A változások leginkább az erőforrásokhoz kapcsolhatók, ugyanis a svédek a közös nyomócsöves befecskendezés mellett tették le a voksukat. A 420 és 460 lóerős motoroknál továbbfejlesztett sűrítést, az 500 és 540 lóerős erőforrásoknál pedig új, optimalizált turbófeltöltést alkalmaztak.

Valamennyi motorváltozat esetében új dugattyúkat építettek be, melynek köszönhetően alacsonyabb belső súrlódást várnak a fejlesztőmérnökök. A fejlesztések nem hagyták érintetlenül a főtengelyt sem, ahol szintén új tömítéseket alkalmaznak.

A motorok továbbfejlesztett szoftvert és motorvezérlést kaptak, de tömegükből is sikerült valamelyest lefaragnia a Volvónak. Hogy a legújabb változtatásokkal pontosan mennyi üzemanyag takarítható meg, az a teherautó műszaki adataitól és felhasználási területétől függ.

Egy távolsági áruszállítást végző Volvo FH esetében például akár 3 százalékkal is csökkenhet a fogyasztás. Nehéz teherszállítási feladatok, például rönkszállítás esetében pedig akár ennél is nagyobb megtakarítás érhető el, ha a motort a Volvo Trucks által a közelmúltban bevezetett, kúszófokozatokkal és a különleges, meghajtott és felemelt hátsó tengellyel, az emelhető tandemtengellyel együtt használják.