Van, aki a kényelem miatt venne automatikus váltós használt autót és van, akit egészségügyi okok kényszerítenek rá. Megint más a vezetni-közlekedni tanulást könnyítené meg az elején a kuplungpedál elhagyásával, vagy olyan helyen szerzett jogosítványt, ahol többségben vannak az automata autók és nem tanították meg bánni a kézi sebességváltóval.
Sokféle oka lehet annak, hogy valaki automatikus váltóval venne használt autót. Ez a kritérium erősen megtizedeli a szóba jöhető autók mennyiségét. A cikk feltöltésekor a Használtautó.hu adatbázisában kerekítve 80 100 kocsi szerepel, ebből az automatikus sebességváltót kritériumként bekattintva 25 400 marad. Ha kiszűrjük az új és az újnak minősülő (maximum fél éves és 6000 km-en belüli) autókat, a kereső akkor is kidob nagyjából 20 700 találatot.
Használt autók hagyományos automatával
Automata váltóként a leggyakoribb a hidrodinamikus nyomatékváltós szerkezet. Ez a hagyományos automata váltó, kiskocsiktól a luxuskategóriáig temérdek autóban. Konstrukciós előnyük a finom elindulás és a lágy sebességváltás (legalábbis amíg jól működnek). Fő hátrányuk a fogyasztásnövekedés, főleg a régebbi és kisebb motorú autókban, ahol még 3-4 fokozattal kellett kijönni az 5-6 gangos kézi váltók helyett.
Esetenként a fogyasztásnövekedés igen jelentős. A Spritmonitor.de fogyasztási naplóiban a 100 és 145 lóerő közötti II-es Ford Focusokra rákeresve a kézi váltós benzinesek átlaga az 1,6-1,8-2,0 literes motorral 7,83 l/100 km, az automatáké 9,21 liter százon. Ez 1,4 liter százon vagy 6300 Ft 1000 km-re és 630 000 Ft 100 ezer km-re vetítve. Maradva ennél a példaautónál, a 109 és a 136 lóerős dízelek átlaga 5,88 helyett 6,39 l/100 km, itt csak fél liter a többletfogyasztás.
Ha elhasználódik a hagyományos automatikus váltó, felújítása nagyjából 500-900 ezer forintos tétel, de lehet 1,5-2 millió forint is a ráfordítástól és az alkatrészek forrásától függően. Sok múlik azon, lehet-e külön szelepeket cserélni, egy egységben kell-e cserélni a szeleptestet, ebből létezik-e utángyártott a váltó beszállítójától vagy csak gyári alkatrészként rendelhető a márkaszervizekben. Szerencsés esetben elég a wandler vagy citrom felújítása illetve cseréje, tehát a kuplung szerepét is betöltő nyomatékváltó megújítása.
Duplakuplungos váltók
Igen elterjedtek a duplakuplungos sebességváltók DSG, PowerShift (Ford), TC-SST (Mitsubishi), TCT (Alfa Romeo) stb. néven. Két egybeépített kézi váltót képzeljetek el, az egyikhez és a másikhoz is tartozik egy kuplung, aminek nyitásával-zárásával jut szerephez az adott fokozat.
Ezek szerkezetileg kézi sebességváltók, tehát az autó nem fogyaszt többet velük, mint manuális erőátvitellel. A legnagyobb varázslat bennük a váltáskor meg nem szakított erőátadás és a sebességváltások gyorsasága, ha a logikus ütemben mozgunk az autóval, tehát gyorsítás közben felfelé, lassításkor visszafelé lépegetünk. Itt gyakorlatilag mindig adott a kézi váltás lehetősége is, legtöbbször a fokozatválasztó karral, ritkábban a kormányra telepített billentyűkkel.
A kettős kuplungos sebességváltó az R32-es Golf IV és az Audi TT 3,2 V6 nyomán a VW-konszern autóiban terjedt el először. A cég idővel az olajban fürdő, ún. nedves kuplungos váltók után a kisebb motorokhoz, 250 Nm forgatónyomatékig, bevezette a száraz kuplungos váltókat is. Használtan az olajos kuplungos DSG-ben érdemes gondolkodni, ezekkel van kevesebb baj.
Itt 60 000 kilométerenként kell lecserélni a sebességváltó folyadékát és az olajszűrőt, ami nagyjából 70 000 forintos költség. Mind a száraz, mind az olajos duplakuplungos DSG-váltókban fenyeget a váltót vezérlő mechatronika hibája. Ennek javítására egyre inkább van szakipar, de így is 250-500 ezer forintos nagyságrenddel számoljatok.
