Ötajtós, 1,4-es, szívó benzinmotoros kisautó, egy népszerű márka közkedvelt típusa, kevés kilométerrel, magyarországi első forgalomba helyezéssel. Az a kombináció, amire a vevők legnagyobb része ugrik ‒ de élőben az autó kiábrándító. Egy bal hátsó ajtót kivéve a karosszéria minden eleme törött, horpadt, meg van húzva ‒, a konkrét márka és modell jelen esetben mindegy.
A kiskocsi régóta javítatlan sérülések rozsdanyomait viseli, utastere vegyvédelmi öltözékben is taszító lenne, és világít a hibalámpa a műszerfalon. A motorházban sem jobb a helyzet. A vezérléskészlet cseréje elmaradt, és a hűtőfolyadék kiegyenlítőtartályának lassú, óvatos nyitásakor nem szisszenést hallunk, ahogy a nyomás elszökik, hanem a motor kinyomja a vizet a tartályból, mert a hengerfejtömítés 100 ezer kilométert sem bírt ki.
Az összes fék cserés, négy tárcsa a betétekkel, plusz a kézifék javítása. Itt nem oktatóvideó forog a használt autók hibalehetőségeiről, hanem egy 100 488 kilométerrel új tulajdonost kereső, jól lekövethetően valós futásteljesítményű, a magyar piacon rendkívül keresett modellt lát(t)unk. Ez az ezüstmetál, ötajtós kisautó iskolapéldája annak, mennyire nem a futásteljesítmény szabja meg egy használt autó állapotát és valós értékét ‒ mutat rá anyagában a CarNet.
A kép ugyan csak illusztráció, de akár ez is lehetne…
Lelakottsága természetesen nem reprezentatív minden keveset futott autóra, de azt jól mutatja, hogy a ritka használat nem garancia a jó állapotra. Aki használt autókkal foglalkozik, hamar megtanulja, hogy 250-300 ezer kilométer éppúgy nem jelenti egy autó élettartamának végét, mint félmillió kilométer, ha a karbantartás megfelelő és az elhasználódó, elkopó alkatrészek cseréjére nem az a válasz, hogy jól van az úgy, elmegy az így és hej, ráérünk arra még.
A rövid utak pusztítják az autót
Az autókat legjobban a városi használat amortizálja. Egyrészt a főutak, autópályák burkolatában jellemzően sokkal kevesebb hiba, az autónak nem kell megsüllyedt csatornafedeleken, kitaposott nyomvályúkon át bukdácsolnia, megússza a kiálló villamossínek ütéseit. Gyorsforgalmi utakon járva nem gyilkolja a futóművet a parkolás járdára fel, járdáról le és az álló helyzetben tekergetett kormány, a kuplungot sem koptatja a kihajtás mélygarázsokból, bevásárlóközpontokból.
Viszonylag egyenletes sebességnél, váltások nélkül a hajtáslánc terhelése töredéke annak, ami hasonló távon, de sokszori elindulással éri. Nem csak a kuplung kopik kevésbé, de kevés motorleállítással, elindulással és váltással a kettős tömegű lendkerék elhasználódása sem vethető össze a lámpákkal megfogott, állandó újraindulásokkal, sebességváltásokkal terhelt városi üzemmel.
Aki munka- vagy magánügyben sokat utazik, rá van utalva az autójára, elsődleges számára, hogy az üzembiztos legyen, beinduljon reggel és hazahozza este. Ezek az emberek józan belátásból vagy a kényszert felismerve, de jelentős arányban áldoznak autójuk jó műszaki színvonalának fenntartására, hogy ne álljon meg alattuk a kocsi. Ha sok idő telik együtt egy autóval, az a kötődést is erősíti ember és gép között, ami könnyebben emészthetővé teszi a kiadásokat, és az autó megkaphatja mindazt, amit megérdemel és amire szüksége van.
