Ismerősöm egy használt Audit kívánt megvásárolni itthon és a 370 000 kilométeres óraállás miatt egyáltalán nem gyanakodott a kilométer-számláló manipulálására. Ugyan, melyik órapörgető nepper vagy magánszemély hagyna benne ilyen sokat? Igazából csak állapotfelmérés miatt vitte el a dízel A4-est márkaszervizbe, ahol szerencséjére kibukott, hogy már 650 000 kilométeren is állt az óra.
Azóta is igazolják visszatekert órás autók, hogy a pofátlanságnak nemigen van határa. Egy olvasónktól kaptuk azt a T25-ös, 2005. márciusi Toyota Avensist, amely a 2015. december 5-én regisztrált 625 664 kilométerről az év december 11-ére 237 712 kilométerre fiatalodott. Nem egészen egy hét alatt 387 952 km olvadt le az 1,8-as benzines kombi óraállásából.
Még rosszabb lehet a helyzet a személyautóknál többet futó haszonjárművekkel. Egy Nissan Interstar, alias Renault Master műszerfalán a 2014. májusi alkalommal 695 967 kilométert olvasott le a vizsgabiztos a körülbelül hatéves furgonban, két évvel később már csak 225 638-at. Ebből a visszatekerés tényén kívül azt is érdemes észlelni, hogy egy haszonjármű simán megtehet évente 90-110 ezer kilométert és a legprofibb szakember sem mondja meg róla, hogy ebbe a kocsiba 476 vagy 723 ezer kilométer pörgött-e bele?
Mennyit fut egy hazai autó?
Nagyon sok használtautó-vásárló eleve alulbecsüli a reális futásteljesítményt. Magyarországon a Bosch 2018-as felmérése szerint évente átlagosan 17 000 kilométert tesznek meg a személyautók. A futásteljesítmény az autók első 3-5 évében ennél jellemzően több, dízelekben sokkal, a céges autókban szintén. A 2016-ban mért évi 16 ezer kilométerrel számolva a 13,9 éves magyar átlagautóban 222 400 kilométer van elméletileg. Az adott használt autók valós futásteljesítménye széles határok között ingadozik, de nem árt ezt az átlagértéket felidézni, mielőtt valaki 120 vagy 150 ezer kilométerig szűri a 10-15 éves használt autókat és el is hiszi, hogy stimmel az az óraállás, amit látni szeretne.
Egy használt autó nyilvántartott (számos esetben valós) óraállásának és egyéb adatainak felderítéséhez az állami hivatalok adatbázisa idén januártól minden eddiginél könnyebb megoldást teremt, egyelőre ingyenesen, mert még az igazán méltányos lekérdezési díj is megszűnt.
SzÜF és JSzP: így megy a lekérdezés
Aki szeretné megtudni, hány kilométerrel tartja számon az állami adatbázis a kinézett használt autót vagy saját korábbi autóját, az autós ügyintézésen belül a Jármű Szolgáltatási Platformot (JSzP) keresse. Innen indítható a lekérdezés az ügyfélkapus belépést követően, tehát ügyfélkapus regisztráció szükséges hozzá. A rendszer nem kérdez rá, milyen alapon akarok én bármit is tudni egy autóról, szakmányban lekérdezhetők a használt autók a rendszám birtokában.
Nem minden lekérdezés végén kapunk ilyen takaros táblázatot és grafikont a futásteljesítmény gyarapodásáról. Erről a Superb 1,9 PD TDI-ről Földes Attila kollégám írt
A dolog azért működik ilyen kényelmesen, mert a különféle állami szervek, illetve a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) által működtetett adatbázisok összekötésével az érdeklődő nem jut személyes adatokhoz az autó tulajdonosáról vagy üzembentartójáról. Ha mégis, akkor ott a forgács hullik, de legalább gyalulnak.
A használtautó-piaci visszaélések visszaszorításáért, az autós feketegazdaság kifehérítéséért régóta dolgozik – a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületével vállvetve – az adatbázisok összekötését és nyilvános lekérdezhetőségét kezdeményező Autós Nagykoalíció (ANK). „Idén januártól kerülnek be az autók sérülésére vonatkozó adatok az adatbázisba, felmenő rendszerben” – mondta a rendszer működéséről a Vezessnek Knezsik István, az ANK elnöke. A JSzP a 2019 januárja előtti balesetekről, biztosítói kifizetésekről tehát nem tartalmaz információkat, valódi hasznát évek múlva élvezhetik a magyar autósok, ahogy a 2012 januárjától működő kilométeróra-rögzítéssel is kialakult az évek során egy mára igen hasznos adatbázis.
Mi van, ha nincs eredmény?
A lekérdezést követően az ügyfél nem lát semmilyen adatot. Az eredmény a letöltésre kattintva egy PDF-dokumentumban nyílik meg. Az egész imponálóan gyorsan működik, pár másodperces várakozást követően indítható is a kivonat letöltése.
