Az MAN LX 2000-es nagy mozgékonyságú tehergépkocsi-sorozatát 1989-ban mutatták be a németek. Négy évvel később a müncheni székhelyű gyártó megépítette az FX 2000-est és az SX 2000-est. Bár elnevezésük alapján akár a teleshop-termékek között is szerepelhetnének azért gyorsan szögezzük le: nem mezei teherautókról van szó.
Teherszállítótól a tűzoltóig
A sorozat minden egyes tagját szabványos, modulszerű, ergonómiai szempontok alapján tervezett katonai vezetőfülkékkel szerelték, amelyek leszerelhető tetővel, búvónyílással és légvédelmi géppuska-felfogó állvánnyal is rendelkeztek. A járműveket többféle felépítménnyel gyártották, ezek között van a teherszállító, a leemelhető zárt felépítményes, a híradós, a műszaki mentős, a hídelemszállító, a műszaki mentő, valamint a tűzoltó gépkocsi is. A járművek magassága 2,7 -3 méter, szélességük pedig 2,5 méter volt.
A legnagyobb
A LX 2000-es egy könnyű súlyú változat volt, mely laprugóköteges felfüggesztéssel, valamint 4×4-es és 6×6-os kerékképlettel készült. Ez a járműcsalád a 3,5 és 11 tonnáig terjedő teherbírási kategóriákat fedte le. A modellt 1996-tól kezdve egy különleges, 10×10 kerékképletű változatban is gyártották, mely szélesebb alvázzal és összkerék-kormányzással készült. A ’90-es években ez volt a világ egyik legnagyobb katonai teherautója, melyben 1000 lóerős motor dolgozott.
Az FX 2000 főként két-,három-, valamint négytengelyes változatban készült, a járműhöz igény szerint összkerékhajtás is rendelhető volt. Az MAN ugyanakkor 4×4-es és 6×6-os kerékképletű nyergesvontatókat is gyártott a típusból. A katonai felhasználású modellt a 10 tonnástól egészen a 20 tonnás teherbírású változatokig szerelték össze.
Terepjáró teherautó
Az SX 2000 típusszám olyan alvázat takar, melyet kifejezetten a terepen történő legnagyobb fokú mozgékonyságra terveztek. A kerekek maximális tapadását a tengelykövető vezérlőkarok és a tekercsrugós futóművek biztosították. Az ilyen alvázzal készülő járművek teherbírása 16 és 20 tonna között volt. Az SX 2000 nagy igénybevételre méretezett, torziós szempontból merev alvázzal készült, melynek két-, három- és négytengelyes változatát is elkészítette az MAN, igény esetén állandó összkerékhajtással.
Bár mindhárom modellhez számos különféle teljesítményű és hengerszámú erőforrás volt rendelhető, a járműveket mégis jellemzően a D2866-os, 12 literes, 400 lóerős, turbófeltöltős dízelmotorokkal szerelték. A hathengeres erőforrásokhoz pedig alapvetően ZF gyártmányú, 16 előremeneti és 2 hátrameneti fokozatban kapcsolható váltókat kínált az MAN. A járművek maximális sebessége 115 kilométer/óra volt, gázlóképességük pedig különleges felszerelés nélkül 1,2 méter volt. A német cég 2004-ben fejezte be a típusok gyártását, helyüket a HX-sorozat vette át.