Mint olvasóink zöme, szerkesztőségünk tagjai is üzemeltetnek családonként legalább egy autót. Nem hiszünk abban, hogy egy használt autót csak olaj- és szűrőcserével kulturált, szerethető állapotban lehetne tartani, szerintünk nincs költségmentes autó, akkor sem, ha annak hirdetik és a kopogó futómű sem az a zajforrás, amit sokáig tolerálnánk. Nemrég összeírtuk, ki mire és mennyit költött az elmúlt bő egy évben használt autójára, amely ha nem is „patika”, de „koppanásmentes futóművű és jéghideg klímás” autó maradjon, ahogy a nepperek mondanánk. Vallomásaink következnek.
Erdős Norbert, Toyota Corolla E12 1,6, 2006
Lassan 220 ezer kilométer van a 2006-os, 1,6 literes, benzines Corollámban, amit azért szeretek, mert jó. Semmi különlegeset nem tud, nem feltűnő, a legkevésbé sem izgalmas, cserébe megbízható, de nagyon.
Újonnan vettem az E12-est, a 10 év alatt eddig egyetlen egyszer fordult elő, hogy reggel nem jutottam el vele munkába, de az is 200 ezer kilométer után jelentkezett: nemrég az egyik gyújtótrafó megadta magát. Szerencsére hengerenkénti trafója van, így nem kellett a gyújtósort cserélni, csak azt az egyet, ami feladta a harcot. A történet olajcserével, új gyújtógyertyával, gyári minőségű új trafóval, levegő-, olaj- és pollenszűrővel, munkadíjjal összesen 75 000 forintba került.
Földes Attila, Mazda6 2,0 MZR CD 2003, Land Rover Series II 1961
Családi autóparkunk másfél autóból áll. Van egy elnyűhetetlen, lassan középiskolás korú Mazda 6-osunk, és egy vénasszony jellegű Land Roverünk, 1961-ből. Előbbit használjuk, utóbbiba pedig csak a pénzt öntjük. Szerencsére a dízel Mazda aránylag csekély ráfordítást igénylő szervizekkel is beéri. Illetve beérte eddig.
Jóval a garanciaidő lejárta után is márkaszervizbe járt a 120 lóerős dízel Mazda6
Tavaly a vezérműszíjkészlet cseréjének ára vert hasba, idén pedig a hátsó fékbetétek, tárcsák cseréje mellett még egy halom futóműalkatrész is terhelte a bankszámlánkat. A Mazdát amúgy eléggé kedveljük, bár sem neve, sem személyisége nincs, csak mindig elvisz mindenhová. Külsőre elég patkány jószág, szinte nincs ép eleme – nem a családom degenerált, hanem lakótelepen lakunk, ahol mindenféle vezetni képtelen nyomorult koccan neki, húzza meg itt-vagy ott. És a sok jellemóriás cseszik bármiféle papírt hagyni maga után. Egy darabig még szaladgáltunk karosszériáshoz, hogy rázza gatyába az autót, aztán leszoktunk róla. Felesleges. A Mazda használati tárgy, nem házi oltár, vagy díszes firlefranc, amit bura alatt kéne tartani.
Az idei szerviz durván 200 ezer forint körüli összeg volt, de ugye fékkel, futóművel nem tréfál az ember. Az összes elem lehet horpadt, karcos, de műszakilag, és főleg féktájon az autónak illik tökéletesnek lennie. Ezen felül, a szervizek közt sok baj nincs vele. Fogyasztása szinte új kora óta 6-7 liter között van, amit legfeljebb az évszakok befolyásolnak kicsit. Télen az előmelegítő zabálja a gázolajat, cserébe 2-3 leautózott kilométer után már meleget fúj a ventilátor.
