Elöljáróban a Vezess.hu véleményét közöljük a ködlámpáról (ez van hátul) és a ködfényszóróról (ez meg elöl): csak akkor tessék használni ezeket, ha úgy látjátok, hogy nektek is segít, ha más használja az aktuális időjárási helyzetben! És ha látjátok, hogy valaki utolér benneteket, a ködlámpát kapcsoljátok ki, mert az erős piros fény nehezebben észlelhetővé teszi a féklámpátokat.
Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság mindezt hosszasabban fejtegeti közleményében; hivatalból közöljük a zavaros jogi szabályokat (a KRESZ másként rendelkezik a ködlámpáról, mint a 6/1990 KÖHÉM rendelet) is bemutató írást:
„Ősszel és télen az autósok általában gyakrabban használnak ködfényszórót és ködlámpát (a gépjármű elején lévő speciális világító eszközöket a hivatalos megfogalmazás „ködfényszóró”-ként ismeri, míg hátul az azonos funkciójú eszközöket ködlámpának hívjuk). A gyakoribb használat egyrészt az időjárási és látási viszonyok kedvezőtlenebbé válásával függ össze, de sajnos olyan gépjárművezetőkkel is találkozhatunk, akik a ködfényszórót és a ködlámpát szabálytalanul, indokolatlanul (esetenként megfelelő ismeretek hiányában) kapcsolják be.
Az indokolatlan használat egyik legismertebb módja, amikor a gépjármű vezetője sötétben (egyébként tiszta látási viszonyok esetén) a helyzetjelző használata mellett, a tompított fényszóró alternatívájaként kapcsolja be a ködfényszórót.Ez a megoldás – amellett, hogy szabálytalan – kevésbé vakítja a szemből érkezőket akkor, ha a ködfényszóró az első lökhárító alsó részében található. Ennél feljebb azonban – amikor a ködfényszórót a tompított fényszóró magasságában helyezik el, vagy éppen a fényszórótestbe van építve – a bekapcsolt ködfényszóró már zavaró, szélsőséges esetben vakító hatású lehet. Sokan nem gondolják, de a ködfényszóró fényereje nagyobb a hagyományosan alkalmazott aszimmetrikus tompított fényszórókénál. Ennek jogszabályi alapját a 6/1990. KÖHÉM rendelet teremti meg, mely a 45 § (2) bekezdésében a ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek sorában rögzíti, hogy a ködfényszóró által adott megvilágítás a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet (az általánosan alkalmazott aszimmetrikus tompított fényszóró esetében legfeljebb 0,7 lux ez az érték). A szabálytalanul, azaz jogellenesen használt hátsó ködlámpa is lehet zavaró, vakító hatású.
Különösen városban, forgalmi okból történő megálláskor, például tilos jelzés esetén, vagy torlódás során tapasztalhatjuk, hogy az előttünk álló gépjármű bekapcsolt ködlámpája valósággal bántja a szemünket. Itt is az okoz nagyobb problémát, ha a hátsó ködlámpa a szem síkjában helyezkedik el, hiszen annak a fénye egyenesen irritáló, míg a hátsó lökhárítóba, annak alsó részébe épített ködlámpa már kevésbé zavarja a mögöttes közlekedőket. Egyébként a hátsó ködlámpa is az átlagosnál erősebb fényű, hiszen ebben rejlik a lényege, a jobb észlelhetőség biztosítása (a 6/1990. KÖHÉM rendelet az 58 § (2) bekezdése alapján a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű piros fényt bocsáthat ki.)
A ködfényszóró és a ködlámpa használatát az 1/1975. KPM-BM együttes rendelet, közismert néven a KRESZ szabályozza. Ezzel kapcsolatban a hatályos KRESZ a 44. § 4/ pontjában az alábbiakat rögzíti: „Tompított, vagy távolsági fényszóró helyett, vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” (Az idézett szövegrész 1997. szeptember 15-től van hatályban. A korábbi évtizedekben a „látási viszonyok ezt indokolják” helyett a megfogalmazás úgy szólt, hogy ködfényszóró és ködlámpa használatának akkor van helye, ha „a látási viszonyok csak egészen lassú haladást tennének lehetővé”.)
Hogy mikor indokolt a ködlámpa és ködfényszóró használata, azt a KRESZ nem konkretizálja. Vélhetően ez is az oka annak, hogy sokan félreértelmezik a szabályozás lényegét. A jogalkotó konkrét akarata más jogszabályban, a 6/1990 KÖHÉM rendeletben fejeződik ki, méghozzá meglehetősen egyértelmű módon.A jogszabály II. fejezete ugyanis az alábbiakat írja elő: „5.13. Első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás, vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. 5.14. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.”
Az előzőek alapján a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás, vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!
Utólagos felszereléskor arra is figyelni kell, hogy a ködfényszóró színe fehér, vagy sárga, a hátsó ködlámpáé pedig piros lehet, engedélyezett számuk egy, vagy kettő (elöl – hátul egyaránt). Az előzőekben leírtak alapján nagyon fontos, hogy minden gépjárművezető akkor és csak akkor használja a ködfényszórót és a hátsó ködlámpát, ha az megfelel a hatályos jogi előírásoknak.
A KRESZ korábban említett szabályozásából pedig az is kiderül, hogy a helyzetjelzőt és a ködfényszórót együttesen alkalmazni kizárólag akkor szabad, ha ezt a látási viszonyok az előző bekezdésben felsoroltak szerint indokolják. Más esetekben ködfényszóróval a tompított fényszóró használata nem váltható ki.”
