„Bastlerfahrzeug, ohne Garantie und Gewährleistung! Privatverkauf, daher keine Garantie. Nur für Export, keine Garantie!” Osztrák és német használtautó-hirdetések szövegében visszatérő elem a garanciális kötelezettségek kizárása. Mintha ez a téma odakint jobban foglalkoztatná az autótulajdonosokat, mint itthon. Pedig nem kevés keserűségbe torkollhat a vita egy a megvásárlása után lerobbanó használt autó hibáinak okairól. Kellemetlen a huzakodás azon, tudott-e a gondokról az eladó vagy csak a vevő állítja, hogy a kocsi már a megvásárlásakor is hibás volt.
A jogszabályi háttér
Egy használtan vett tárgynál nagyon sokszor nem lehet a kétszer kettő egyszerűségével eldönteni, hogy meghibásodása mennyiben fakad a dolog használtságából, amit az ára is tükröz, és mennyiben róható fel korábbi tulajdonosának. Mi mindenesetre tanácsot kértünk a Janklovics & Partners ügyvédi irodánál dr. Menyhért Enikőtől és állandó jogi szakértőnktől, dr. Janklovics Ádámtól, közöljük továbbá egy fogyasztóvédelmi szakember, illetve a témában érintett használtautó-kereskedő álláspontját, hogy megvilágíthassuk nektek a használt autók garanciális kérdéskörét. Mindannyiuknak köszönjük segítségüket!
Használt autók kapcsán a szerződésszegésnek az az esete merül fel, amikor az egyik fél hibásan teljesít, mert teljesítéskor a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Az eladó a kellékszavatossági kötelezettség alapján felel a termék azon hibájáért, amely a vásárlás után jelentkezik, de a hiba oka már a vásárláskor is adott volt a termékben, csak ezt a rejtett hibát akkor nem ismerhette fel a vásárló. A kellékszavatossági felelősség akkor is terheli az eladót, ha nem tudott a hibáról és egyáltalán nem akarta megtéveszteni a vevőt.
Garancia, jótállás, szavatosság
Kezdjük azzal, hogy a jótállás megfelelőjeként használatos garancia nem jogi kategória, ezért a cikkben jótállásról és szavatosságról fogtok olvasni. Idézet a Polgári Törvénykönyvből: „Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.”
A Fogyasztovedelem.kormany.hu honlapon a következő olvasható: A jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett. A jótállásnak két fajtája van:
1. A jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás
2. A felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás. Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként – jól felfogott piaci érdekből – kerül sor.
A valós futásteljesítmény lényeges szempont használtautó-vásárláskor
A szerződés hibás teljesítésének egyik legfontosabb jogkövetkezménye a kellékszavatosság. Lényegét tekintve a kellékszavatosság helytállási kötelezettség azért, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában megfeleljen a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Két magánember közötti adásvétel
Ha magánszemély magánembertől vásárol használt autót, annak szabályozása egyszerűbb. Ebben az esetben egy év a szavatosság. Ellentétben a cégtől magánszemélynek eladott autóval, nem jön létre fogyasztói szerződés, így az adásvételi szerződésben el lehet térni a Ptk. általános szabályaitól és az egyéves szavatosságot akár ki is zárhatják a felek. Például az adásvételi szerződésben kitérve erre.
Magánszemélyek közötti használtautó-adásvételben a hibás teljesítés bizonyítása a vevőt terheli és nincs különbség abban, hogy a vásárlás után mennyi idővel jelentkezik a probléma. Ebben az esetben tehát a korábbi tulaj van kedvezőbb helyzetben, mert a vásárlónak kell bebizonyítania, hogy a későbbi hiba oka már a vásárláskor is megvolt és ő ezt az autó megtekintésekor, kipróbálásakor, a kocsihoz kapott szervizdokumentumok tanulmányozásával nem vehette észre.
