Megtörtént az, amiről az elmúlt években rengeteget lehetett hallani szakmai berkekben. 2015 január elsejével a volán társaságok helyére új, regionális vállalatok léptek. A szép múltú közlekedési cégek nagyobb holdingokba történő olvasztása tulajdonképpen adminisztratív jellegű, szerencsére a járatokat és azok menetrendjét lényeges mértékben nem érinti. Az átalakításra, valamint a színvonal emelésére a magyarországi tömegközlekedési piac 2016-os liberalizációja miatt is szükség van.

Milliárdos megtakarítások évente
Az összevonások és az átszervezések következtében a 24 állami tulajdonban lévő volánból hét regionális társaság alakult. Az újonnan létrejött vállalatok az eddig működtetett cégek autóbuszparkját vették át, ugyanakkor az elmúlt időszakban több új, valamint használt busz beszerzésére is sor került. Egyes számítások szerint 2015-től kezdve az új holdingok éves szinten 4-5 milliárdos megtakarítást hozhatnak az államnak, azonban a tényleges számokról csak a tapasztalatok fényében lehet majd beszélni.

Az új holdingoknál tavaly többségében a Volvo-Rába páros volt a befutó

Az új holdingoknál tavaly többségében a Volvo-Rába páros volt a befutó

Az új holdingoknál tavaly többségében a Volvo-Rába páros volt a befutó

Régiós Közlekedési Központok
A regionális társaságok 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mely az új holdingok pénzügyi gazdálkodásáért is felel. Lássuk hát, mi lett a volánokból! A Kapos, a Gemenc és a Pannon Volán fúziójából jött létre a  Dél-Dunántúli Közlekedési Központ(DDKK), míg az ország nyugati felét lefedő Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ(ÉNYKK) a Bakony, a Vasi, a Zala, a Balaton, a Kisalföld, valamint a Somló Volán egyesüléséből jött létre. Ugyanakkor a Középnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ  (KnyKK) mindössze két cég, az Alba és a Vértes Volán egyesülésével született meg.

Érdekesség, hogy a Pest-megyében és Budapest külső részein tevékenykedő Volánbusz megőrizte függetlenségét, így az önmagában alkothat egy regionális társaságot. A Középkelet Magyarországi Közlekedési Központ (KMKK) viszont öt társaságból, a Jászkun, az Agria, a Mátra, a Hatvani és Nógrád Volánból jött létre. A keleti országrészben tevékenykedő Észak-Magyarországi Közlekedési Központ (ÉMKK) pedig három vállalat, a Borsod, a Hajdú, és a Szabolcs Volánból jött létre. Végül a dél-alföldi régiót lefedő Dél-Alföldi Közlekedési Központ (DAKK) a Tisza, a Bács, a Körös és a Kunság Volán egybeolvadásával született meg.

Elbocsájtások nélkül
Az érintett szakszervezetek bevonásával végrehajtott fúziókat követően a régiós holdingok az eddigieknél versenyszempontból felkészültebb vállalatok lehetnek, emellett hatékonyabban szolgálhatják a közösségi közlekedést. Az összevonások következtében nem csökkentek a munkavállalók bérei, mindamellett a volán társaságoknál érvényben lévő kollektív szerződések is megmaradtak. Az új regionális társaságok létrejöttével ugyanakkor évente legalább ezer busz beszerzése válik szükségessé, mivel egy-két kivételtől eltekintve a legtöbb volán meglehetősen elaggott járműparkkal rendelkezett.