Hiába tartozom rendszertanilag a bölcs emberek közé, homo sapiens sapiens létemre csak az öregedés által és számomra fontos emberek elvesztése árán értettem meg, éreztem át a földi lét végességét.
Ezért próbálom a maradék időt, legyen ez pár év vagy több évtized, nem behegesztett és unalmas autókban tölteni. Az első reakcióm a Mégane CC megvásárlása volt az eredetileg benzines városi kisautóra szánt nagyjából 600-700 ezer forintból. A kék Mégane II 1,6 jobbkormányos ugyan, de nyitható a teteje és a kabriózás élvezeti értékéhez képest potom pénzből fenntartható mindenes, már negyedik éve.
124-es Mercedes: 1984-től 1997-ig
A Vezesshez érkező tesztautók miatt biztosan nem volt szükségem még egy autóra, de annyit és olyan régóta álmodoztam az 1984 őszén bemutatott és kabrióként 1997. július 4-éig gyártott 124-es Mercedes-ről, hogy amikor lehetőség adódott az ismeretségi körben egy romos, de érdekes példány megvásárlására, elmentem, bemásztam alá, megszerettem a belsejét és megvettem.
Erősen a kínálat alsó harmadában, a 600 ezres ársávban két éve sem futkároztak ép és jó 124-esek, de nem akartam egy nélkülözhető projektautóval többet kockáztatni, tetszett a kombi 550 literes csomagteréből kihajtható, kultikus extrának tartott pótülés, tetszett az eredeti fekete műbőr helyett beépített szövetülések épsége, a fabetétek állapota, a légkondicionálás megléte és a két első légzsák is, ami közelebb hozza a ma elvárható minimumhoz a használt Mercedes S124 biztonságát.
Erősen motivált az is, hogy az öthengeres, hengerenként négyszelepes szívódízellel nemcsak technikatörténeti értéket izzíthatok indulás előtt, de kitörhetek a 3-4 hengeres autók közül, amiből a Hamar Balázzsal használtan behozott autóinkkal együtt addigra volt már vagy 16 életemben.
Indul, működik és nagyon hangulatos
Én is tudom, hogy összességében olcsóbb és jobb megoldás egy igazán szép állapotú, nem korrodált 124-est megvenni használtan, mint egy rozsdarágta és elaggott autó feljavítására áldozni, de mivel akkor sem volt rá 2-3 millió forinton, egy olcsóba ugrottam bele. Sosem lesz belőle OT-várományos, de ebben addig is örömöm van, ameddig egy jobbra, pláne egy jóra kuporgatnék.
Kiemel a mai kor pörgéséből, az előkamrás öthengeres puha mormolása a boldog békeidők nyugalmába merít utazás közben
Most, hogy az önindító nem lép sztrájkba rajtaütésszerűen és az öthengeres bármikor beindul betolás nélkül, jó időben egyre jobban sajnálok minden utazást, amit nem az S124-es Mercedes-szel teszek meg.
Mindig jó elővenni és menni vele, mert kiemel a mai kor pörgéséből. Aki együtt tud élni egy előkamrás szívódízel lassúságával, azt a puhán mormoló öthengeres a boldog békeidők nyugalmába meríti utazás közben. A feltöltött motorok ereje híján itt tudni kell gazdálkodni a lendülettel, de ebben is van öröm.
Autópályán egy jól megkomponált előzés megsimogatja a lelkemet, ha rövid időt töltök a belső sávban, nem tartottam fel senkit, mégsem kergetem feleslegesen az előzéshez a ki tudja hány százezer kilométert megélt öthengerest, amely a rövid ötödikkel 140-nél már 4000-et forog percenként.
Műszerfaltakaró lett a gyűlölt törölközőből, ami a bolyhok közé összegyűjtötte az összes levéltörmeléket a strandon. Érték a 124-ben, ha nincs megepedve a műszerfala
Talán a Peugeot volt még annyira mélyen dízeles márka, mint a Mercedes-Benz a kamrás motorok korában és az az is közös bennük, hogy szinte elnyűhetetlen atmoszférikus dízelmotorjaik M-24-es Volgák és más keleti autók benzinszomját oltották részben utólag beépítve, részben nyugati exportra szánt új autóként.
6:1 a limuzin-kombi arány
Ács Tibor a 31 évesen, 340 ezer kilométerrel újnak ható, gyémántkék 230 TE kombijáról írt remek cikkében Csikós Zsoltot idézi, aki szerint a 123-as kombik ára már meghaladta a kupékét és abban reménykedem, hogy a 124-essel is hasonló lesz a fejlődés. Nem azért, mert eladnám, hanem hogy ne érezzem annyira baleknak magamat, amikor összeadom a ráfordításokat. (Az említett cikkből tudtam meg, hogy az én autómon lévő alufelnit kacsaitatónak hívják. Majdnem olyan találó, mint a korábbi széria híres könnyűfém kereke, a csatornafedél vagy német eredetiben Gullydeckel.)
Kacsaitatónak hívják ezt a 15-ös könnyűfém felnit, ez az 1993-tól gyártott, a második ráncfelvarrással E-osztályra átnevezett modell leggyakoribb alufelnije, amilyen elődjében a csatornafedél mintájú volt, német eredetiben a Gullydeckel
Ha a típuson belül megoszlást nézzük, elsőre indokolatlan a kupék árát túlszárnyalnia a kombiknak, mert 141 498 példány készült a kupékból, míg a Sindelfingenben gyártott 2 058 777 limuzinra 340 503 T-Modell jut a brémai üzemből. A teljesség kedvéért: a történelemkönyvek 33 952 vagy 33 968 darab kabriót (A124) és 2362 db V124-est, tehát hosszított, hatajtós, nyolcüléses limuzint hoznak, plusz a felépítménygyártóknak kiszállított járóképes modellek, amikből zömmel rohammentő vagy halottaskocsi lett.
