Az első csuklós autóbuszt a német Vomag építette meg 1931-ben, ez azonban csak annyiban számított csuklósnak, hogy az első tengely és a vontatmány közé egy csuklószerkezetet építettek, azonban nem lett nagy sikere, mert érdemben nem javult a manőverezhetősége. A világ második csuklós autóbusza az Egyesült Államokban készült el. Ugyanakkor egyes forrásokkal ellentétben nem a Kaiser Coach, hanem egy másik gyártó, Twin Coach autóbusza tekinthető „világmásodiknak”, mely évekkel megelőzte vetélytársát.
Az amerikai Twin Coach 1940-ben épített kísérleti jelleggel csuklós trolibuszt, melyet Super Twin névre kereszteltek. A jármű bizonyos értelemben megelőzte a korát, hiszen mind a mellső, mind pedig a C-tengely kormányzott volt. Sőt, fordulékonyságát lényegében ebből nyerte, hiszen a csuklószerkezet vízszintes irányú mozgásra nem volt alkalmas, csak függőlegesen tudott elmozdulni. Hogy mire volt ez elég? Nem sok mindenre, ennek köszönhető, hogy a prototípuson kívül csak még egy másik darabot gyártottak a Super Twinből.
A második változat 1946-ban készült el, gázüzemű hajtáslánccal, azonban két évvel később átalakították trolibusszá. Az első prototípus Cleveland-ben közlekedett, míg a második Chicagóban állt forgalomba. Utóbbi mai napig megtekinthető egy vasúttörténeti múzeumban, Illinoisban. A második prototípus megszületésével szinte egy időben, a kaliforniai Los Altosban, Kaiser Coach néven elkészült egy másik amerikai csuklós autóbusz is.
Mi, magyarok 1960 tavaszára készítettük el az első csuklós buszt, melyet három mérnök, Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla tervezett a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) megrendelésére. Ezt követően éveken keresztül folyt a kétféle kocsitestből „összeillesztett” csuklósok építése. Az első gyárilag épített magyar csuklós busz az Ikarus 180-as volt 1964-ben. A házi építésű magyar csuklós buszokról itt olvashat bővebben.