsapat.
300 000 kilométer együtt
Miután az autó kifutott az importőri tesztparkból, második tulajdonosa 60 000 kilométerrel adta el Éliás Imrének, aki mára közel 300 000 kilométert gurult vele. Éliás úr tudott arról, hogy autója tesztkocsi volt. Egyszerűen azért, mert a típusra rákeresve 2001. augusztusi cikkem az első találatok között van.
Lapunkhoz hasonlóan idén 15 éves autójával hét és félszer kerülhette volna meg a Földet az Egyenlítőn az évek során. A magas futásteljesítmény egyik magyarázata a munkába járás Pécelről Budapest északi részére, ami naponta 100 kilométer jelentett. Ehhez jött, szintén munkaügyben, a fővárostól távoli címek felkeresése, pár külföldi út és máris összejön a 356 000 km.
Jóllehet a Lupo eredendően városi autó, a 3L TDI sem szereti a városi forgalmat, ahogy a többi dízel sem. Minimális fogyasztása, üléseinek kényelme és jó zajcsillapítása miatt a harmadik tulajdonos hosszabb utakra használta, nagyon ésszerűen.
Fogyasztás: tényleg 3 liter?
Alföldi, sík utakon nyugodtan vezetve az autó valóban beéri 2,7 liter gázolajjal száz kilométeren. 130-as sztrádatempónál 3,9 litert eszik, 150-re gyorsítva is csak 4,2 literre emelkedik ez az érték. A csekély légellenállás (cw 0,29), a kiugró, 45 százalékos hatásfokú motor és a hosszú váltó-áttételezés eredője az elhanyagolható üzemanyagköltség. 120-nál ötödik fokozatban 2000, 160-nál is csupán 3000 a percenkénti fordulatszám.
Ezzel az autóval egészen másképp esnek latba a távolságok. Ha van sztrádamatrica, Százhalombattáról Bajára elugrani egy jó gyufatésztás halászléért 4500 Ft oda-vissza, a fővárosból a Balaton megjárható egy budapesti strandbelépő árából.
Kora és futásteljesítménye dacára az autó váratlanul jó formában van. Hátra beépített akkumulátoráról a motor fürgén és egészséges hanggal indul hidegen. Érdekes 86 amperórás telepet látni egy ennyire apró autóban. Nem a magas sűrítésű, nagy ellenállású dízelmotor miatt van rá szükség, hanem az alapjárati motorleállító automatika miatt méretezték ilyen bőven az akksit.
Szerviztapasztalatok
Lupós körökben, használt Volkswagen Lupo 3L TDI javításában és karbantartásában nagy név egy tolnai szakember. Jáksó Róbert a 3L TDI-vel alapvetően pozitív tapasztalatokat szerzett, pedig az autók zöme túl van 300-400 ezer kilométeren, bármit is mutat a számláló.
Jól bírja az apró PD TDI
Ezzel a futásteljesítménnyel az apró háromhengeres dízelnek többnyire semmi baja, a csapágyakhoz hasonlóan a PD-elemek (Pumpe-Düse) is zokszó nélkül dolgoznak. Mivel az adagolófúvókának vagy adagoló-porlasztó egységnek fordítható alkatrész 2000 bar nyomást állít elő, hajtása jelentős megterhelés a vezérműszíjnak.
Épp ezért a 90 000 kilométerenként esedékes vezérléscserét nem szabad túlhúzni, ismeretlen szervizelőéletű autónál pedig azonnal meg kell ejteni a vásárlás után. Ennek munkadíja a tolnai műhelyben 18 000 Ft, a vezérműszíjkészlet listaára 50-70 000 Ft, plusz a vízpumpa. Az 5W40-es olaj minőségén és a 10, maximum 15 ezer kilométeres csereperióduson nem szabad spórolni, egy turbós autóban pláne nem. Ugyanez igaz a nívós szűrőkre, legyen az gázolajszűrő 9000 Ft körül vagy bármilyen más szűrő.
