A blokkolásgátló rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések egészen 1968-ig a személygépkocsi ágazatra korlátozódtak, amikor is Hermann Göbelst, a Robert Bosch GmbH mérnökét felkérték, hogy fejlesszen haszongépjárművekhez is ABS-rendszert. A feladat a személygépkocsikhoz viszonyítva összetettebb és nehezebb volt a járműtípusok sokszínűsége, az alkalmazott fékrendszerek változatossága, az extrém terhelési körülmények és a bonyolultabb beépítési lehetőségek miatt.

ABS-tesztpad a Knorr-Bremse budapesti kutatás-fejlesztési központjában

ABS-tesztpad a Knorr-Bremse budapesti kutatás-fejlesztési központjában

ABS-tesztpad a Knorr-Bremse budapesti kutatás-fejlesztési központjában

A fejlesztés az elméletalkotással és az első részkomponensek, a mágnes- és szabályzószelepek próbapados vizsgálataival kezdődött. Ezek a szelepek szabályozzák a fékező nyomást az elektronikával és a kerékszenzorokkal együtt, aminek során a rendszer nemcsak az egyes kerekek blokkolását gátolja, hanem a jármű irányíthatóságának megőrzését, valamint az optimális fékezést is támogatja, így biztosítva a megfelelő menetstabilitást.

A 60-as évek végétől Knorr-Bremse is foglalkozott ABS fejlesztésével,aminek köszönhetően az MAN céggel együttműködve az 1969-es nemzetközi járműkiállításon (IAA) bemutatta saját haszonjárművekhez kifejlesztett rendszerét. A 70-es évek kezdetén a Knorr-Bremse és a Bosch egyesítették ABS-szel kapcsolatos ismereteiket, amikortól egy együttműködés keretében a Bosch fejlesztette és gyártotta a vezérlőegységet, valamint a kerékszenzorokat, míg a Knorr-Bremse a kétcsatornás nyomásszabályzó szelepeket készítette. Sok fejlesztéssel töltött évnek kellett aztán eltelnie ahhoz, hogy 1978-ban a leegyszerűsített négycsatornás egységgel és az újdonságot jelentő kétcsatornás tengely-szelepmodullal megszülethessen egy olyan koncepció, amely eleget tett a magas menetstabilitási, kormányozhatósági és fékút-rövidítési elvárásoknak, miközben megfelelő ár-érték aránnyal kecsegtetett. A két vállalat 1981-ben indította el az egység sorozatgyártását, amivel kezdetét vette az ABS nagymértékű elterjedése az európai haszonjárművekben.

Fékszelepház gyártása a Knorr-Bremse kecskeméti gyárában

Fékszelepház gyártása a Knorr-Bremse kecskeméti gyárában

A Knorr-Bremse világviszonylatban vezető ABS-gyártók egyikévé lépett elő, amely többek között magyarázható a vasúti járműrendszereknél szerzett tapasztalatokkal is. A Bosch-együttműködéssel párhuzamosan a Knorr-Bremse 1985-től saját ABS-rendszer fejlesztésébe is kezdett. A 90-es évek végén a Bosch haszonjármű üzletágának átvételével és az amerikai Bendix cég megvásárlásával a Knorr-Bremse számára lehetőség nyílt arra, hogy az eddigi részben különböző ABS-megoldásokat egy globális termékcsaládba foglalja össze.

 

Európában már 1991 óta törvényi szinten szabályozzák az ABS alkalmazását. Az úgynevezett BRIC országokban (Brazília, Oroszország, India és Kína) a biztonsági elvárások mostanában kapnak egyre nagyobb hangsúlyt, illetve a megfelelő törvényi előírások is kifejezetten az ABS-rendszerek alkalmazását támogatják.

 

A járműgyártók és -üzemeltetők napjainkban is egyre magasabb, komplexebb műszaki tartalmat várnak el az elektronikus rendszerektől, amelyet a Knorr-Bremse igyekszik a gyártók által elvárt költségszinten teljesíteni. Ennek megfelelően az ABS-rendszer fejlődése, fejlesztése nem áll meg, hanem egyre több, az EBS rendszerben meglévő, funkciót integrál. Az ABS6 termékcsaládban az alapvető ABS/ASR szabályozás mellett számos opcionális funkció elérhető, mint például az elektronikus fékerő-elosztás, azaz az EBD, valamint az elektronikus menetstabilizálás, az ESP. Az újabb ABS generációk várhatóan további funkciókkal bővülnek majd, mint például a légrugózás-vezérlése, vagy a részben elektronikus levegő előkészítés-vezérlés. Haszongépjárművek műszaki felépítését vizsgálva világviszonylatban jelenleg azok közel 70 százaléka készül ABS-rendszerrel.

Forrás: Knorr-Bremse