Finnország 60 százalékát összefüggő erdőségek fedik, ebből kifolyólag a finn hadseregnek szüksége van olyan szállító járművekre, melyek könnyedén mozognak a mocsaras, kidőlt fatörzsekkel és bokrokkal tarkított terepen. Északi nyelvrokonaink haszonjármű-gyártója, a Sisu Auto 1983-ben mutatta be katonai szállítójárművét, az SA-110VS-t. A 3 tonnás, 4×4-es kerékképletű modell gyakorlatilag az A45-öst követte a gyártósoron, igaz, csak 1986-ban indult el a sorozatgyártása.

A 6,5 méter hosszú, 2,34 méter széles és 2,84 méter magas teherautó strapabíró jármű, hiszen arra tervezték, hogy az első vonalban végzendő szállítási feladatok során is megállja a helyét a kemény finn télben. A jármű kiemelkedően jó terepjáró képességgel rendelkezik, ennek köszönhetően kifejezetten nagy, mintegy 0,57 méteres hasmagassága van. Mindamellett 0,9 méteres gázlógépessége is jónak mondható. A motor fölé épített, acéllemezes vezetőfülkében a sofőr mellett két további személy utazására van lehetőség.

A szintén acéllemezes rakodótérrel gyártott teherszállító saját tömege (üresen) 5,95 tonna, míg hasznos teherbírása 3,55 tonna. A rakfelület leponyvázható, oldalfala pedig teljes hosszában vagy részlegesen lehajtható. Mindkét oldalára pad szerelhető arra az esetre, ha csapatszállítóként kívánják használni. A vonóhorognak köszönhetően a jármű kiválóan alkalmas különféle pótkocsik és könnyű tüzérségi eszközök vontatására. További válaszható tartozékok közé tartozik az önmentő csörlő, valamint a vezetőfülkére utólag felszerelhető páncélzat. Igaz, még ebben az esetben a személyzetnek golyóállónak kell lennie. Hasznos extra lehet továbbá a fülkéből ellenőrizhető abroncsnyomás ellenőrző rendszer is. A járműhöz kétféle erőforrás választható: egy 114 lóerős Valmet dízelmotor, valamint egy 160 lóerős Deutz motor.

Az Unimog-gyilkos szállítójármű 1
Az Unimog-gyilkos szállítójármű 11
A Sisu SA-110VS a maga korában kategóriájának kiemelkedő járművének számított, amelyet a korabeli teszteken mutatott teljesítménye is igazolt. A zord északi télben végzett próbák során a finn szállítójárművet akár -25 Celsius fokos hidegben is el lehetett indítani, valamint kiválóban birkózott meg a 25-30 fokos emelkedőkkel is. Mindamellett a 60 centis hó, vagy 75-85 centiméteres víz sem okozott problémát számára a közlekedés során. Ezen tulajdonságainak köszönhetően ezt a típust gyakran úgy is nevezték, hogy az „Unimog gyilkos”. A finn szállítójárművet ugyanakkor magas menetzaja, valamint a túlságosan gyenge motorok miatt sokszor érte kritika. A vezetőfülkében mért legmagasabb zaj ugyanakkor sohasem haladta meg a 88 decibelt.

A hadműveleti területen használható alkalmazható teherautót még ma is nagy számban használják a finn fegyveres erők, valamint az ENSZ különböző békefenntartó kontingensei.