Gondok a váltóval
A típus gyenge pontja az erőátvitel, azon belül is a sebességváltó illetve a kuplungot és a sebességváltót működtető hidraulikus szerkezet. Az aktuátor 35-55 bar olajnyomással dolgozik. Ennél a nyomásértéknél az elöregedő tömítőgyűrűk miatt lehet gond a váltó és a kuplung működésével. Ha a váltóolajban úszó fémreszeléktől elszakad egy gumigyűrű, az eltömítheti a hidraulikarendszer olajfuratait és csöveit.
Jó esetben a gyári vagy gyári minőségű olaj van a váltóműködtető egységben, de a típushoz kevésbé értő szerelők sajnos beletöltenek mást is. A váltóban a csapágyak, szinkrongyűrűk kopása normális jelenség, de csak magas munkadíjjal orvosolható. Ha a kuplungtárcsa kopik el, akkor a tárcsa, a kinyomócsapágy, a kuplungszerkezet és a vezetőhüvely cseréje – munkadíjjal együtt – nagyjából 150 000 forintot visz el. A kuplungozás után az új szett városban is elmegy 150-200 ezer kilométert.
Masszív a futómű, nem vészes a rozsdásodás
Nem sok gond adódik a futóművel. A hátsóval szinte semmi, elöl a szokásos stabilizátorkarok cseréjére lehet számítani. A stabilizátorpálcából a jobb minőségűek ára 9000 Ft oldalanként, amit párban illik cseréltetni. Az elhasználódott első stabilizátorszilent cseréje oldalanként 6000 Ft munkadíjjal. Mivel a Volkswagen Lupo 3L TDI karosszériája nagyban eltér a kiindulási alapoktól, az 1,2 TDI nem rozsdásodik olyan rondán, mint a többi Lupo, amelyek csomagtérajtaja a kilincs körül és küszöbje is hajlamos korrodálni.
2001 közepéig készült alumíniumötvözetekből és magnéziumból a csomagtérajtó, ami könnyebb az acélnál. Emiatt a csökkentett gördülési ellenállású gumikkal szerelt autó eleve könnyű fara hajlamos volt kitörni gázelvételre kanyarban.
Átmenetileg a lökhárító alatti ólomnehezékek javították a balanszot, hogy ne kelljen módosítani a fedelet, majd a 2001 második felétől gyártott autók átvették a többi Lupo acél csomagtérajtaját. Ezeknél a kilincs körüli rozsdásodás típusgond, de a küszöb és az első sárvédő rozsdásodása nem jellemző a háromliteres modellre, csak az összes többire.
61 helyett 95 lóerő
Eredetileg 61 lóerős volt a motor, ami a két éve elvégzett chiptuninggal ugrott 95 lóerőre. Azt nem tudom, mennyi lett a 140 Nm gyári nyomatékból, de ezzel a teljesítménnyel a motor váratlanul fürge. Könnyű beleszaladni 180-ba, a végsebesség óra szerint eléri a 200 kilométert óránként.
Tesztautóként, 2001-ben 180-at tudott óra szerint a háromliteres Lupo, tényleges végsebessége a gyár adat szerint 165 km/ó. 15 évesen 160-ról remekül húz ötödikben és ami fontosabb, hogy nincs túletetve a motor. Nagy gáznál sem okádja a kormot, aminél kevés kínosabb történhet egy kultúrember autójával.
A motor a második turbófeltöltőt használja, a turbó változó lapátgeometriájú. Az elsőt még a garanciális időszakon belül kellett kicseréltetnie az első tulajdonosnak, a jelenlegi mintegy 300 000 kilométer után vígan teszi a dolgát, nyoma sincs a feltöltő kopására, a tengely lógására utaló kék füstnek a kipufogóban.
300 000 km felett egy turbóval
Ezt azért emeltem ki külön, mert megfelelő kenéssel, gondos bemelegítéssel és kihűtéssel a feltöltő élettartama nagyban megnyújtható, a chiptuning ellenére is. A turbó csereciklusa abszolút használatfüggő. Éliás Imre szereti az autóját, ért is hozzá és főleg van türelme elindulás előtt alapjárati ketyegéssel kivárni, hogy a hűtővíz kék visszajelzője kialudjon. Addig nem indul el. Ha nagyon siet, járó motorral tankol, de többnyire egyszerűen kivárja a feltöltő lecsengését és kihűlését üresjáratban.
