Ettől az adminisztratív változástól nem zárkózott el Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, aki előadásában ismertette az elektronikus útdíjakat is. Július 1-től 1173 kilométer gyorsforgalmi út és 5145 kilométer főút lesz fizetős, a csomópontok közötti megtett szakaszok után kell majd leróni az útdíjat. A lakott területek, az M0, az országhatár nem lesznek fizetősek, ahogyan például az M7-es Székesfehérvárt elkerülő szakasza, illetve az M31-es sem.
A kilométerenkénti tétel 16,70-től 85,34 forintig terjed, az út jellegétől és a jármű nagyságától függően. A személyautók és a buszok e-matricásak maradnak, a személyautók e-matricájának ára nem változik – tette hozzá az államtitkár.
Vereczky Zoltán kitért arra is, hogy a teherfuvarozók évi 7,3 milliárd, míg a személyfuvarozók 2,4 milliárd forintot igényelnek vissza a gázolaj jövedéki adójából. Miután ezt a kormány lehetővé tette, 20 milliárd forinttal nőtt a költségvetés – gázolajból származó – jövedékiadó-bevétele.
Az elnök szerint eldöntendő az e-útdíj bevezetéséig az is, hogy ez a teher szolgáltatás vagy pedig adó. Ha szolgáltatás, akkor áfa-köteles, és jár érte ellenszolgáltatás is, viszont ha adó, akkor nem áfás, és ellenszolgáltatása sincs.
Végül az útdíj megfizetésére olyan olcsó forgóeszköz-hitelt kért a kormánytól Vereczky Zoltán, amely alkalmas arra, hogy a fuvarozók átvészeljék az útdíjfizetés és a fuvardíj beérkezése közti időt. Völner Pál erre a Széchenyi kártyához hasonló megoldást tartott megvalósíthatónak.
Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a 24 Volán társaságból 7 lesz, ezek 100 milliárd forint MFB-hitelhez jutnak a járműparkjuk korszerűsítésére.
Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a közlekedésbiztonságról tartott előadást a fórumon. Kiemelte, hogy 50 milliárd forint áll rendelkezésre olyan fejlesztésekhez, amelyek csökkentik az utakon, valamint az utak és a vasutak kereszteződéseiben a balesetveszélyt. Ebből már 39 milliárd forint elkelt.
Wáberer György, a Waberers Holding Zrt. vezérigazgatója a fuvarozói piacot elemezve úgy vélte, hogy a válság után azért nőtt a magyar fuvarozók teljesítménye, mert harmadik országok piacain tevékenykedtek. Hosszabb távlatban a kelet-európai fuvarozók veszik át a szállítást a régi uniós tagállamok cégeitől – mondta a vezérigazgató.
Forrás: MTI