Videó a motort és a váltót védő kettős tömegű lendkerékről
Mielőtt pénzt adtok egy kettős kuplungos sebességváltójú használt autóért, megfontolandó az is, hogy itt is szükség lehet a kettős tömegű lendkerék cseréjére, ami költségnövelő tényező, szemben a fokozatmentes vagy hagyományos automatákkal.
Nagy kiadás a duplakuplungos egység cseréje is, amikor a kuplungtárcsák súrlódófelülete elkopik, legyen az autó Hyundai Ioniq, Ford Mondeo, VW Touran vagy bármi más. A kuplungtárcsa élettartamát úgy nyújthatjátok meg, ha lerövidítitek a kuplung csúsztatásának idejét. Pl. dugóban viszonylag nagy egybefüggő szakaszokat tesztek meg két elindulás között, hogy a sokszori csúsztatás helyett összezárhasson a tengelykapcsoló. Emelkedőn sose tartsátok meg az autót gázadással, csak a fékkel, mert ez gyilkolja a kuplungot és kerülendő a vontatás is, hiába ad meg a gyártól mondjuk a DSG-s Kodiaqra akár 2,5 tonnás vontatható tömeget.
Kettős kuplungok ára cserealkatrészként
Hyundai Ioniq Hybrid – 310 000 Ft (Aisin)
Ford B7, 2010-2014, 2010-2014) 2,0 TDCi – 886 600 Ft (Rymec)
Škoda B7, 2010-2014, 2013-2020, száraz kuplungos DSG) – 149 300 Ft (Sachs)
VW Passat 2,0 TDI (B7, 2010-2014, olajos kuplungos DSG) – 337 200 Ft (Vaico)
Forrás: saját gyűjtés autóalkatrész-webáruházakból
Robotizált vagy automatizált kézi váltók (Opel Easytronic és társaik)
Elsősorban kis és kompakt autókban voltak gyakoriak azok a kézi sebességváltók, amelyek manuális váltók ugyan, de a kuplung működtetését és a sebességváltást elvégzi helyettünk a gép. Az Opel még a C Vectrában és a B Zafirában is kínálta az Easytronic nevű megoldást az 1,8-as benzineshez, de főleg kisautókban találkoztok vele, például a kétüléses Smartokban vagy a Mitsubishi Coltban.
Ezekben a váltókban többnyire nincs P-állás, N-ben, üresben hagyott váltóval és a kézifékkel rögzíthető az autó. Robotizált váltóval az autók akkor is többé-kevésbé bólogatnak az erőátvitel megszakításakor, ha a váltási pontokat érezve gázelvétellel segítünk a szerkezetnek. Elektrohidraulikus aktuátorok (működtető eszközök), gyakrabban villanymotorok emelik ki, csúsztatják, zárják kuplungot és kapcsolják a kívánt fokozatot.
Létfontosságú a fékfolyadék cseréje a gyári előírás szerint, mert ezzel működik a kuplung is és a szennyezett fékfolyadék a kuplunghidraulikát is hazavágja. Egy jól karbantartott rendszernek is vannak hibalehetőségei. Ha nagy szerencsétek van, egy főtengely-jeladó cseréjével életre kel a hibásan működő automatizált kézi váltó vagy csak a joystick-ként felfogható fokozatválasztó-kar helyzetérzékelő-jeladói rosszak. A robotizált váltók vezérlése is feladhatja a küzdelmet,
Tudjatok róla, hogy kuplungcserekor szükséges a kuplungtárcsát működtető szerkezet feltanítása. Így lehet megosztani a rendszerrel, hogy hahó, friss a kuplungtárcsa, más a vastagsága, más a végállása, máshová esik a csúsztatási pont. Ha ez elmarad, hiába veszitek egymás után az új vagy a bontott kuplungműködtető villanymotorokat, egymás után mennek majd tönkre.
Összességében nem ez a legtartósabb és legkevesebb szervizkiadással járó mód a váltások elhagyásához. Előnye a többletfogyasztás elkerülése a kézi váltóhoz képest és mindig van manuális mód is, ha beavatkoznátok.
CVT-s autók: szokni kell, de lehet jó
Ázsiai autókban fordul elő leginkább a fokozatmentes sebességváltó. Itt elméletileg végtelen számú fokozat alakítható ki a két szíjtárcsa között mozgó szíjjal vagy lánccal. Előnyük, hogy a motor viszonylag sokat működhet a gazdaságos fordulatszám-tartományokban, mert az állandó fordulatszámon járó motorral az egyre hosszabb áttételek kapcsolásával gyorsul az autó.