Földes Attila nem egy OT-rendszámos kocsit szeretne az autóból, amely mint egy kitömött vaddisznó, csak úgy van a fűtött garázsban. A cél egy működőképes terepjáró, amihez időközben jóval közelebb került a széria II-es szívódízel Land Rover
Aki tud a Land Roveremről – amit még 1997-ben vettem, és azóta hol lerohad, hol felépül, hogy aztán újra ellomosodjon – az minden alkalommal megkérdi, hogyan áll a felújítás. Én meg már menekülök előlük, ugyanis mocsok lassan haladok vele. Illetve a szerelő, akinél épp áll.
Az idei szezon költségeit nem is akarom összeszámolni, de van benne egy szinte új kormánymű Angliából 40 ezerért, egy hazai tankfelújítás 20 ezerért, szintén egy 20-as volt a cifra brit bőrkormány, a fűthető ülések az egérrágta kócgombócok helyett, és vettem bele vagy 100 méter vezetéket, biztosítékot, komplett ablakmosó-berendezést, kisebb nagyobb szirszarokat, meg sem mondom mennyiért. Még elolvassa a feleségem is, nekem meg már gőzöm nincs, miről mit hazudtam otthon.
Horváth Zsolt, Ford Focus 1,6, 1999
Családi autónk, azaz feleségem kocsija, hétköznap városban gyűjti a kilométereket, hétvégén viszont inkább hosszabb utakat teljesít. Tavaly júniusban és idén májusban is átesett egy-egy olajcserén 184 és 194 ezer kilométernél. Mindkét esetben természetesen kicseréltük az olajat, az olajszűrőt, a légszűrőt, a pollenszűrőt, illetve az idei alkalommal üzemanyagszűrőt és gyújtógyertyákat is.
70 000 kilométeres kora óta szolgál a Focus 1,6 Horváth Zsoltéknál. Ezt sem érdemes lecserélni, mert mai értékének többszörösét invesztálták a karbantartásába. Hasznos, ha az ember bátyja autószerelő
Voltak azonban sajnos ennél komolyabb költséggel járó munkák is az elmúlt egy évben. Előbb a kormányművet kellett felújítani még 2015-ben, majd idén az üzemanyag-szivattyút kellett kicserélni. Közeledve a kétszázezer kilométeres futásteljesítményhez hajtásláncban is akadtak gondok: előbb a jobb, majd a bal oldali féltengelyt kellett újra váltani.
És a sornak nincs vége, már most látszik, hogy az első féktárcsák és fékbetétek csak néhány ezer kilométerig húzzák még. A tárcsák kilencvenezer, a betétek negyvenezer kilométert futottak, és vélhetően hamarosan a lengéscsillapítókra is sor kerül. Viszont így 17 évesen is bármikor neki lehetne vágni vele egy spanyol túrának, nem félnék, hogy ott hagy az út szélén.
Az olajat folyató kormánymű ebben a Focusban is felújítást igényelt
Persze én szerencsés vagyok, mert bátyám autószerelő, így az alkatrészekhez is jelentős kedvezménnyel jutok hozzá, a munkadíj pedig csak viszontsegítségben mérhető.
Rácz Tamás, Lancia Lybra 1,9 JTD, Mazda B2200, Yamaha XJ650
Pillanatnyilag három rendszámos járművet használunk. Na, máris hazudtam: hiszen a Yamahát igazából nem használjuk, mert nem nagyon indul be. Nagy keservesen beröffentettem tavasszal és elvittem műszakizni, ami azt jelenti, hogy – ha jól emlékszem – 19 ezer forintomba fájt az idén, plusz a biztosításba, ami pár ezer forint (vidéken lakunk). De menni nem mentem vele sehova, mostanra pedig alighanem beleromlott a benzin – igen, az új, 5-10%-ig bioetanollal adalékolt 95-ös tud ilyet –, mert csak két-három henger indul be, az is nehezen.