Jogi esetek – Vezérműszíj-szakadás utáni motorhiba
Íme, egy példa a hazai bírósági gyakorlatból. A felperes használt gépjárművet vásárolt, rövid idő múlva azonban a jármű vezérműszíja elszakadt. A javítást végző szerviz megállapítása szerint a szakadás azért következett be, mert a vezérműtengellyel a szelepeket mozgató szíj cseréje nem történt meg az előírt időben, illetőleg az előírt futásteljesítmény elérésekor. A hibás teljesítés miatt indított perben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperesnek a részére az adásvételi szerződés megkötését megelőzően átadott szervizkönyv és karbantartási füzet alapján fel kellett ismernie, hogy a vezérműszíj szükséges cseréje az előírt időben nem történt meg, vagyis a felperesnek tisztában kellett lennie az alkatrész elhasználódott voltával. A felismerhető hibára tekintettel pedig a hibás teljesítésből eredő igény érvényesítésére nem kerülhet sor.
Frissen cserélt szelepvezérlés-készlet, új vízpumpával. A vevőnek a kapott szervizdokumentumok alapján fel kell ismernie, ha nem történt meg az előírt intervallumban a vezérléscsere
Kellékszavatosság: két vagy egy év
2014 óta az új Polgári Törvénykönyv a kellékszavatosság minimális idejét egy évben szabja meg, akkor is, ha cég ad el használt autót magánszemélynek és akkor is, ha két magánember közötti az adásvétel. Ahogy a Ptk. fogalmaz: „A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.”
De alapesetben két év a kellékszavatosság idő, ha egy magánszemély autókereskedéstől vesz használt autót. Ezzel fogyasztói szerződés jön létre kettejük között és érvényesül a fogyasztóvédelmi szabályozás, ami a vevőnek kedvez.
Ha nincs külön megállapodás a szerződéskötéskor, akkor a szavatossági idő fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén használt autókra két év – erősítette meg a Vezessnek dr. Pethő Hajnalka Katalin. „A vállalkozás és magánszemély közötti jogviszonyban a két év szavatossági idő a két év és egy év között bármilyen időre csökkenthető. Ez lehet 13, 16, 18, 20 stb. hónap is, a lényeg, hogy a felek ebben megállapodjanak. Ez történhet úgy is, hogy a kereskedő közli a vevővel a csökkentett idejű szavatosság időtartamát, a vevő pedig a vásárlással tudomásul veszi ezt. Mindenesetre a fogyasztónak már a vásárlást megelőzően is legyen tudomása a szavatosság pontos időtartamáról, ami egy évnél kevesebb semmiképpen sem lehet” – vázolta a helyzetet a Békés Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédelmi szakembere. Tehát a két év csak akkor csökkenthető, ha ebbe belemegy a vásárló és egy évnél rövidebb időben nem állapodhatnak meg a felek. Ha szerepel is bármi ilyesmi a kettejük közötti szerződésben, az a kitétel semmis.
Aggasztó hibaüzenetek egy használtan vett autóban. Ki a felelős?
Csak akkor lehet a minimális egy évre levinni a szavatossági időt, amennyiben a cég és a magánvásárló külön megállapodik a kétéves szavatossági időnél kevesebben. Újabb idézet a törvényből: ”Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog (pl. egy autó), a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; de egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.”
Bizonyítási teher: fél évig előnyben a vevő
Fogyasztó (magánember) és vállalkozás (autókereskedő) közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést (eladást) követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés (adásvétel) időpontjában megvolt.
Ez azt jelenti, hogy az első hat hónapban az autókereskedőnek kell bizonyítania, hogy a kocsi nem volt hibás az eladás pillanatában, illetve nem volt meg a későbbi hiba oka az eladáskor. Tehát nem a magánvásárlónak kell pl. műszaki szakértőt fogadva azt bizonygatni, hogy rejtett hibás autót sózott rá egy nepper. Kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Nem vonatkozik a jótállás és a kellékszavatosság az autó használtságából fakadó hibákra, kopásokra, alkatrészcserékre. Hiszen az autó használt, ezért nem került annyiba, mint újonnan
Akár szavatosságra, akár jótállásra hivatkozik is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg:
1. kijavítás, észszerű határidőn belül 2. kicserélés, 3. árleszállítás. 4. vételár-visszatérítés (elállás a szerződéstől, az autó visszaadása és a pénz visszakapása). Tehát a kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a vevőt.
