Idén ünnepli a Gorkij Autógyár (GAZ) 85 éves fennállását, ugyanis 1932. január elsején adták át ünnepélyesen a néhai Szovjetunió nagy kapacitású autó- és teherautógyárát. A Nyizsnyij Novgorodban található üzemet 18 hónap alatt építették fel, és az első teherautó, egy másfél tonnás GAZ AA január végén gördült le a gyártószalagról.
Az alapítás óta a gyár 350-féle modellt és összesen 18 millió autót és teherautót gyártott napjainkig. A GAZ mára cégcsoporttá bővült és Ural néven nehéz teherbírású teherautókat, PAZ, KAvZ, LiAZ és GOLAZ néven pedig városi és turistabuszokat, emellett YaMZ és UMZ néven erőforrásokat és hajtásláncokat gyárt. A GAZ-csoport piaci részesedése a könnyű teherbírású járművek szegmensében 50%, a közepes teherbírású járművekében 70%, míg a nehéz teherbírású teherautók terén 42%, a buszok terén pedig 65%.
Ki gondolta volna, hogy a GAZ-AA teherautó amerikai ősökkel rendelkezik?
A sors fintora, hogy a gyárat a Forddal szoros együttműködésben azért hozták létre, hogy ott szerelhessék össze a Ford-A autó, valamint a Ford-AA teherautó-modelleket. A fejlesztési folyamatok és a járművek technikai kialakítása ennek megfelelően eleinte az Amerikai Egyesült Államokban zajlott, orosz mérnökök bevonásával.
Habár az első GAZ-A és GAZ-AA járművek Ford-rajzok alapján készültek, némileg eltértek az amerikai változatoktól. Az orosz modellek fejlettebb váltóházzal és kormányrendszerrel lettek felszerelve. Ugyanakkor az oroszok a Ford-ötleteket a sajátjaikkal kombinálták, ennek köszönhetően születtek meg további fél- és másfél tonnás modellek. A GAZ leghíresebb modelljei közé tartozott az M1-es, Emka becenévre hallgató személyautó, illetve a GAZ 66-os teherautó. De ugyancsak a GAZ gyártotta a Pobeda, Volga és Csajka személyautókat is. Utóbbit a Szovjetunióban, illetve más kommunista országokban számtalan vezető párt- és állami tisztviselő használta előszeretettel.
A GAZ 66-osra nem csak az idősebbek emlékezhetnek. A Honvédségnek még most is van belőle. A képen ugyanakkor egy cseh példány látható. Fotó: keptelenseg.hu
A 30-as évek végére a GAZ Oroszország vezető autómárkájává vált évi 450 ezer járművel, mindez az orosz autógyártás közel 70 százalékát jelentette. A második világháború idején a vállalat egy rövid időre katonai járművek gyártására állt át. Ennek köszönhetően páncélozott járművek, tüzérségi ágyúk, illetve a T-60-as tankok is készültek Nyizsnyij Novgorodban. Történészek szerint a gyár kulcsszerepet játszott a Szovjetunió második világháborús győzelmében, amit az is jól mutat, hogy a világégést követően az üzem több munkását is kitüntették.
A Gazdy utódja, a GAZon Next.
A 60-as években kezdődött a GAZ 52-es, 53-as és 66-os teherautók gyártása. Ezek a járművek már erősebb motorokkal készülhettek. A GAZ 66-os hazánkban is ismertté vált, ugyanis Magyarország számtalan katonai változatot vásárolt ebből a típusból. Ezeket később tűzoltóautókká alakították, de a Magyar Honvédségnek még mindig van ebből a modellből.
A GAZelle Sobolt az utód megjelenése ellenére még most is gyártják.
A GAZ 1994-ben kezdte meg a Ford Transitra hasonlító GAZelle furgonok gyártását, melyeket a mai napig összeszerelnek. 2013-ban érkezett meg a modell utódja, a GAZelle Next, melyet jelenleg a furgon változat mellett személyszállítós, platós, illetve lakókocsis kivitelben is lehet kapni. A járműcsalád azonban még Euro 5-ös motorokkal készül, emiatt nem tudják őket az Európai Unióban értékesíteni.
A Sprinter Classic Oroszországban készül, a Daimlerrel közös együttműködésben.
Az új, közepes teherbírású GAZon Next gyártása pedig 2014-ben indult el. A Gazdy utódjának tekinthető modell sorozatgyártásának beindításánál Vlagyimir Putyin is ott volt. Egy évvel később pedig bemutatták az Ural 4320-as utódját, az Ural Nextet, mely mindjárt háromféle változatban volt elérhető. Valamennyi kivitel alapja ugyanakkor ugyanaz a háromtengelyes alváz, mellyel az Ural Next könnyedén helytáll akár nehéz terepen is.
Az Ural Next fülkéje szándékosan emlékeztet a GAZon Nextre, ugyanakkor a kiváló off-road alvázat megtartották.
A GAZ-csoport több nagy gyártóval tart fenn együttműködést, így például a Volkswagennel, valamint a Daimler konszernnel is. Ennek köszönhetően több éve Oroszországban készülhet a Mercedes Sprinter Classic, de ugyancsak itt szerelnek össze olyan személyautókat, mint például a Škoda Octavia vagy éppen a Volkswagen Jetta.