Statikus tárggyá vált a Yamaha XJ650, erre a típusra épültek a Kádár-korszak rendőrmotorjai
Foglalkozni nincs időm vele, így a terv: elfuvarozom egy szervizbe, kap négy új gyertyát, egy karbipucolást, megcsináltatok még pár apróságot (eltört az indítógomb, kuplungtárcsákat kell cserélni, kopog valami az első villában, az egyik tükörszárnak megszakadt a menete, nyilván a fékfőhengerben lévő menet, hogy nagyobb legyen a szívás), és vagy veszek egy nagy levegőt, és eladom, vagy további egy-két évre berakom öregedni a garázs sarkába.
Idei szerzemény az Ausztriából kalandvágyból magánimportban behozott Lancia Lybra, feleségem autója. Február óta belekerült vagy 15 ezer kilométer, most jön majd a második olajcsere, szűrővel úgy 20-30 ezerért. A beszerzés utáni ráköltéseket nem tekintem fenntartási költségnek, de így is van miről beszámolnom.
Hosszú évek után az idei nyarat ismét légkondicionált autóval utazta végig a Rácz család
Háromszor jártunk vele szervizben hat hónap alatt, egyszer a sarkoknál korábban elrohadt és csúnyán javított küszöböket igazíttattam ki, ha jól emlékszem, 25 ezerért, volt egy hátsó féknyereg-pucolásunk nyolcezerért a megragadó és melegedő fék miatt, valamint pár napja 49 ezret fizettem két stabilizátor-rúd és egy kerékcsapágy cseréjéért, mert már félelmetesen csattogott és huppogott a nem igazán magyar utakra tervezett futómű. Ja, volt egy döglött izzítógyertya és egy kiégett fényszóróizzó is.
Mindez még istenes: ami aggaszt, hogy a kocsi eléggé hengerfej-gyanús, szóval lehet, hogy még az idén keletkezik egy 200-250 ezres számla a minden költségével együtt kb. 600 ezerért hozzánk került kényelmes, kiváló vezetési élményt nyújtó, de mégiscsak 15 éves olasz kombinál.
Rácz Tamás változatlanul imádja az E2200-as pickupot. Az alváz lakatolásába ölt százezrek után már ugratni is lehet vele
És ott a Mazda, az Én Autóm, amit negyedik éve hajtok és imádok, pedig hihetetlenül zajos, kényelmetlen és lassú. Az öreg traktornak lelke van, ezért az évi kábé 10 000 kilométerre simán belefér kétévente 100-150 ezer forint karosszéria- vagy alváz-hegesztgetés a normál fenntartási költségek, évi 30-40 ezer forint olaj- és szűrőköltség mellett.
Ami jobban szíven ütött, hogy most gumit kell rá vennem, és bár a 14-es alapméret nem lenne drága, a nagyobb utazósebesség és a jobb földút-tűrő képesség miatt 215/75 R 15-ös abroncsok vannak rajta, amiből a legkínaibb gyártmány is 20 ezer forint per darab. A kocsi talán ér 400 ezer forintot, hülye érzés lesz az értéke minimum 20 százalékát gumira költeni.
Szörényi András, Ford Focus 1,6 és a felhalmozott használt autók
Autóbuziként egyszerre háromnál több autó is van a bakancslistámon, amik nélkül nem porladhatok el. Ám közülük a szép E39 528i, a 300-as motorú, de kézi váltós IS Lexus, a hatajtós vagy 5+2 üléses kombi 124-es Mercedes beszerzésétől egyelőre távol tart a családi autópark üzemeltetésével járó feladat- és költségtömeg.
Egy néni beletolatott a sérülésmentes autó ajtajába. Kötelezőre javíttattuk meg egy gyári új ajtóval, amit elsőre nem akart állni a károkozó kötelező felelősségbiztosítója, de sikeresen reklamáltunk az ügyben
A család fő autója NAR-209, feleségem 2005-ös Ford Focusa. Sima 1,6-os benzines, most van benne 206 000 kilométer és 185 ezerrel vettük Németországból bő másfél éve. Idén nagyszervizen járt és némi küszködéssel találtam rá a kispolgári 205/55 R16-os méretben sportos nyári gumikat, az egészet összesen 350 ezer forintos költséggel.