Tájékoztatás a hibákról: ne csak szóban!
Ha az eladó tájékoztatja a vevőt az autó általa ismert hibáiról, akkor nem kell tartania attól, hogy hibásan teljesít. A vevő által észre nem vett, de az eladó által ismertetett hibák nyilván csökkentik az autó értékét, de jóhiszemű felek között mégis az lehet a célravezető, ha az adásvételi szerződésben szerepeltetik az autó hibáit. A szóbeli ismertetésnek nem marad nyoma, ezért érdemes a mindkét fél által aláírt adásvételi szerződésben kitérni a gondokra. Ismerünk olyan ügyvédet, aki a jól működő, szép állapotban eladott autójáról beírta a szerződésbe, hogy hibás a sebességváltó, a szelepvezérlés és a többi, hogy biztosan ne reklamálhasson nála a vevő, de ez nem igazán életszerű.
Mindig az az eladó, aki az adásvételi szerződésben eladó félként szerepel. Gondoljatok erre, amikor külföldi használt autót vesztek a nevetekre honosítva és a nepper a sajátja helyett a kinti tulajdonos nevét akarja beírni a szerződésbe. Akkor reklamálni is Jürgen Trockennél lehet, innen 1157 kilométerre.
Ha nincs külön megállapodás a szerződéskötéskor, akkor a szavatossági idő fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén használt autókra két év. Egy évnél rövidebb időben nem állapodhatnak meg a felek
Az autókereskedőknél bizományba vett és bizományban árult használt autók eladásakor nem jön létre fogyasztói szerződés. Tehát hiába vesz valaki használt autót autókereskedésben, ha nem autókereskedőtől veszi a kocsit, hanem egy magánszemélytől, aki a kereskedésbe beadta értékesíteni a használt autóját, hogy ne kelljen foglalkoznia vele vagy nemkívánatos vevőjelöltekkel találkoznia.
Amire NEM vonatkozik a jótállás és a szavatosság
Mielőtt valaki azt hiszi, hogy az eladó kellékszavatossági kötelezettsége az örök adu ász és erre hivatkozva egy használt autó mindenféle hibájának javítását átháríthatja az előző tulajdonosra, folytassa az olvasást! A használt autó használtságából fakadó arányos hibákra, elhasználódásokra, alkatrészcserékre ugyanis nem vonatkozik a kellékszavatosság.
Egy használt dolog akkor alkalmas a rendeltetése szerinti célra történő felhasználásra, ha a teljesítéskor (az adásvételkor) az életkorának megfelelő műszaki állapotban van. Ennek megfelelően a kötelezett (eladó) akkor teljesíti hibásan a használt dolog szolgáltatására vonatkozó szerződést, ha a felmerült hiba független a dolog használtságától, illetve az elhasználódás a szerződéskötéskor számításba vehető mértéket jelentősen túllépi.
A vásárlást követően a vevő kötelessége az autó karbantartása
Az adott korhoz és futásteljesítményhez tartozó arányos elhasználódás megállapítása nem egyszerű. Használt autóra lefordítva: minél idősebb és többet futott az autó, annál természetesebb, hogy elhasználódik és elromlik benne valami. Például egy tíz év és 150-200 ezer kilométer feletti autóban elromló főegység után nehéz lesz érvényesíteni az igényt.
A hibás teljesítés a rejtett hibákra vonatkozik és nem az autó használtságából fakadó gondokra, hiszen a vevő az autót használtan veszi, arányosan olcsóbban az újnál. Tehát egy 40 ezret futott autóban az elkopott kuplung miatt nem, de egy elkendőzött váltóhibával nagyobb eséllyel fogható az eladó egy perben.
Ha az új tulajdonos az autóval a vásárlás után megtett több száz kilométert vagy még többet, akkor nehezen fogja igazolni, hogy az autó használhatatlan. A vevő kötelessége továbbá az autó karbantartása. Ha valaki például egy Mazda RX-8-ban nem pótolja az elégő motorolajat és besül a Wankel-motor, aligha okolhatja a motorhibáért az eladót és saját közrehatása arányában neki kell viselnie a felmerülő költségeket.
