A Vezess szakértői csapatát erősíti Varga Tibor. Az autovizsgalat.hu vezetője főállásban a megfelelő autó kiválasztásában és átvizsgálásában segít ügyfeleinek, a Vezessen pedig használtautó-vásárláshoz ad tanácsokat. Rengeteg jó és reménytelen autót vizsgált már át. Az érdekesebb eseteket külön cikkekben is megosztja veletek, hogy felkészültebben indulhassatok autót nézni és jobb használt autót vásárolhassatok. Varga Tibor, erejéhez mérten, szakértői rovatunkban is válaszol használt autókkal kapcsolatos kérdéseitekre.
Rendes használt autót venni jó dolog. Jó állapotú, kevés kilométert futott, hölgytulajos, szervizkönyves használt autót pedig fantasztikus. Szó szerint fantasztikus, mert ilyen autót nagy eséllyel nem fogunk találni. Találhatunk viszont jó sok olyan autót, amit a fenti paraméterekkel hirdetnek. Ezek a hirdetések azonban legtöbbször úgy működnek, mint a politikai hirdetések: elhitetik az olvasóval, amit látni szeretne. Pont azt ígérik, amit az illető remél, bár belül talán érzi, hogy ez a valóságban nem működik.
Maximum 200 000 km, sérülésmentes, vezetett szervizkönyv. Hogyne
Ma hazánkban a legtöbb autóvásárló tíz év körüli használt autót szeretne vásárolni maximum 200 000 kilométer futásteljesítménnyel, lehetőleg sérülésmentesen, vezetett szervizkönyvvel. De tapasztalatom szerint Magyarországon akár egy átlagos méretű autóval (pl. Ford Focus) is furikáznak évente 25 000 kilométert. Ez máris 250 000 kilométer 10 év alatt. A piacon lévő autók jelentős részét nyugatról, például Németországból és Olaszországból importálták frissen, vagy az elmúlt pár évben, ahol jellemzően még többet vezetnek az anyagi lehetőségek és a nagy távolságok miatt.
Ha az interneten böngészve leszűkítjük a keresést magyarországi első üzembe helyezésű és maximum kétszázezer kilométeres autókra, az eladó autók 80 százaléka máris eltűnik a szemünk elől. Ezért lemaradhatunk egy jó állapotú, számunkra megfelelő autóról, csak mert külföldről érkezett és 224 ezer kilométert mutat az órája.
A meghirdetett autók kilométer-számlálója az esetek fájdalmasan nagy részében vissza van állítva. Itthon szinte eladhatatlan egy autó 310 000 kilométerrel, ezért amint az autó átlépi a magyar határt, gondos kezek 15 perc alatt képesek beállítani a futásteljesítményt a magyar átlagember számára emészthető értékre, attól függően, hogy mennyit bír el az autó esztétikai állapota. Az sem gond, ha kopott a kormány, a váltógomb, esetleg a pedál, ami egyébként a városi utak magas arányát is jelezheti. Újabb gondos kezek percek alatt cserélik jobb állapotúra a fenti alkatrészeket, esetleg újrabőrözik a kormányt és máris hihetőbb a kevés kilométer. Legfőképpen a külföldről érkezett autók számlálóját tekerik, mert az esetek többségében ellenőrizhetetlen a kinti autók eredeti óraállása, de gyakran találkozom Magyarországon üzembe helyezett pörgetett órás autóval is.
Nagy baj, hogy a tisztességes eladók és tisztességes kereskedők használt autóit valós óraállással alig lehet eladni, ha az autó túl van 250 000 kilométeren
Persze nem minden eladó vagy kereskedő csaló. Felbukkannak a piacon valóban keveset futott, jó állapotú autók is, ezeket azonban nem lehet magasabb áron értékesíteni, mert senki nem hiszi el róluk, hogy keveset futott, jó állapotú autók.
Átverések használt autóval
Ha érdekel a téma, mert használt autót vennél, az alábbi cikkeket ajánljuk figyelmedbe:
– 76 helyett +247 ezer km
– a valóság és a használt dízelek
– megtörtént esetek
– az óratekerés leleplezése
– használtautó-vásárlás: amit mindenkinek tudnia érdemes
– a reális futásteljesítmény
– dízelt vagy benzinest?
– az átverések melegágya
– az óratekerés valódi oka
Ráadásul kevés kilométeres, csekély futásteljesítményű autót vásárolni műszakilag majdnem annyira kockázatos, mint sokat futott társaikat. Nézzünk két példát:
– 1. Sára Budapesten él a családjával. Megszületett a második gyermekük, ezért újonnan vásároltak férjével második autónak egy Volkswagen Golfot, hogy legyen mivel vinni a gyerekeket oviba, bevásárolni és átszaladni a mamához a szomszéd kerületbe. Az autót az elmúlt 10 évben 10-15 kilométert használták a hétköznapokon és naponta tízszer állították le a motorját, majd fél óra múlva újraindították. Kerekei szorgalmasan pattogtak a rossz minőségű utakon és naponta több százszor, talán ezerszer nyomták be a kuplungját és váltottak a sebességváltóval. 10 év alatt mindössze 124 000 kilométert utazott Sára és a család az autóval, viszont az autó borzalmas műszaki állapotban van.
