Szerintem nem lehet könnyű igazi kamionosnak lenni. Unalmas utak ugyanazon az útvonalon, alvás a hálófülkében, elszomorító lassúság, izgalom közel nulla. Ennél kevés unalmasabb meló létezik. Párszor megjártam Hollandiát teherautóval, mindig éjszaka mentünk, és gyakran halálközeli élmény volt. 100 körüli tempónál tényleg nehéz mást csinálni, mint elaludni.
Némi izgalmat csak az autósok jelentenek az életükben. Velük viszont naponta meg kell küzdeniük, még szerencse, hogy a fülkében szinte sebezhetetlenek a sofőrök.
Mit utálok a kamionosokban?
Legtöbben zsigerből általánosítunk és fújunk az összes kamionosra, mert csak negatív élmények élnek bennünk. Pedig kamionosból legalább annyiféle van, mint autóvezetőből. Van normális, udvarias, türelmetlen, agresszív stb. Utóbbiakat igyekszem elkerülni, mert egy negyven tonnás azért jókora kárt tehet bennem.
– Utálom azt, amikor a kamion kirakja az indexet, és rám húzza a kormányt, majd odapasszíroz a korláthoz, hacsak nem fékezek, és engedem magam elé. Szinte mindannyiunkkal előfordult már. Ezeket a sofőröket megrészegítette a nagy vas. Teljesen érthető, elég csak az agresszív terepjáróval, vagy drága autókkal közlekedőkre gondolni. Békén hagyom őket, max dudálok egy kövéret!
– Utálom azokat, akik hátulról perverz módon rám másznak és kivilágítják a szememet. Ha élni akarok, nem érdemes befékezéssel sem próbálkoznom. Egy megrakott kamionnak 80-ról 70 méter a féktávja, akár háromszorosa egy személyautóénak. Abban bízhatok, hogy magasról jól rálátnak a forgalomra, de legjobb, ha kihúzódom előlük vagy gyorsítok. Ha egy öreg Kamazról van szó, akkor gyorsan menekülőre fogom, mert ott aztán nincs megállás. Megint nincs mit tenni!
– Utálom, amikor beszorulnak a magasságkorlátozás alá, majd tolatnak az egysávos úton, hatalmas dugót teremtvén percek alatt. Bár én sem tudom, milyen magas a kölcsön kapott mikrobusz, nem tudom befér-e a mélygarázsba. Mégis, ez tűrhetetlen állapot! Komolytalan, felelősségtudat nélküli emberek ne közlekedjenek!
– Utálom, amikor 2 percig előzik egymást előttem az autópályán, és nincs az az Isten, hogy a lassabb kis gázelvétellel segítse a gyorsabbat. Bár én is nekiállnék előzni, ha a limiterem nekem 1 km/órával is többet engedne. Az autósok végül is kibírnak egy percet.
– Utálom az országon konvojban áthaladó kamionosokat, akiket életveszélyes egy gyengébb autóval előzgetni és azokat, akik harminccal kullognak felfelé az emelkedőn! Keressenek autópályát, vagy hagyjanak nagyobb követési távolságot!
– Utálom a nyomvályúkat! Erről kivételesen nem a fuvarozók tehetnek, hanem az útépítők. Egy normális országban nem süllyed meg az aszfalt egy kissé túlpakolt teherautó alatt. Aki túlpakolja, azt úgyis megbüntetik – távolságtól függően akár százezres nagyságrendben -, ráadásul nem is a sofőr tehet róla.
– Utálom, mikor a roncs teherautók úgy füstölnek mellettem a dugóban, hogy kikapcsolt ventilátornál is megfulladok az autóban. A műszakilag nem megfelelő járműveket egyszerűen ki kellene vonni a forgalomból.
– Sőt, utálnám azt is, ha a lakásom előtt nagy kamionok húznának el, és rezonálna tőle az egész épület. Több autópálya és olcsóbb úthasználati díj kellene, hogy az átmenő forgalom ne az én káromra spóroljon az autópálya-matricán.
Felülről nézve
Azért, hogy tisztán lássak, és ne legyen teljesen egyoldalú a kép, kifaggattam egy az irodánk közelében lévő fuvarozót is, aki nap mint nap sártengert csinál az úttestből, de persze ezért nem haragszom rá. Neki ez a munkája.
– Mit utálsz az autósokban?
– Én nem utálom az autósokat! Rengeteg típusú autós van, ahogy kamionos is. A drága kocsikkal közlekedők például soha nem akarnak beengedni. Ők úgy viselkednek, mintha rájuk nem vonatkoznának a szabályok. Ha viszont én beengedek valakit, akkor az is beenged valakit, és alig jutok előrébb. De sokféle kamionos is van. Sokan nem törődnek a kicsikkel. Nekem 30 év alatt egy balesetem volt.
– Sokat macerálnak a szervek?
– Szinte alig. Az utóbbi hónapokban nem állítottak meg.
– Nem jártok túlterhelve?
– Nem, szerintem nem sokan merik túlpakolni. Az enyém 15 tonnát bír, nem hiszem, hogy ez a föld van annyi.
– De nem méritek?
– Nem.
– Aha.
Lássuk be!
Lássuk be: nem minden kamionos őrült, nem akar mindenki összetörni bennünket és nem akarnak a szakadékba tolni bennünket, mint a Párbaj című Spielberg filmben. Vegyük észre, hogy a legtöbben segítőkészek, és ha ott vannak, ahol zavarnak bennünket, az nem feltétlenül az ő hibájuk.
Lássuk be, ha beengedünk egy kamionost, kézzel vagy egy jobbra-egy balra irányjelzéssel szinte mindig megköszöni. Az autósoknál ez kb. 60 százalék. Beláthatatlan útszakaszon szintén rendszeresen kézjelzéssel vagy indexeléssel segítik az autósokat az előzésben.
Lássuk be, hogy bár rengeteg bosszúságot okoznak, de nem önszántukból teszik. A vezetők legritkább esetben tehetnek bármiről is. A teherautósok sokkal többet megtesznek értünk, mint mi autósok őértük. Mi mégis utáljuk őket. Nem lennék kamionos!