De hiába készült több T-Modell a kupénál, a hatalmas csomagtartű kombikból nagyon sokat agyonhasználtak melósautóként. Széttaposták őket az utánfutóval vásározók, lerúgták a nemtörődöm családok, akik csak a megfizethető igásállatot látták benne.
Bírja a kizsákmányolást, de nem örökre
Egy S124 jelű kombi Mercedes sokáig bírja a kizsákmányolást, de egyszer itt is vége a mechanikus alkatrészek teherbírásának, ráadásul a kombik hátulja aerodinamikai okokból jobban rozsdásodik, mert maguk után szívják az esővizes, sólucskos felhőt, amitől a furgonok raktérajtaja is szétrohad.
Valószínűleg nálam a nemrég mért 6,2 liter/100 km marad az öthengeres, 20 szelepes szívódízel minimumfogyasztása
Most nyáron jártam vele párszor, ezekből a 200-500 kilométerekből azért összejött annyi, hogy többet tudjak a fogyasztásáról. A Teletank egységes fogyasztás mérési körén 8,6 liter adódott 100-on. Egy 230 TE a négyfokozatú automatával országúton, autópályán, 120-as utazóval elemészt 11,5 litert 100 km-en a 100-asból, persze az egy sokkal gyorsabb és erősebb autó.
Fogyasztás benzines és dízelmotorral
1989 és 1993 között futott az itthon vasorrúnak hívott, második sorozat a 124-es Mercedesekből. Akkoriban városi forgalomra, egyenletes 90 km/órás és állandó 120 km/órás sebességre vonatkozó gyári értékeket kellett megadni a katalógusban. Alább Ács Tibor kollégám gyűjtéséből szerepel az árban összevethető benzines és dízelmotoros S124 fogyasztása. Érdekes, hogy a DIN-szabvány szerinti mérésben a városi értéket mindkét motorral mérsékli, a lakott területen kívül fogyasztást viszont növeli a mai automatáknál sokkal rosszabb hatásfokú, négygangos automata.
MB 230 TE (132 LE, soros négyhengeres szívó benzines)
Város/90/120, ötfokozatú kézi váltóval: 12,5/7,7/9,4 l/100 km.
Város/90/120, négyfokozatú automatával: 12,0/8,2/10,3 l/100 km.
MB 250 TD (94 LE, soros öthengeres atmoszférikus dízel)
Város/90/120, ötfokozatú kézi váltóval: 9,5/5,8/7,8 l/100 km.
Város/90/120, négyfokozatú automatával: 9,3/6,3/8,4 l/100 km.
7,41-7,65-7,44 l/100 km: hosszabb utak után teletankolva az autót nagyon hasonló fogyasztási értékek jöttek ki az S124-es E 250 Dieselre, pedig a terhelés és a sebesség is különbözött a különféle utakon. Mintha 100 kilométerre volna egy 7,5 literes alaprezsije a kopott motorral és az 1600 kilóval, de alig hatna rá a sietés, az öt-hat-hét fő, a légkondicionálás és a telerámolt csomagtér.
Ezen is van kampó, sokszor lábszáron vert már a vonóhorog, de még mindig meg tud lepni. A kerékpárszállítás miatt tartottam meg, a tökéletes áttekinthetőség miatt mechanikus tolatóradarként nincs rá szükség
Nemrég voltam vele egy koraőszi balatoni körön, arányaiban kevés országúttal és sok autópályával, figyelve a fogyasztásra, legtöbbször 100-105 km/óra körül hömpölyögve, csak előzéshez gyorsítva 125-ig. 6,2 liter/100 km-re jött ki a fogyasztás tankolás után, azonos töltőállomás azonos kútoszlopánál mérve, mindkétszer az itt valóban telit jelentő első kattanásig. Valószínűleg ez marad nálam a teljes gyári nevén Mercedes-Benz E 250 Diesel T-Modell minimumfogyasztása.
Elúszott, végre!
Ezzel együtt tudok élni, de az erő néha nagyon hiányzik belőle. Elegendő nyomaték híján a hosszmotoros hátsókerék-hajtás itt csak a fordulékonyságot javítja a jól alászedhető, szépen bedőlő első kerekekkel (11,3 m a fordulókör átmérője), az összes eddigi farolási kísérletem szánalmas próbálkozás volt. Aztán egy nyári zápor után az estére kiürült budaörsi bevásárlóközpontok tükörfényesre kopott, fehér betonos körforgalmában megláttam a lehetőséget.
2800 mm-es tengelytávval és a kiadós kormányszöggel nagyon egyszerűen kontrollálható volna, csak ereje nincs a faroláshoz. De a fehér betonra hullott eső kisegített
Végre sikerült a kormánnyal megbillentve és kíméletlen padlógázzal annyira keresztbe tennem a 2800 mm-es tengelytávval és a kiadós kormányszöggel nagyon egyszerűen kontrollálható kombit, hogy érdemben vissza kelljen tekernem a kormányt. Visszamentem még pár körre tankolás után és hazaérve olyan elégedetten parkoltam le a 124-est, mint még soha életemben.