Gyakori megoldás kis teljesítményű, szerény nyomatékú ázsiai kisautókban, de japán gyártók akár a dízel Nissan X-Trailben is bevetik. Kellemetlen vonásuk erős gázadásra a motor felpörgetése és bőgetése egyenletesen magas fordulatszámon, ezt a bégetést a hibrid Toyoták is produkálják.
A CVT váltónak az Audi is nekifutott, de a Multitronic fokozott hibalehetőségekkel fenyeget, a turbós dízelmotorok jelentős nyomatékával nehezen boldogult a váltóban alkalmazott lánc. Multitronicos Audit legfeljebb váltójavításra félretett, kiadós tartalékokkal vennénk, ezt a megoldást nem javasoljuk használtan.
Legyen hibrid?
Aki automata váltós használt autót venne, fontolja meg a teljes hibrid járműveket! Ezek nagyjából 1,5 millió forinttól felfelé érhetők el a Toyota Prius II és körülbelül 1,8 millió forinttól a vele összevethető Honda Insight esetében. Az Insight nem hajlamos rozsdásodni, ez a legnagyobb előnye a 2003-2009 közötti kettes Priushoz képest, amely cserébe fejlettebb hibridtechnikát és kifinomultabb működést nyújt.
A Toyota és a Lexus hibridjeiben legnagyobbrészt nincs sebességváltó, de a bolygóműves, fokozatmentes erőátvitellel felhasználói oldalról pont úgy viselkednek, mint egy kétpedálos autó, amiben csak nyomni kell a féket és a gázt.
Lehetőleg csak olyan használt hibrid autóért adjatok pénzt, amelyben igazolt a hajtóműolaj cseréjének megtörténte. Akkor is, ha ezt az adott típusnál nem írja elő a gyártó! A Honda CVT váltós hibridautóiban, amilyen a Jazz Hybrid vagy az Insight második generációja, kötelező 40 000 km-enként olajat cseréltetni a fokozatmentes automatikus sebességváltóban.
Olajcsere: akkor is kell, ha nem előírás
Sok automatikus váltóra nem ír elő olajcserét a gyártó, mert úgynevezett élettartam-olajtöltet van bennük. Azt azonban nem mondja meg az autógyár, hogy mennyi is lesz ez az élettartam. A tulajnak nagyon nem mindegy, hogy például 150-180 vagy 250-300 ezer km. Emiatt mindenképpen érdemes olajat, és ahol lehet, olajszűrőt is cseréltetni az automata váltós használt autókban.
Ha semmi nincs megadva, akkor 90 000 km legyen a csereperiódus hosszabb utakra használt autókban és 60 000 km zömmel városban koptatott autókban. Az olajcserére a legjobb mód váltóolaj-cserélő gépezettel dolgozó szakműhelyt felkeresni. Itt párhuzamosan fejtik le a használt olajat és a gép a helyére nyomja be a friss kenőanyagot egészen addig, amíg a váltóból a fekete vagy barna, égett, elhasznált, ronda olaj helyett szép piros váltófolyadék jön le.
A váltóolaj-cseréről tudni kell, hogy az olajcsere után hibákat produkálhat vagy „elromolhat” egy addig úgy-ahogy működő automatikus sebességváltó. De sosem az olajcsere a hiba oka, egyszerűen a régi olaj elfedett tömítettségi és más gondokat, amit a friss kenőanyag már nem tesz meg. Tehát ha olajcsere után letérdel a váltó, akkor a hiba már addig is adott volt az automata sebességváltóban, az olajcsere kényszerűen előbbre hozta a váltó felújítását.
Épp ezért megfontolandó, hogy ha elmaradtak az addigi olajcserék és van a váltóban mondjuk 200-250 ezer km, akkor inkább olajcsere nélkül menjetek vele, amíg még működik és utána jöjjön a felújítás.
Akármilyen konstrukciójú automata váltós autót vesztek is használtan, készüljetek egy félmilliós tartalékkal! Ez legyen félretéve és ha szükség lenne rá, gondoljatok arra, hogy kézi váltónál maradva egy kettős tömegű lendkerekű, turbós benzines vagy turbódízel autón kuplungot cserélni kuplungtárcsával, kinyomócsapággyal, kuplungszerkezettel, esetleg adóhengerrel, továbbá kettős tömegű lendkerékkel majdnem annyiba kerül, mint felújíttatni egy automatikus sebességváltót. Máris nem akkora luxus gépre bízni a sebességváltást és megszabadulni a kuplungpedáltól.