Az autót márkaszervizbe viszem, mert az öregebb autókra kitalált Motorcraft-csomagokkal nemcsak a munka minőségével, hanem az ár/érték aránnyal is meggyőztek. Sosem értem, miért jár valaki olyan helyre, ahol aztán az ablakhoz ragasztott orral lesi, tényleg bekerül-e az autójába a kiszámlázott alkatrész. Autós újságíróként nyilván többet tudok ártani a csalóknak, mint egy átlagember. De amíg nem itt dolgoztam, addig is mindig megtaláltam azokat a szakembereket, akik tisztességesen dolgoznak.
Márkaszervizben az idősebb autókra vonatkozó csomagajánlatokkal a nagyszerviz árban is versenyképes volt a számlát adó, legális maszek műhelyek áraival
Idén tavasszal a vezérléskészlet és a vízpumpa cseréje 85 000 forintba került mindenestül, az olaj, az olajszűrű és a légszűrő cseréjéért átvizsgálással együtt 23 900 forintot számlázott a szentendrei márkaszerviz. A hűtőfolyadék cseréje 2600, a fékfolyadéké 4100 Ft volt. A két első lengéscsillapító darabonként 19 900 forintos tétel, cseréjük munkadíja a két oldalra 16 500 Ft. Az összes munka benne van az autó online szervizkönyvében, abban a DSR nevű digitális szerviznyilvántartásban, amit a vevő várhatóan lekérdez majd egy márkaszervizben, ha eladjuk az autót. Hagyományőrzésből a szervizfüzetbe is kértem a pecsétet, mert az nem a felhőben van valahol, hanem a kesztyűtartóban.
Két nap múlva megy az autó az első féktárcsák és fékbetétek cseréjére. Brembót vettem mindből, a neve miatt. Nem tudom, hogy ezen a szinten ér-e bármit, de jó érzés a dobozban nézegetni a szépen megmunkált alkatrészeket. Egy szerelőműhely továbbadott kedvezményével 49 ezer Ft helyett 30 ezret hagytam az alkatrészüzletben, a munkadíj 8000 Ft lesz.
Végül nem tettünk bele autógázt, mivel ez a feleségem autója és ő érzelmi alapon nem akart LPG-t bele. Mivel én meg hozzá kötődöm érzelmileg, elfogadtam az ésszerűtlen döntést és inkább annak örülök, hogy a kezdetben 11,4-12,5 l/100 km közötti városi fogyasztás 10,5 liter körülire mérséklődött.
Újrabőröztettem a kormányt. Szerintem szép lett, de hiba volt meglepetést okozni vele feleségemnek, aki egyáltalán nem vágyott rá
Budapesten kívül 6,5 és 9 liter között fogyaszt, a sebességtől függően. Az első évben adódó, 29 400 forintos klímacső cseréjéről (plusz klímatöltés és munkadíj 13 meg 9 ezerért) illetve a háromhengeres üzemet okozó gyújtókábel bajáról (8900 Ft+munkadíj) már írtam.
Feleségemmel már kinéztük az övé helyett az öthengeres Focus ST-t, de a 2521 köbcentis motor miatt olyan magas a regisztrációs adó, hogy vagy várnunk kell még éveket, míg eleget avul az adóösszeg vagy a hazai, igen szűk választékból keresünk egy autót, 1,5 milliót ráfizetve a miénkre, ami túl sok. Ez a projekt tehát jegelve, mert a nyaralás és a beiskolázás után most lakásfelújítás vár ránk.
Opel Zafira B 1,8, 2006, 175 000 km
Jártam szervizben szüleim autójával is, mert a 2006-os Zafira B 1,8-ban nem üzemelt a klímaberendezés. A márkaszervizben fel sem merült, hogy rögtön cseréljük ki a nem működő klímakompresszort jó drágán, ehelyett megnézték, mi lehet a baja. A kompresszor azért volt működésképtelen, mert a kuplungja nem kapcsolta be.