Kétségtelenül nagy időráfordítás az évek során, ami önmagában még nem garantálja, hogy a feltöltőnek kutya baja legyen egy sokat futott autóban. A másik fő szempont a reális olajcsere-periódus, az intervallum itt 12-15 000 kilométer. Az autó gazdája esküszik a motorban és a váltóban is használt súrlódáscsökkentő adalékokra. Én szkeptikusan fogadom ezt a számot, de őszerinte negyedére csökken a súrlódás az adalékanyag betöltésével.
DS085, a robotizált váltó
A szervizmunkák közül egy kuplungmunkahenger-felújításra volt szükség, továbbá a generátor és az önindító érett felújításra az évek során. A kuplungot és a kapcsolást hidraulikus szerkezet működteti a DS085 kódú robotizált váltóban.
Kompletten a váltó 300 000 Ft körüli áron pótolható bontva, külön a vezérlőegységét 50 000 Ft körüli áron hirdetik a neten. A hibák részben megelőzhetőek a hézagok rendszeres beállításával, amire városban használt autóknál 15 000 kilométer után szükség lenne, hosszú utakat befutó modelleknél a sokkal kevesebb kapcsolás miatt ez megnyújtható.
Ebben az autóban a váltó rántás nélkül kapcsol, mind a váltókart kézzel löködve, mind automatikus kapcsolásra állítva. A váltások között hosszú szünetek telnek el, a gáz visszavételével mérsékelhető a bólintás.
Javítani tehát alig kellett valamit, de ez nem azt jelenti, hogy az autó karbantartására ne kellett volna áldozni az évek során. A 356 000 kilométerből az autó azért tagadhatna le 200 ezret, mert költöttek a szinten tartására és a hibák megelőzésére.
Tulaja nem garasoskodott a neki milliókat megspóroló autón. Ha a háromliteres Lupo fogyasztását 4,0 l/100 kilométerrel, egy benzines kiskocsiét 6,0 l/100 kilométerrel számoljuk, akkor 300 000 kilométeren, egyformán 340 forintos literenkénti árral kalkulálva 6 120 000 helyett 4 080 000 forintot hagyott a töltőállomásokon. Ez akkor is tetemes megtakarítás, ha a dízel karbantartására többet kell költeni.
Árak használtan: félmilliótól
Itthon a cikk feltöltésekor 19 használt Volkswagen Lupo 3L TDI vár vevőre, félmillió forint körül induló áron. Gyárilag a 3L TDI-ben a magas ár ellenére sem volt klímaberendezés, mert így könnyebb és takarékosabb az autó. Feláras extraként rendelhettek hűsítést az első tulajdonosok, de ez a használt autókból sokszor hiányzik.
Aki légkondira vágyik, legalább 700 ezer forinttal számoljon. Nemcsak a 3L 1,2 TDI-ben ritkább a légkondicionáló, mint hinnénk. A Használtautón hirdetett nagyjából 120 Volkswagen Lupo két harmada kiesik, ha bekattintjuk a klíma checkboxot.
Hamarosan egykori tesztautónk is bővíteni fogja a használtautó-kínálatot. Tulajdonosa a harmadik gyermek megszületésével kinőtte az autót és egy ideje egy ötszemélyes Škoda Roomster 1,4 TDI a família napi autója. Négyesben még elmentek a Lupóval Horvátországba nyaralni, de mostanra a VW Lupo 3L TDI tartalékos állományba vonult.
Gazdája, Éliás Imre (+36-70-366-5000 illetve info kukac hidrogenesviz.hu) 575 000 forintos irányáron válna meg tőle. Aki belátja ésszel, hogy egy sokat futott, de folyamatosan szervizelt és nagyon gondosan használt autó minimum ér annyit, mint egy kevesebbet mutató órájú, de ismeretlen előéletű, múlt héten beseftelt német Lupo 3L TDI, az fontolja meg ezt a lehetőséget. Öröm volt látni, hogy egykori tesztautónk mennyire friss és flott 15 év után.