Egy 2003-as, háromhengeres, benzines városi autó valós óraállása. Lehet hinni a 10-15 éves korukra 100-120 ezret futó és a nyílt használtautó-piacon meghirdetett autókban, csak ezt nehéz összeegyeztetni a valósággal. Ezek az autók sokszor elkelnek ismeretségi körön belül
A korábbi lekérdezéssel nagyon megkönnyítette a használtautó-vásárlók dolgát a táblázat a vizsgák dátumáról és az adott időpontban fotózott óraállásokról. Ez az összefoglalás nem minden rendszámnál szerepel a dokumentumban, de reméljük, hogy csak átmenetileg. Ha nincs a szöveg végén egy táblázat az óraállásról, akkor az adatokat ki kell keresgélni a szövegből. Windows-környezetben a legegyszerűbb nyomni egy control F-et és rákeresni a szövegben a számláló szóra. Így könnyű lesz ugrálni „A vizsgálat időpontjában a Km számláló állása” sorok között.
Ha egy autóról nem ad futásteljesítmény-adatot a rendszer, akkor trehányság emlegetése helyett nézzetek rá, hogy bekattintottátok-e a „futásteljesítmény adatok” checkboxot! Ha ez nincs bepipálva, a PDF-ből kimarad az óraállás. A rendszert használva furcsa volt, hogy az óraállás bekattintása automatikusan törölte a „Forgalomban tartás és forgalmazási korlátozás”, illetve a „Műszaki állapotra vonatkozó adatok” lekérését. Két lépésben, az óraállás nélkül viszont működik. A rendszer január végéig tartó tesztüzemére tekintettel ez belefér.
Nem mind csalás, ami annak tűnik
Autója válogatja, de a futásteljesítmény minden rossz szándék nélkül is csökkenhet. A koros autók ötjegyű kilométer-számlálójának átfordulására gondolok, amikor például egy 206 000 kilométerrel vizsgáztatott kocka Lada vagy második generációs Suzuki Swift órája a lekérdezés után hatezret mutat a két évvel korábbi vizsgán látott 97 000 km helyett.
Fotó is készül az eredetvizsgálatkor és a műszaki vizsgákon a kilométeróra állásáról. A fotókat is érdemes megnézni, mert előfordulnak elírások a futásteljesítmény rögzítésekor
Az adatok leolvasása és rögzítése is bőven ad sanszot a tévesztésre. A rendszerbe bevitt számok a visszaélések elkerülése érdekében nem korrigálhatók, legfeljebb az óraállást lehet újból rögzíteni. Ha kicsit is gyanús a számsor, érdemes végigpörgetni a kocsihoz tartozó fotókat. Legalább egy műszerfali képnek szerepelnie kell köztük, amin látható az óraállás. Ha ez nem egyezik a rendszerbe kézzel felvittel, akkor nem csalás történt, hanem tévedés. És ne lepődjetek meg, mert az eredetiségvizsgálatkor és a műszaki vizsgaállomásokon készült fotók minősége, de mennyisége is tág határok között ingadozik, láthattok három, de nyolc felvételt is.
Nem indulnak új lappal a visszatekert ex-taxik
Az a 8500+6000 forint, amibe az új rendszámtábla és a forgalmi engedély kiállítása kerül, nem pénz ahhoz a nyereséghez képest, amire az óratekeréssel tenne szert egy csaló. Pozitív vonása a rendszernek, hogy már nem lehet az autókat rendszámcsere után tiszta lappal indítani, mert a lekérdezés alvázszám alapján működik, ami megmarad az autó életútja során. A lekérdezés az aktuális rendszámot beírva az adott autó korábbi rendszámaihoz tartozó adatokat is kiadja, kapjon akár egyedi, akár sima rendszámot egy jármű.
Mivel az óraállás-lekérdezés az alvázszám alapján működik, a rendszám lecserélésével mostantól nem lehet hamisított óraállással új lapot kezdeni egy használt autóval
Így jóval könnyebb az iparból kikopó és 500-700 ezer kilométerről visszatekert ex-taxik kiszűrése, ha nem manipulálta az évenkénti vizsgák előtt az óráját az „előrelátó” tulaj. Az óratekerések zömét aligha a taxizók számlájára írhatjuk, inkább a levetett autóikat bagóért megszerző, majd jóval magasabb áron továbbadni kívánó ügyeskedőkére.
Négygazdás autók, két tulajtól
Javítaná a felhasználói élményt, ha a rendszám beírása után elég volna entert nyomni, nem kellene a keresés gombra rákattintani, de ez apróság. Nagyobb probléma, hogy a rendszer a használt autókat beszámító kereskedőket is tulajdonosként jeleníti meg a vevőnek. Egy kétgazdás autó, amelyet mindkétszer beszámíttattak egy autókereskedésben, papíron a negyedik tulajdonosánál van.
