Legutóbb ott hagytam abba az öthengeres motorral (OM605.911) megáldott S124-es Mercedesem történetét, hogy egy ilyen szívódízelt nehéz a működésképtelenségig elhasználni. Ez is életre kelt ugyan, de egy ideig három-négy hengerrel kalimpált, és az ötödikben csak az első gázfröccs után vagy némi alapjárati üzemtől indult be az égés.
Mivel ráadásul még jó gyenge is volt, bajait első körben a porlasztócsúcsok újra cserélésével próbáltuk orvosolni. Az új porlasztókat annak rendje-módja szerint meg is kapta az autó, csakhogy az új injektorok kihozták az ősöreg adagoló bajait.
Új injektorral rossz az öreg adagoló
Történt ugyanis, hogy azt a nyomásértéket, amivel az új porlasztók nyitnak, a kopott gázolajszivattyú nehezen tudta produkálni. A megoldás erre az adagoló felújítása volt, aminek a levezényléséért és elvállalásáért különösen hálás vagyok az autót gondozó műhely mindhárom szakemberének a Szépvölgyi úton, különösen édes, jó Lajosomnak. Adagoló nélkül az autót csak tologatni lehet és vagy két hétig útban volt náluk a kombi, amíg a külső szakműhelyben megtörtént a gázolaj-adagoló szivattyú felújítása.
Korábban ez a hétüléses kombi éveket állt és mozgásba vételével volt rá halvány esély, hogy a fékek menthetők. Nem így lett, nagyobb sebességről fékezve a fékek ütöttek, rázták a kormányt, a lassulás is jelképes maradt, emiatt kicseréltettem elöl a féktárcsákat és a fékbetéteket.
A javítás óta az autó képes blokkolóra fékezni, amiből a típust ismerők tudhatják a következő baját. A kerekeknek nem lenne szabad megállniuk, mert ez egy német piacos autó 1995-ből, ahol 1988-tól alapfelszerelés volt az ABS. Újabb teendő a hibalistán.
Fékcső után tárcsa- és betétcsere
Próbálok annak örülni, aminek lehet, mert a 124-es Mercedes még romjaiban is tetszett, és most már tényleg van minek örülni. A fékrendszer a pedál lenyomását végre nem a lassítás iránti alázatos igénynek veszi, hanem érdemben lereagálja. Az új fékkel nagyobb bizalommal merészkedek a háromjegyű sebességtartományba, amiért az üresen 1,6 tonnás kombiban gyönyörű hanggal kell megdolgoznia a sorötös szívódízelnek.
Alkatrészekkel és munkadíjjal 200 000 forintot fizettem az új injektorokért, az adagoló felújításáért, a gázolajszűrő, különféle tömítések és csövek, illetve az első féktárcsák és fékbetétek cseréjéért. Az öreg szívódízel kombi ezzel a javítással sokadszorra igazolta létjogosultságát, mert egy modernebb, közvetlen befecskendezéses turbódízelre ennyi pénzért rá sem néznek.
Sajnos még nem sokat mentem vele a javítások óta. Ha erősebb is lett, az csak annyit jelent, hogy kevésbé gyenge és lomha most, mint az üzemanyag-ellátás javítása előtt volt.
Ami viszont szembeszökő különbség, hogy érezhetően finomabban, egyenletesebben jár a motor, szebb a hangja és sokkal jobban veszi a fordulatszámot, lelkesebben pörög.
Most is gyenge, de jobban működik
Ennél a hengerenként négyszelepes, 4-5-6 hengeres szívódízel-motorcsaládnál forgatni kell a motorokat, nyomaték híján nem oldanak meg mindent 1500-2000 között. Az egykor 113 lóerős csúcsteljesítmény ennél a motornál 5000-es, a 170 Nm-es nyomatékcsúcs percenként 3200-4600 közötti fordulatszámon mérhető.
