Völner Pál a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) által szervezett 10. Európai Közlekedési Kongresszus vendége volt csütörtökön. Az eseményen az államtitkár a városi és elővárosi közlekedés előnyei közé sorolta a budapesti és több nagyvárosban meglévő kötöttpályás hálózatot, viszont a gyengeségek között említette a hatásos ellenőrzést akadályozó egységes jegyrendszert. Az államtitkár az integrált utazási láncok hiányát, valamint az elöregedett járműállomány heterogén összetételét is a hazai közlekedés gyenge pontjaként említette. Magyarországon a helyi közforgalomban mintegy 3 ezer autóbusz közlekedik, ezek átlagéletkora 15, Budapesten 18 év. A NFM államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a személyszállítási törvény kiemelten kezeli a közösségi közlekedés hosszú távon kiszámítható finanszírozásának megteremtését. Ezt szolgálja például az, hogy a szolgáltatókkal kötendő új közszolgáltatási szerződések 10 évre szólnak majd.

Az államtitkár kitért arra is, hogy 2013. július 1-jétől a megtett úttal arányos elektronikus díjrendszert vezetnek be. A rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez a forrást a központi költségvetés biztosítja, a bevételek is a büdzsébe folynak majd be. Az új szisztéma szerint kizárólag a tehergépkocsik fizetnek majd a megtett távolsággal arányosan az autópályákon, autóutakon, egyes külterületi főútszakaszokon. A személygépkocsik és az autóbuszok a jelenleg is működő e-matricás rendszerben maradnak. Schváb Zoltán, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az európai és a magyar közlekedésbiztonsági célkitűzések azonosak. Az Új Széchenyi Tervben a közlekedésbiztonságra 50 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 38 milliárd forint felhasználását már lekötötték.

Fejleszteni kell a városi közlekedést 1

A fotó illusztráció. Völner Pál szerint városi közlekedés fejlesztésre szorul.

A fotó illusztráció. Völner Pál szerint városi közlekedés fejlesztésre szorul.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy megkezdődött a Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozása. Ebben egyebek mellett  megfogalmazzák, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, pedig 2050-re több mint felét vasútra és vízi útra terelik.

Forrás: MTI