Sikerült megvetnie a lábát a kínaiaknak a közép-európai buszgyártásban. Mint ismeretes, idén a BYD szellőztette meg, hogy szívesen gyártana elektromos buszt Magyarországon hazai részegységekkel, sőt, akár ezer busz tartós bérletét is finanszíroznák, ha az itthoni gyártás EU-referenciát jelentene. Konkrét lépésre először azonban mégsem nálunk, hanem a szlovénoknál szánta el magát egy kínai cég. Igaz, délnyugati szomszédunknál egy korábban csődbe ment, de szép szakmai múlttal bíró vállalkozást élesztettek újjá.
Év elején a Tovarna Avtomobilov Mariborban (TAM) a kínai CHTC gépipari konszern 51 százalékos, a hollandiai bejegyzésű DuraCar pedig 49 százalékos részesedést szerzett. Az újraindított TAM DuraBus egyelőre 65 alkalmazottat foglalkoztat, a portfólióban pedig távolsági, városi és reptéri buszok mellett tehergépjárművek és pótalkatrészek gyártása szerepel. A maribori üzem teljes gyártókapacitása 200 alkalmazottal számolva évente 300 autóbusz és 100 tehergépjármű lehet.
A TAM DuraBus elsősorban a hibrid és elektromos hajtású autóbuszok gyártását tűzte ki célul. A vállalat főbb piacai a jugoszláv utódállamok, továbbá Csehország lehetnek, de bíznak abban, hogy több kelet-közép-európai, észak-afrikai és közel-keleti országban is mutatkozik majd kereslet a járművekre. A modellkínálatban megtalálhatóak a korábban a TAM által gyártott, Marbus néven forgalmazott kiskerekű helyközi autóbuszok felfrissített változatai is, de a városi forgalomra szánt járművek már teljes egészében kínai fejlesztésűek. A vegyesvállalat április végén mutatta be teljesen elektromos meghajtású Viva-C1200 alacsonypadlós szóló autóbuszát, mely tesztüzemben fog közlekedni Mariborban.
A TAM az egyik legismertebb haszonjármű-gyártó vállalatnak számított az egykori Jugoszláviában. A nyolcvanas években még több mint 8 ezer alkalmazottat foglalkoztatott és évi 45 ezer járművet állított elő. A gyár 1996-ban ment csődbe, termelést jogutódja, a Tovarna Vozil Maribor (TVM) 2001-ben kezdte meg ismét, de 2011-ben ez a vállalkozás tönkrement. A most megvalósuló befektetés az első kínai beruházás az országban.