Kíváncsi vagyok, javul-e a fogyasztása a beavatkozás után, de ezt majd a nyári forróság elmúltával fogom megmérni. A gyári extraként a brémai üzemben kiépített klímaberendezés feltámasztása első közelítésben is 350 ezer forintos összköltségű tétel lehet, ráadásul mi a hosszabb utakra a tapasztalatszerzés miatt legtöbbször az új tesztautókkal megyünk, így ezt a feladatot anyagi okokból hátrébb soroltam a prioritási listán.
Kánikula klíma nélkül
De épp a kánikula közepén kellett elővennem az autót. Jónak nem volt jó vele a hőségben, de három tényező szerencsés konstellációja kibírhatóvá tette a verőfényes túrát. Az egyik, hogy az autó a szerkesztőség hűvös garázsában áll, így nem 50-70 Celsius-fokra hevült belső térrel indultam a hőgutába. Kedvezett a szögletes karosszéria is, mert ebbe kicsit kevésbé tűznek be a napsugarak, mint a buborékformájú modern autókba, valamint jól jött a csekély nyári forgalom is, így kevés állással megúsztam, hűtött a menetszél.
Ezzel együtt sem értem, hogyan lehet a család elsődleges autójában nem megjavíttatni egy működésképtelen légkondit. A Mégane CC-ben is rengeteget javított az életminőségemen, amikor a vásárláskor üzemképtelen klímaberendezést megcsináltattam a tömítetlen klímahűtő cseréjével.
Nem ok nélkül vettem elő az S124-est a rekkenő hőségben, egy rossz motort kellett elszállítanom vele autószerelő cimborámtól egy érdekes anyag reményében. Öt rétegben kibéleltem a csomagterét kartonpapírral, a motort egy öreg autógumiba állítottuk és kikötöttük, hogy maradék olaj ne folyjon ki a csomagtér ma is szép szövetburkolatára.
Nagy túlélő
Egy szívó benzines Opel-motorról van szó, amelynek első hengerében elment a kompresszió és a veszteségmérés szerint a henger semennyire sem tömít. A motort egy bontott Z18XER váltotta fel a B Zafirában, én meg elhoztam a régit, hogy egyszer talán lesz időnk levenni a hengerfejet, szétszedni a motort és megállapítani, hol szökik el a nyomás, mi volt a baja és megjavítható-e gazdaságosan.
Ha most páran hangosan felkacagtatok a gazdaságos szóra, épp tőlem, aki egy ki tudja hány kilométert futott öreg Mercedesbe belelapátolja a vételárának többszörösét, igazatok van. A hobbiautó nem anyagi értelemben véve jó befektetés, bár az is lehet, hanem az örömei miatt éri meg.
Megkaptam már a fekete kombira, hogy halottaskocsi, de nekem pont az elmúlás ellenkezőjét, az életigenlést jelképezi.
Sokszorosan túlfut és lazán túlél sokkal újabb autókat, amelyek konstrukciójánál a tartósság más fajsúllyal szerepelt a fejlesztési szempontok, az autóval kapcsolatos elvárások között, amit a német autóiparban a Lastenheft tartalmazott. A Lastenheft szó szerint a terhek vagy tartozások jegyzéke, de magyarul szabályzatot, specifikációt is jelent.
Kioldja a feszültséget
Megvan a varázsa ennek az autónak, amely alapos konstrukciójával, komótosságával és békebeli kényelmével pont az ellenkezőjét képviseli annak a túlfeszített pörgésnek, amiben a mindennapok telnek. Remélem, hogy nem mindenkinek, de sokunknak, köztük nekem, igen.
Itt nincs rajtad nyomás, ezzel nem lehet sietni. A tűzfal mögül duruzsoló öthengeres moraja kioldja a feszültséget, a futómű tejszínhabba ágyaz. A 124-es van olyan régi, hogy legyen örömöd a gépészkedésben, de van annyira mai, hogy a kényelmed és a biztonságérzeted se csorbuljon. Akárhányszor előveszem és akárhova utazunk, megmártózhatunk vele egy olyan kor bizakodásában, amikor a jelen biztos volt és a jövő jót ígért.