Az óramanipulálás nem úri huncutság, mondja a felirat. Az ADAC német autóklub ábráján láthatók a kilométer-számláló visszaállításának lépései. A szervizcsatlakozón át a megfelelő eszközzel az összes számítógépben elhelyezhető a kívánt futásteljesítmény, nemcsak a műszerfalon
2. Sára férje, Péter, vállalkozó és hetente többször vezet vidékre, általában autópályán. Az ő autója egy szintén 10 éves Ford Mondeo. Átlagosan évi 40 000 kilométer használattal nemrég lépte túl a számláló a 420 000 kilométert. Az autó remek állapotban van, mert naponta maximum négyszer indították újra, a pályán a sok kilométer ellenére ritkán használta a kuplungot és sebességet váltania sem kellett gyakran. Az autópálya minősége szintén összehasonlíthatatlan egy budapesti, kátyúkkal teletűzdelt mellékút minőségével. Péter szeretné eladni a Mondeót, de szinte lehetetlen vállalkozásba kezdett, mert Magyarországon majdnem eladhatatlan egy több, mint négyszázezret futott autó, pedig ez a példány remek állapotban van. Mivel az átlagos vásárló beállítja a keresőt 250 000 kilométerre, Péter autója eleve kiesik a látókörükből.
Műszaki háttér
A belső égésű motorok kenési rendszere alapvetően nem sokat változott az elmúlt 30 évben: az olajteknőben lévő olajat egy szivattyú juttatja el furatokon és csöveken keresztül a megfelelő kenési helyekre. A fejlesztések leginkább az illesztések pontosságát és az olaj minőségét érintették. Ha egy autót legfőképpen rövid távokra használunk, a motorban a következő folyamatok mennek végbe:
Forró olajjal, hosszabb utakon alig kopik a motor, a sok hidegindítás, a temérdek városi út annál inkább csökkenti az élettartamát
1: Olajnyomás
Indításkor a megfelelő olajnyomás felépüléséhez időre van szükség. Ez csak pár másodperc kenés nélkül, de nem mindegy, hányszor indítjuk újra az autónkat naponta. Ráadásul télen a motorolaj sűrűbb, ezért az olajnyomás kialakulása több időt vesz igénybe.
2: Pára a motorban
A levegő páratartalma hidegindításkor kicsapódik a hirtelen felmelegedő motor belső falán (főleg télen). Amennyiben az autót rövid távokon használjuk, nincs ideje a víznek elpárologni a motorolajból és rontja annak kenési tulajdonságait és élettartamát. Nem mindegy tehát, hogy ezer kilométer alatt elmegyünk Stuttgartba és közben kétszer állítjuk le az autónk motorját, vagy 2-5 kilométerenként leállítjuk, mondjuk állandó budapesti használat során. Sokszor találkozhatunk világosbarna habbal, krémmel az olajbetöltő sapka belső felén. Ez utalhat hengerfejhibára, de általában csak a kicsapódott olaj-víz keverék jelenik meg a sapka alján. Hosszú úton használt autónál ilyen jelenséget nem tapasztalunk.
Hengerfejhibás és gyakoribb esetben rövid távokra használt autók motorjában csapódik ki tejeskávé színű krémként az olaj és a vízpára keveréke az az olajbetöltő sapka belső felén
3: Hosszabb folyamatos üzemidő
Hosszú úton illetve autópályán használva az autót a motor jellemzően csak részterhelést kap. Kevés az intenzív gyorsítás, ami megterheli a motor alkatrészeit és a motorolajat. Ugyanez igaz az autó többi alkatrészére. Autópályán ritkán van szükség a kuplung benyomására és sebességváltásra, ezért ezek az alkatrészek is kevésbé kopnak.
4: Útminőség
A főutak és autópályák minősége általában sokkal jobb, mint a nagyvárosok úthálózata. A futómű alkatrészeinek ezért jelentősen kisebb terhelést, ütést kell elviselniük azonos futásteljesítmény alatt. Ugyanez igaz a fékekre is egyetlen kivétellel: autópályán vészfékezve a fékeknek hatalmas hőterhelést kell elviselniük, ami a féktárcsák deformálódásához, ütéséhez vezethet.
A fentiek alapján nem biztos tehát, hogy a hirdetésben talált tíz éves, 120 000 kilométert futott autó életünk legjobb befektetése, még ha jó érzés is mutogatni a szomszédnak a garázs előtt, mekkora bizniszt csináltunk a frissen szerzett autónkkal, mert megtaláltuk a használt autók Szent Grálját. Az autóvizsgálatok során gyakran találkozom 3-400 ezret futott autókkal, amelyek remek műszaki állapotban vannak, mégsem veszi meg őket senki, mert „sok bennük a kilométer”. Ezért a becsületes kereskedőnek – aki nem pörgeti vissza az órát – ezek az autók a nyakán maradnak, vagy csak nagyon nyomott áron tudja értékesíteni őket és a becsületes tulajdonos is csak potom pénzért tud megválni tőlük.
Fővárosi márkaszerviz Ferihegy közelében. Ha az autó karbantartására és javítására áldozott a tulajdonos, 300 000 km felett is lehet nagyon jó vétel egy használt autó
Valójában a tömeges órapörgetés intézményét a vásárlók irreális elvárásai éltetik. Azok a magántulajok és használtautó-kereskedők, akik manipulálják a kilométer-számlálót, saját meggyőződésük szerint csak kiszolgálják a piac igényeit, de ezt merőben inkorrekt módon, a vevőket megkárosítva teszik. Szerencsére egyre gyakrabban találkozom a munkám során eredeti kilométeróra-állással, de fontos lenne mindenkinek megértenie, hogy a használt autók elhasználtsága és futásteljesítménye között nincs egyenes arányosság és a hosszú utakra használt autók akár 630 000 kilométer után is megvásárlásra érdemesek lehetnek.
Varga Tibor többi cikkét alattomosan rozsdásodó H Astrákról és B Zafirákról, a letagadott sérülésű Kia Ceedről és a használtautó-vásárlás egyéb sajátosságairól itt találjátok.