Elromlott a légkondi-kompresszor kuplungjának kapcsolója a Zafirában, ezért nem működött a klímaberendezés. Szerencsére külön tudta cserélni a márkaszerviz. Az 1,8-as, benzin-autógáz üzemű egyterűvel rendkívül elégedett a család
A kuplung kapcsolója hibásodott meg, amit szerencsére a B Zafirához külön meg lehet venni. Nagyjából 12 000 forintba került az alkatrész, plusz a feltöltés gázzal, a szivárgáskeresést segítő UV-festék, a gázhoz tartozó olaj és a munkadíj. Számlával, 27 százalék áfával 41 000 forintért lett újra hűthető a hétszemélyes autó.
Az egyterű LPG-üzemben 8,5-9,5 litert fogyaszt átlagosan, ami 175 forintos literenkénti gázárral és kilenc literrel kalkulálva 1575 forintos üzemanyagköltség százon. Dízelmotorral 4,8 literből kellene kijönni ugyanehhez, ami vegyes üzemben nem működik. A dízelmotor erősebb és biztonságosabb vele előzni, cserébe a szikragyújtású szívómotorral nem fenyegetnek az autó értékéhez mérten irreális javítási költségek. Az 1,8-as autó rendkívül hálás és megbízható darab, zokszó nélkül hurcolja az unokák magaslesének faanyagát és felfújva elviszi a gumimatracot.
Használt autók: Suzuki Liana, Mazda 323, Honda Jazz, Opel Corsák
Kalandvágyból egy cimborámmal közösen szoktunk venni használt autókat nyugaton. Pár hónapig örülünk nekik, használjuk őket, költünk rájuk, aztán eladjuk őket és jöhet egy másik. A 220 000 kilométerrel érkező, 1,4-es Honda Jazz-zel jó volt járni, de hamar megvette egy kolléganőnk, így az adódó fék- és szűrőcseréket már ők intézték barátjával.
Komótos gyorsulása nem azt hozta, amit egy benzines Hondától várunk, de az 1,4-es Honda Jazz tényleg jó autó volt. Egy kolléganőnk vette meg
Mazda 323BJ 1,6 2002 és 1,4 2003
Két BJ Mazda 323-asunk is volt illetve van. Az 1,6-os kékben a 2-2 hengert kiszolgáló gyújtótrafók közül rendetlenkedett az egyik. Megvásárlásakor a futómű olyan hangokat hallatott, mintha ki akarna esni a kocsi alól. Társam egész vasárnap az összerohadt csavarokat flexelte a kocsi alatt, mire nekiállhatott kicserélni az elhasználódott alkatrészeket.
Önfeláldozása nyomán az új stabilizátorszilentekkel és a többnyire kutyacsontnak hívott stabilizátorpálcákkal a 149 ezret futott autó immár csendesen suhant. Az alkatrészköltség 25-30 000 Ft volt. Az alattunk autópályán hét, városban 8,5-9 litert fogyasztó, 98 lóerős autót időközben megvásárolta egy nagyon rokonszenves pár.
5,6 literrel beéri százon a típusjelzés szerint 1,4, valójában 1,3 literes motorú Mazda 323BJ, amely 2003-as. Itt épp a vizsgasoron várok vele a Mozaik utcában
Nagyon szeretem az 1,4-es, 154 000 kilométerrel és szervizkönyvvel megvett 323 BJ-t, amely autópályán, légkondicionálással is képes 5,6 litert fogyasztani, ha nem hajszolom. A 73 lóerős motor váratlanul életképes, mert a rövid áttételezéssel 100-nál már 3000-et forog és onnan harap, egy kicsit, ha hiszitek, ha nem. Itt a hátsó sárvédőívek és a küszöbök lakatolására kellett költeni, amire 120 000 forint volt az árajánlat ismerősi alapon. Kulturált működése, szagtalan légkondicionálója, ép és rendezett belső tere miatt jó vele járni, de a ledönthető támlájú jobb első ülés és a vezetőülés ügyesebb magasságállítása miatt az 1,6-os pár felszerelése hiányzik belőle.