Nagyon nem az óraállás számít
Hosszabb távokat járó autókban arányaiban sokkal kevésbé használódik el az önindító, mint a 2-5 kilométerenként újraindított kocsikban. A motor kopásai is legnagyobbrészt hidegindításkor és bemelegedés közben keletkeznek, meleg kenőanyaggal a motor belső kopásai elhanyagolhatók. Az akkumulátor is megszenvedi a városi forgalmat, amikor a hátsóablak-fűtéssel, az ülésfűtéssel, az indítózás terhével merített akkut a generátor nem képes rendesen újratölteni, mert az autó keveset megy két indítás között és annak egy részében is alapjáraton pötyög.
Nem biztos, hogy a kevesebbet futott autó a jobb választás
A rövid idő alatt sokat futó autók iránt sokkal kevesebb vevő érdeklődik, mert az autóvásárlók igen nagy része sajnos nincs tisztában azzal, hogy a magasabb óraállás nem egyenlő a rosszabb állapottal. A kisebb kereslet nem csak a vevők alkupozícióját erősíti, de azonos áron jobb felszereltségű, jobb szolgáltatásokat nyújtó, biztonságosabb autót vehetnek.
Nem mindegy az autóval együtt töltött évek során, van-e szélvédőfűtés, vagy reggelente kaparhatjuk a jeget novembertől márciusig, kapunk-e árnyékolórolót, ami a hátsó utasokat védi kánikulában, szebbé teszi-e a csípős reggeleket az ülésfűtés, vagy megédesíti-e az autózást a jobbik audiorendszer. És ezek még csak kényelmi szempontok, de van, amikor az autó biztonsági felszereltsége dönt egy baleset kimenetéről. Magasabb óraállással elérhetőbb az elöl oldallégzsákkal, az oldalablakok mentén függönylégzsákkal, esetleg a hátsó üléseknél is oldallégzsákkal felszerelt autó.
Több extra, jobb áron
Ugyanilyen biztonsági kérdés a blokkolásgátló vagy a menetstabilizálás megléte is, ami a magyar piacra szállított autókból nagyon sokáig hiányzott, vagy csak a gazdagabban felszerelt autók kapták meg. Ne feledjük, hogy a hazai autópark átlagosan már 16 éves autókból áll, tehát legtöbbször nem a flottakezelőktől 4-5 évesen, 100-180 ezer kilométerrel kifutó vagy a márkakereskedésekben beszámított, átvizsgált és végigpecsételt szervizkönyvű használt autókról van szó.
Aki igent mond egy relatíve fiatal, de sokat futott használt autóra, az autózással járó környezetszennyezést is csökkenteni tudja. A vadonatúj autók kipufogógázai tisztábbak, és jellemzően a fogyasztásuk is alacsonyabb a 4-6-10 évvel régebbi autókénál, ami környezetvédelmi szempontból fontos érv.
Állapotot veszünk, nem kilométert ‒ tartja a mondás
De egy autó legyártása irtózatos energiamennyiséget igényel és ezzel arányos környezetszennyezést okoz. Ez a tény a használt autót rosszabb emissziós szinttel és valamivel magasabb fogyasztással is versenyképessé teszi egy újjal szemben.
Nem az a baj, ha sokat mutat a km-számláló
Természetesen egy autót önmagában nem tesz jó vétellé a magas óraállás, ha az elhanyagolással jár együtt, és az autónak minden gyárilag beépített részeleme a végén jár annak a nagyjából 150-200 ezer kilométeres tartománynak, ameddig nem kell a lengéscsillapítók, a kuplung, a lengőkarok és más alkatrészek cseréjére költeni.
Az autó használati értéke nem attól függ, mennyit ment, pláne nem attól, hogy mit mutat a számláló. Mert a hazai valóság messze nem mentes a kilométeróra-visszatekeréstől és a szervizkönyvek hamisításától.
Egy autó elhasználódása elsősorban nem a futásteljesítményével, hanem a karbantartás és a javítás elspórolásával arányos. Tehát egy viszonylag fiatalon 250-300 ezer kilométert vagy még többet futott autó, amelynek a tulajdonosa nem garasoskodott a kocsi karbantartásán, és a kopó-, elhasználódott alkatrészeket, hibákat mindig jó minőségű alkatrésszel pótolta, javíttatta, és ezt szervizszámlákkal igazolni is tudja, kifejezetten jó vétel lehet.
Abban is segítünk, mit érdemes mérlegelni használtautó-vásárlásnál:
