„Tízből három használtautó-hirdetés kamu. Csak azért vannak fent, hogy megtévesszék a vásárlókat és a trükközőknek több haszna maradjon a Használtautóra feltöltött kocsikon” – mondta nekünk anno egy árazási szakember, aki egy ismert autóipari adatszolgáltatónál dolgozik. Bár ez a szám nem feltétlenül 30 százalék, de arra rávilágít, hogy használt autót keresgélve nem érdemes vakon hinni a netes hirdetéseknek. A témát az tette aktuálissá, hogy nemrég levelet kaptunk egy kedves olvasónktól, idézem:
„Tisztelt Szörényi András!
Mostanában Honda Jazzeket keresgélek a Mobile.de oldalon és rátaláltam egy érdekességre. Az adott Jazz kint még 105 ezer kilométert futott, mire hazakerül, már csak 95 ezer van benne. Ha hazahozzuk lábon a kocsit, csökken a futott kilométerek száma. Íme, a két link: a magyarországi hirdetés és az eredeti.
Gondoltam megosztom ezt Önnel. Üdvözlettel, K. J.”
Olvasónk tehát egy kamuhirdetésre akadt, de sajnos nem ez a ritka, hanem hogy megtalálta a német párját is. Itt arról a jellegzetes nepperhúzásról lehet szó, hogy az illető a lenyúlt képekkel és a neki tetsző haszonkulccsal meghirdeti az autót, majd ha van rá kellő érdeklődés, akkor igyekszik kimenni érte és behozni.
Számára nincs benne kockázat, mert legfeljebb azt hazudja a becsapott érdeklődőknek, hogy már elkelt vagy mégis inkább megtartja az unokahúgának. A piackutatásnak ez a módja egyáltalán nem ritka, ezért sem lehet a számítógép elől kitalálni, hogy melyik autó mit tud, amíg el nem mentünk megnézni.
Mivel a hirdetés még fent van, sikerült beszélni a német tulajdonossal. A szászországi kisvárosban élő hölgy nem tudott róla, hogy autója több határral keletebbre is eladó, a magyar nyelvű hirdetést tehát nem ő adta fel.
Mire jó a fals hirdetés?
Utána tárcsáztam a magyar hirdetőt is, aki azzal fogadott, hogy nincs már meg az autó, és bontottuk a vonalat. Utána nem értem el telefonon, így nem volt módom megkérdezni, miért hirdeti az autót kisebb futásteljesítménnyel, mint valódi tulajdonosa.
A különbség nem nagy, 9400 kilométert tagadott le a 105 000-ből, amivel pont a pszichológiailag fontos 100 ezer kilométeres határ alá igazította a futásteljesítményt. Az óraállás manipulálása egy átlagautóval 50 000 forintból megoldható, ha csak a műszerfalon kell meghamisítani az óraállást, az 20 ezer forint alatti tétel.
Mennyibe kerül hazahozni ezt az autót?
Kíváncsi voltam, a hirdető mekkora hasznot tenne rá a még külföldön lévő, de itthon 2 550 000 forintért meghirdetett Honda Jazzre. Mivel az alkudozás kimenetele bizonytalanul becsülhető, mindkét esetben a meghirdetett teljes összeggel számoltam.
Vételár: 6100 euró, 1 903 200 Ft
Úti költség: (2×800)+800 kilométer: 62 100 Ft*
Autópályadíjak: 12 000 Ft**
Szállás, étkezés: 31 000 Ft
Piros szélű exportrendszám: 50 000 Ft
Műszaki vizsga honosítása: 8000 Ft
Regisztrációs adó: 26 000 Ft
Vagyonszerzési illeték (átírási díj): 40 150 Ft
Rendszám: 8500 Ft
Törzskönyv: 6000 Ft
Forgalmi engedély: 6000 Ft
————————————————
Összesen 2 152 950 Ft
*7,5 l/100 km, 345 Ft/liter
**2-2 osztrák és magyar 10 napos matrica
Fals hirdetéseket más okból is feldobhatnak a netre élelmes használtautó-kereskedők. Ha valakinek van egy 1,6 millió forintos H Astrája, akkor az övénél gyengébb felszereltségű és/vagy többet futott autókat hirdet meg drágábban.
Ritkább eset, de egy beszámításra készülő kereskedő a telepére érkező kocsi árát azzal nyomhatja le, ha látszólag jobb autókról tölt fel hirdetéseket alacsonyabb áron. A tapasztalatlan eladónak odafordítja a monitort és mit lát? Az övénél fiatalabb, kevesebbet futott H Astrákat 1,3 millió forintért.
Csaliautók, csak a netnek
Léteznek csaliautók is. Ha például van egy vagy több 3-as BMW-je az adott kereskedőnek, akkor feltölthet egy márkaszervizben leinformálható, vezetett szervizkönyves E90-es 3-ast. Valódi mentes-autót (karc-, koppanás-, költség- és sérülésmentes), jéghideg klímával, vonzó áron, nagyon kis futásteljesítménnyel. Ha van tisztesség a nepperben, akkor a hirdetésre ráugróknak azt mondja a telefonban, hogy pont most vitték el, de van egy még meg sem hirdetett autója, ami hasonlóan jó.
Ha a betyárbecsület hiányzik belőle, akkor az érdeklődő csak a telepen szembesül azzal, hogy pont elkelt az autó, de tud ajánlani helyette egy többet futott és messze nem olyan rózsaszín autót, ami máris jobban fog tetszeni az illetőnek, hogy ne menjen hiába.
Éppen ezért nem érdemes beleélni magunkat a hirdetés szövege és fotói alapján egy használt autóba, mert a szemléig nem tudhatjuk biztosan, mennyi ebből a valóság. Aki pár hónapig követi a kinézett típusok árát, észlelni fogja a feltűnően áron alul meghirdetett kocsikat.
Mit kérdezzünk a hirdetőtől?
A csalódás esélyét mérsékelhetjük az alapos előkészítéssel. A telefonon felteendő kérdéseket írjuk le előre és fussunk végig rajtuk. A tulajdonos árulja-e az autót? Magyarországon helyezték-e üzembe vagy behozott autó? Az autó koránál frissebb rendszám nem mindig iránymutató, mert a 14 500 forintból megoldható rendszámcserét kérhette egy előző gazda is tulajdonosváltozáskor, ha óvatos.
Amennyiben külföldről behozott autó, mikor érkezett be? Ha pár hete, akkor valószínűleg eladási célra jött, ha több éve, akkor reális lehet, hogy magának-családtagjának hozta valaki. Elérhető, megtekinthető-e? Kivitel, felszereltségi szint? Mennyi kilométer van az autóban, van-e szervizkönyve, meddig vezették a szervizfüzetet? Milyen sérülésekről tud az eladó? Hány gyári kulcsa van? És ami fontos: mi az eladás oka? További tippek ezen a weboldalon.
A hirdetések szerint magánszemély tulajdonosú autókért telefonálva érdemes alkalmazni a Startlapnál dolgozó kollégánk trükkjét. Ő Citroën Xsara Picassókat keres és belefutott nem egy magántulajjal meghirdetett, valójában neppertől eladó autóba, ezért csak annyit szokott mondani, hogy az autóhirdetés miatt telefonálok. Ha az illető visszakérdez, hogy melyik ügyében, akkor nem biztos, hogy a családi Citroënt áruló szülővel beszél, hanem kereskedővel. Ami egyáltalán nem baj, csak tudjunk róla.