A 2020-ig tartó uniós időszakban a közlekedés-fejlesztésre fordítható 1200 milliárd forint több mint egynegyedét a városi és elővárosi tömegközlekedés, fennmaradó részét pedig a transzeurópai közlekedési hálózat magyarországi részeinek fejlesztésére fordítja a kormány. A fontosabb fejlesztéseket az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) tartalmazza, a koncepció legfontosabb célkitűzése, hogy hazánk vasúti logisztikai régiós központtá váljon.
A program keretein belül elérhető uniós és hazai források közel 27,2 százalékát, nagyjából 330 milliárd forintot a fenntartható városi közlekedés és az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére fordítaná a kabinet. A tervezett intézkedések között szerepel a korszerű járművek – villamos, HÉV, motorvonat, busz – beszerzése, valamint az agglomerációs és a HÉV- vasútvonalak fejlesztése, továbbá a fővárosi villamos- és trolibusz-vonalhálózat fejlesztése.

Az IKOP forrásainak legnagyobb részét, 37,8 százalékát, megközelítőleg 450 milliárd forintot a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti elérhetőségének javítására különítettek el. Ide tartozik például, hogy ne legyen olyan vasúti szakasz az országban, ahol a pálya minősége miatt sebességkorlátozásra van szükség.

Tervezett nagy-projektek

– M30 Miskolc-országhatár közötti szakaszának kiépítése I. ütem;
– M2 Budapest-Vác közötti szakaszának 2×2 sávossá bővítése;
– MÁV 200 és 300 férőhelyes motorvonat beszerzés;
– Budapest elővárosi HÉV vonalak fejlesztése, felújítása;
– Megyei jogú városok vasútállomásai átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása megyeszékhelyek vasúti elővárosi körzetében;
– Rákospalota-Újpest-Veresegyház-Vác vasútvonal korszerűsítése
– Hungária körút- Rákospalota-Újpest vasútvonal korszerűsítés
– Kőbánya-Kispest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás

A források 25,9 százalékát, 310 milliárd forintot a közúti fejlesztésére szánják, vagyis a gyorsforgalmi útszakaszok országhatárokig történő meghosszabbítására. Továbbá a meglévő közúthálózat kapacitásbővítésére, valamint közlekedésbiztonsági beavatkozásokra, többek között láthatóságjavító közvilágításra, pihenőhelyek fejlesztésére.

Végül, valamivel több mint 100 milliárd forintot, a források 9,1 százalékát költené a kormány arra, hogy a transzeurópai közlekedési közúti hálózatnak részét nem képező, de arra rácsatlakozó, a közép-magyarországi régión kívül eső és legfeljebb 20 kilométeres közútszakaszokat is fejlesszen, amelyeket jelentős átmenő forgalom terhel.

Kötött pályán a közlekedés-fejlesztés 1
Egy betegség, amelyet nagyon nehéz felismerni
A változatos tünetek miatt nehezen azonosítható, de a…