Főszabály szerint a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül köteles a vásárló közölni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén, tehát kereskedéstől vett használt autónál, a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
Fogyasztó (magánember) és vállalkozás (autókereskedő) közötti szerződés esetén az első hat hónapban az autókereskedőnek kell bizonyítania, hogy a kocsi nem volt hibás az eladás pillanatában, illetve nem volt meg a későbbi hiba oka az eladáskor
Elhallgatott sérülés, visszatekert kilométeróra
Előfordul, hogy nem műszaki hiba, hanem a futásteljesítmény meghamisításának gyanúja vagy a vevő számára utólag kiderülő sérülés miatt támad vita a használt autó korábbi tulajdonosával. Ha a vételt követően kiderül, hogy a vásárlót az eladó fél megtévesztette, hiszen a szerződés megkötésekor lényeges körülményt tekintve (pl. óraállás vagy törésmentesség) tévedésben volt, a vásárló megtámadhatja a megkötött szerződést. Tehát kérheti az eredeti állapot helyreállítását. Ekkor az eladónak visszajár a jármű, a vevőnek pedig a vételár. Amennyiben az eladó nem hajlandó ezt teljesíteni, úgy haladéktalanul bíróság előtt kell érvényesíteni az igényt – tanácsolta olvasónknak egy kilométeróra-visszatekeréses ügy kapcsán dr. Janklovics Ádám.
Garanciabiztosítás használt autóra
Ha használt autót vesztek, legyen az öreg vagy fiatal, olcsó vagy drága, gondolkodjatok el garanciabiztosítás megkötésén! Ezek többnyire biztosítások az adódó javítások terhének megosztására az új tulaj és a biztosító között.
Használtautó-kereskedők lelkesen ajánlják is őket. Egyrészt jutalékot kapnak a szerződések után, másrészt ezzel a biztosítási konstrukcióval saját magukat is védik, ha az autó elromolna. De a pár tízezer forintért megvásárolható védelem a vevőknek is kedvez, mivel az adott kereten belül kisebb saját teherrel javíttathatnak meg egy-egy drága hibát és nem kell kétséges kimenetelű jogvitába bocsátkozniuk az előző tulajjal arról, hogy a hiba oka mikor keletkezett.
Magánszemélyek közötti használtautó-adásvételben a hibás teljesítés bizonyítása a vevőt terheli, a vásárlónak kell bebizonyítania, hogy a későbbi hiba oka már a vásárláskor is megvolt és ő ezt az autó megtekintésekor, kipróbálásakor, a kocsihoz kapott szervizdokumentumok tanulmányozásával nem vehette észre
Használt autós biztosítások összevetésekor mérlegelni kell, milyen időtartamra (pl. 6-12 hónap vagy pár év) és milyen alkatrészekre terjed ki ez a szolgáltatás. Mekkora javítási összeget fedez a pénzintézet? Van-e és ha igen, mekkora a tulaj önrésze a javítási költségből? Ez döntő szempont, mert az önrész akár 35-50 százalék is lehet. Milyen szolgáltatások kapcsolhatók a biztosításhoz, például téves tankolás elleni védelem vagy a csereautó költségtérítése? – sorol támpontokat a választáshoz Szávó Zoltán használtautó-kereskedő. A debreceni Expressive Automobil Kft. tulajdonosa szerint nagyok a különbségek a szolgáltatók között, az egyik garanciabiztosítás állja a kettős tömegű lendkerék cseréjét is, másutt ez a sima elhasználódás és véletlenül sem térül.
Reméljük, cikkünkkel sikerült megvilágítani az összetett szabályozást! Mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy ne a kellékszavatosságra és az utólagos kármentésre alapozzon! Járjatok el körültekintően, vásárlás előtt nézzetek meg legalább 4-5 autót, vigyetek magatokkal egy cseppet sem lelkes ismerőst a használtautó-vásárláshoz és véletlenül se a vétel után vizsgáltassátok át szakemberrel a használt autót, hanem még mielőtt pénzt adtok érte!