Suzuki Liana 1,3, 2002
Már tíz hónapja használjuk a Suzuki Lianát, főleg én járok vele sokat az utóbbi időben. Perverz módon érdekelt, használtan rehabilitálja-e magát ez a maga korában elavult formájú, a korabeli E12-es Corollától, a hetedik generációs Civictől, a nem sokkal később érkező Mazda3-astól alaposan elmaradó kompakt autó. Közel egy év után a Liana (Life In A New Age) nagy tanulság nekem, mert üzembiztosságával, mérsékelt alkatrészéraival, tágasságával, rozsdamentességével és állandó szolgálatkészségével megszerettette magát velem.
Szolgálatkészsége szinte megható egy 14 éves autótól. Most van 178 000 km a sokáig vezetett szervizkönyves, 1,3-as Suzuki Lianában
Pedig a kapcsolat rosszul indult, mert a próbaúton kidobta az ötödiket a váltó. A tulaj váltig állította, hogy ez most fordult elő másodszor és szerelője szerint a motortartó bakok öregsége miatt lehet. Engem érdekelt a típus, és megvettük. Hazafelé még kidobta párszor az ötödiket, ezért a forgalomba helyezés után irány egy márkaszerviz.
Itthon a Suzuki Gusztávnál a mester felvilágosított, hogy ilyet a nagyon rossz bakoktól nagyon ferdén álló motorral is csak rudazatos váltóval produkálhatna az autó. Huzalos váltóval hiába fordul-mozog a motor gázelvételre és gázadásra, a bovdenes kapcsolat miatt nem lökheti ki a kapcsolt fokozatot. A Liana váltója persze bovdenes, gazdagabb lettem egy tanulsággal és szegényebb az eladó szavahihetőségébe és szerelőjébe vetett bizalommal.
Tavaly ősszel hoztuk az egyliteres C Corsát. Csinos autó volt, de a szervokormány javítására és a vezérműlánc cseréjére sokat kellett költeni
Mivel az ötödik fokozat elhasználódott szinkrondobját javítani aránytalanul sokba került volna, az autóba bontott váltót szereltettünk be a bontással és javítással is foglalkozó Suzuminnél. A csere munkadíja 25-30 000 Ft, a friss váltóolaj 6000, a bontott váltó 60 000 forint, összesen egy százas.
Elvittem az autót futómű-állításra Dunakeszire az AutoCrishez 6000 forintért és itt gyógyították meg a hátsó ablakmosót is. A műanyag burkolat alatti csőcsatlakozók törtek le, ezért a mosófolyadék a tetőkárpit mögött landolt. Ilyesmire nem sokan szoktak áldozni, a próbaúton kevesen nézik meg, de engem zavart és most jó.
Ugyanúgy 5,3 litert fogyaszt autópályán a piros, szintén háromhengeres C Corsa, mint a sötétkék. A vezérműlánc cseréje mellett egy hátsó kerékcsapágy cseréjével indult a pályafutása a családban, nővérem első autójaként
A derék Liana járt olajcserén (szűrővel, olajjal, munkadíjjal 18 000 Ft) és kapott négy új irídiumos gyertyát, ami nem olcsó mulatság, de csak 100 000 kilométerenként esedékes. Az emlékeim szerint 2300 forintos légszűrőt kicseréltem én. Az autó 6,4-8 liter között fogyaszt, több hét állás után is azonnal beindul és a közeli szervizben 12 000 forintból újratöltött légkondicionálóval komfortfokozata is ugrásszerűen javult.
Nagy tanulság számomra a Suzuki Liana: újonnan sehol nem volt egy Peugeot 307-től, II-es Renault Mégane-tól, míg ma a hasonló 500-700 ezres használt autók között nem adnám oda egyikért sem. Ennyit ér, ha egy autó minden reggel beindul és elvisz oda, ahová épp kell.