Legjobban az szorítaná vissza az órapörgetést, ha az emberek nagy része felfogná, hogy két azonos óraállású autó között nem 50-100 ezer forint az értékbeli különbség attól függően, hogy van-e dokumentált szervizmúltja, sokat költöttek-e karbantartására. Ma a megvigyázott autók valós, igazolható futásteljesítménnyel is alig érnek többet a hasonló évjáratú, visszatekert órás, elhanyagolt romoknál
Jó megoldás ezzel szemben, hogy a talán legfontosabb információ az első oldalon kiemelten látható: körözés alatt áll-e az adott rendszámú autó. Az a baj, hogy épp ez az adat volt sok esetben téves és a rendszer nagyon sok autóról azt állította, hogy körözés alatt áll, amelyeket valójában senki nem lopott el. Időközben a külföldről behozott, először nem Magyarországon forgalomba helyezett autókkal sem kelt pánikot a JSzP, legalábbis a mi próbáink ezt jelezték.
Maradt csalási lehetőség
Óratekerésben utazó autókereskedőknek továbbra is adott egy kiskapu a rendszer működésében. Mivel az autókereskedőknek, teljesen érthetően, nem kell a nevükre venniük az autókat és eredetvizsgálatot csináltatniuk beszámítás után, közelíthetik az óraállást az utolsó vizsgán vagy adásvételkor felvitthez és a kocsit majd a nevére írató következő tulaj konzerválja a hamis óraállást. Ennek az igazán sokat futó autóknál lehet jelentősége, mert évi 70 000 kilométernél ha másfél évvel az utolsó műszaki után kerül a csalóhoz egy autó, a megtett 105 000 kilométerből mondjuk 80 ezerrel simán visszapörgetheti a kilométer-számlálót.
Aki csalni akar, az a külföldről behozott használt autó óráját tekerteti vissza a forgalomba helyezés előtt és hamis adatot dob majd a lekérdezés
Ez azonban eltörpül az adatbázis eredendő problémájához képest, ahhoz, ha valaki a taxizással, telekocsizással vagy más okból temérdek kilométert gyűjtő autóját minden vizsga előtt visszaállíttatja a valós futásteljesítmény töredékére, megadva a csekély óraállás illúzióját a későbbi vevőnek. Az efféle adatbázisok fő baja épp ez: a laikussal elhitetik, hogy ez a valóság, jóllehet a leolvasott futásteljesítmény valódiságát nem tudják ellenőrizni az óraállást feltöltők, így értelemszerűen felelősséget sem vállalhatnak a számok valódiságáért. A rendszer működése tehát kedvező, de hatását nem szabad túlértékelni. Az egész óratekerés-mizériában azok a vevők is ludasak, akik az alacsony ársávban is irreálisan csekély futásteljesítményt várnak el, továbbá nem fizetik meg a valóban keveset használt és gondosan szervizelt autók valós értékét a lepukkant romokhoz képest.
A vizsgákat megelőző órapörgetés éppúgy létezik, mint az óratekerés melegágyának tekinthető fiatalítás használtautó-behozatalakor. Bejön az autó, a hazai regisztráció előtt átírják a számlálót, emiatt a hazai adatbázisban már a manipulált futásteljesítménnyel indul az autó élete. Ha egy külföldről behozott és egy itthoni használt autónak ugyanúgy nincsenek hiteles, komolyan vehető szervizdokumentumai, a kettő közül a hazait érdemes választani. Más kérdés, hogy sok behozott használt autó tovább járt igazoltan szervizbe, mint a garancia lejárta után a számlát adó szervizeknek búcsút mondó hazai autó.
Idén január elsejétől gyűlnek az ingyenes, nyilvános adatbankba a biztosítói kifizetésekről szóló adatok. Érdemes rászánni a pénzt és a fizetős kártörténeti adatbázisokban utána nézni a kinézett használt autóknak, hátha egyszer már gazdasági totálkárra vették, ami után sokkal kevesebbet érnek, vagy más sérülést hallgat el a tulajdonosuk. Ezzel párhuzamosan senki ne essen kétségbe, ha pár elemet fényezni kellett koccanások, horzsolások, rányitott kertkapuk miatt
Bár működésén még van csiszolnivaló, reméljük, hogy mostantól a Vezess egyetlen olvasója sem vesz használt autót a kocsi adatainak lekérése nélkül. Az eddiginél sokkal könnyebben, korlátlan lekérdezéssel és egyelőre ingyenesen használható Jármű Szolgáltatási Platform örömteli lépés a használtautó-piac tisztulása felé.
Öt-tíz év elteltével, amikor a biztosítási adatbázis is elegendő adatot tartalmaz, újabb nagy lépést tehetünk abba az irányba, hogy az is elfogadható kockázattal vásárolhasson használt autót, aki nem ért a témához. Addig viszont, felkészülésképp, olvassátok Varga Tibor történeteit a használtautó-kereskedelem sűrűjéből és kövessétek a Vezess használt autós rovatát.
